Nessi Pál
| Nessi Pál | |
 | |
| Nessi Pál portréja a Szövetkezett Balpárt arcképcsarnokában (1905) | |
| Született | 1866. június 3. Pest  |
| Elhunyt | 1929. november 6. (63 évesen) New York  |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | jogi doktor, ügyvéd, országgyűlési képviselő |
| Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő (1901–1903) |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1887) |
| Halál oka | öngyilkosság |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nessi Pál témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nessi Pál (Pest, 1866. június 3. – New York, 1929. november 6.[1]) jogi doktor, ügyvéd és országgyűlési képviselő.
Életútja[szerkesztés]
A gimnáziumot Kaposváron és Budapesten végezte. A budapesti egyetemen 21 éves korában jogi doktor, majd államdoktor lett. Huszonhárom éves korában ügyvédi oklevelet szerzett, és ügyvédi irodát nyitott. Előbb tartalékos vártüzér-hadnagy, később tartalékos honvédtiszt lett, azonban egy botrányt követően kilépett a honvédség kötelékéből. Részt vett a főváros társadalmi életében, valamint a balatonföldvári arisztokrata fürdőtelep megalapításában, ahol telke[2] és villája[3] is volt. A településen megalapított egyesületnek hat éven át volt az igazgatója. Ügyvédként eleinte inkább csak polgári ügyekkel foglalkozott, később azonban bűnügyi praxist is folytatott és keresett védőügyvédként tevékenykedett a jogi pályáján.
Politikai pályája kezdetén 1901-ben, a tabi (Somogy vármegye) kerületben függetlenségi programmal választották meg, pártja pedig mindjárt az első ülésén első jegyzőnek választotta meg. A vízügyi bizottság tagja volt.
Képviselőházi mentelmi ügye[szerkesztés]
A magyar nacionalista közvélemény az osztrák Gott erhalte himnuszt a neoabszolutista Habsburg uralom maradványának, azaz a magyar nemzeti identitással és a magyar alkotmányos renddel összeegyeztethetetlen szimbólumnak tekintette. A magyar szabadságharc utáni megtorló kivégzéseket hivatalos katonai szabályok szerint, a császári himnusszal (Gott erhalte) fejezték be, a különféle társadalmi ünnepeken szintén az osztrák himnuszt hallgatták meg.
1901-ben hármas választási küzdelem után nyerte el a tabi kerület mandátumát. Nessi, mint egészen fiatal pesti ügyvéd, ahhoz az ellenzéki ifjusághoz tartozott, amelynek Krasznay Ferenc, Lengyel Zoltán és Papp Zoltán voltak a vezérei.
1902 októberében a képviselőház küldöttségével Kossuth Ferenc, Barabás Béla, Papp Elek, Benyovszky Sándor, Lengyel Zoltán és Babó Mihály´képviselőkkel együtt, Nessi is Kolozsvárra utazott Fadrusz János lovasszobrának felavatása alkalmából rendezett ünnepségre, de a hivatalos ünnepi eseményen a fellépésével kulturális botrányt okozott.
Az egységes magyar nemzet himnuszának kérdése először 1901-ben vetődött fel a magyar parlamentben,[4] amikor Rátkay László a pincehelyi kerület ellenzéki képviselője, az Egyenlőségi Kör elnöke és a »Gyere haza Kossuth Lajos«[5] című népszerű dal szerzője[6] interpellációjában tiltakozott amiatt, hogy „egy magyar nemzeti ünnepélyen miért zendűl meg elsőnek az osztrák néphimnusz. Nem volt itt az osztrák császár; és ha még itt is lett volna az osztrák császár: mivel egyúttal magyar király is, ott van a magyar hymnusz, üdvözöljük azzal.” A nemzeti érzés átformálta a magyar közösség kulturális emlékezetét és Nessi Pál botrányos ügye beindított egy folyamatot a magyar nemzeti himnusz intézményesülésének törvénykezési folyamatában.[7] 1903. április 23-án Rátkay László [8] függetlenségi párti képviselő törvényjavaslatot nyújtott be (384. sz. iromány[9]), melyben a magyar nemzet himnuszául a Kölcsey Ferenc által írt és Erkel Ferenc által megzenésített verset javasolta, a verset és a kottát is mellékelte a törvényjavaslathoz. A közbeszédben megjelent ezzel kapcsolatban a kritika is. Eötvös Károly Pesti Hírlapban megjelent tárcájában, az egyébként műfaja szerint ima és fohász zenéjét is kifogásolta. Erkel zenéje szerinte „zsoltáros jellegű, sehogy se lelkesítő s nem is magyar”, és „van némi visszarémlés Haydn Gotterhalte zenéjére”.[4] A törvényjavaslatot azonban I. Ferenc József magyar király nem szentesítette, így hatályba sem lépett.
Az első jogi értelemben elfogadott törvényt csak a magyarországi rendszerváltás 1989-es alkotmánymódosítása hozta meg, melynek 36. §-a kimondja, hogy A Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye
Erkel Ferenc zenéjével.” Kormányhatározattal pedig a magyar kultúra napja Kölcsey Ferenc Himnusz című költeményének születésnapja lett.[10]1902. október 12-én délelőtt tíz órakor Kolozsvár főterén, a Mátyás-szobor felavatásakor tüntetést rendezett, amelyen az osztrák-magyar közös hadsereg zenekara, az előírások szerint, József Ágost főherceg megjelenésekor a Gott erhalte kezdetű zeneművet, Joseph Haydn népdalból komponált művét, az Osztrák Császárság himnuszát [11]kívánta eljátszani. Mint később a híradások írták „Egyetlen nemzeti királyunk ünnepén is felcsendült tudvalévően ez a nemzeti önérzetünket sértő nóta.” [12] Emiatt megszerveztek egy tüntetést úgy, hogy a Kossuth-nótát fogják énekelni. Nessi Pál tanácsára azonban ettől elálltak és abban állapodtak meg, hogy a tüntetést olymódon rendezik, hogy Kölcsey és Erkel »Himnusz«-át, majd a Szózatot fogják énekelni, ami úgy is történt. Amikor az összegyűltek belefogtak a Szózatba, aközben megérkezett a rendőrség, és szétoszlatta a tüntetést.[13][14]
Az utcán a rendőrök Nessit és néhány őt követő társát kardlapozni kezdték.[16] Nessi ellen hadbirósági eljárás indult. Megfosztották tartalékos tiszti rangjától is.[17]
A rendőrök által kardlapozott Nessi a mentelmi jogának sérelmét abban látta, hogy ellene a 19. honvéd gyalogdandár becsületügyi választmánya a becsületügyi eljárást megindította anélkül, hogy előzőleg ehhez a képviselőház engedélyét kikérték volna.[18] Nessi saját beszámolója szerint "a magyar nemzeti himnusz hangjaival elfojtottuk a Gotterhalte gyűlölt hangjait" (Képviselőházi Napló 1902. okt. 15. 65. oldal). A képviselőházi vita során hangos volt a terem a bekiabálásoktól, Nessi igazsága mellett tüntetve: »Éljen Nessi!« »Abczug hóhérnóta!«. Batthyány Lajos kivégzésénél is, és a vértanúk kivégzésénél Aradon is, a katonazenekarok eljátszották regulájuk szerint a Gott erhalte zenéjét, amit a nép hóhérnótának nevezett.[19][20]
A képviselőház november 10-én tartott ülésén újra szóba került Nessi Pál mentelmi ügye és ismét „nagy forrongást” okozott a függetlenségi képviselők között.[21] A mentelmi bizottság végül 1902. november 14-én kimondta, hogy a képviselői mentelmi jogot nem látja megsértve. A mentelmi ügy vitájában Nessi párttársai úgy érveltek, hogy a képviselő hazafias és jó tanácsot adott az ifjúságnak, ami ugyan ellentétben lehet a katonai szabályokkal, de azok nem lehetnek ellentétben a nemzet érzelmeivel.[22] Az esetet követően feléledt politikai viharok okozták a nagy parlamenti obstrukciót, a magyar nemzeti himnusz ügye körül a képviselőházban 1901 és 1905 között.[23][24] A bírósági tárgyaláson Nessi így védekezett: „már a honvédségnél sem akarják megtűrni azt, hogy az atilla alatt hazafias szív dobogjon, és ezennel kijelentem, hogy hadnagyi rangomról lemondok, és ezen indokolt lemondásomat írásban benyújtom”. Ezután a kardját a katonai becsületbíróság plenáris ülésén egy hazafias beszéd kíséretében az asztalra dobta. Ezt követően a lemondását elfogadták.[25]
A tabi, majd az udvardi kerület mandátumát megszerező függetlenségi képviselő,[26] minden pénzét a politizálásra költötte, a váltóadósságait nem tudta rendezni és fizetésképtelensége miatt konfliktusba került a törvénnyel.
1903-ban a későbbi Galilei Körös Ady Endre a Nagyváradi Naplóban megjelent cikkeiben Nessit »nyafogó«, »patent-mártír« jelzőkkel gúnyolta ki.[27] Ady úgy vélte, hogy a sokféle etnikumú Magyarországon nem lehet megélni a magyar hazafiságot a Nessi által preferált „magyar kultúrfölény” keretei között. Mint írta: „Megölnek bennünket a haza nevében. Betapasztják szemünket, s bevattázzák fülünket. Extra Hungariam non est vita… A haza nevében bedugaszolt lelkű embereket adnak a szegény hazának”. Egy levelében így panaszkodott egyik ismerősének: „Ez a piros-fehér-zöld özönvíz még azt a kevés kultúrát is megemészti, ami volt ebben az országban. Szomorú itt élni, hol a Nessi Pálok a hatalmon s Pósa Lajosok az írók.” [28][29][30]
A harciasságáról ismert[31] Nessi beszédei az Országgyűlési Naplókban találhatóak.
Élete és halála Amerikában[szerkesztés]
A kormány segítséget nyújtott neki, hogy kivándorolhasson Amerikába. A Vendéglősök Lapja később arról adott hírt, hogy Nessi, miután mint csokoládégyári munkás nem tudott boldogulni — beállt Udvardy Ferenc New York-i korcsmájába pincérnek, de nem számoló, hanem étel és italhordó pincérnek.[32] 1904-ben, mint mezőgazdasági egyéni gazdálkodó, farmerként kezdett új életet. De ott sem boldogult. Sokáig Híradó címmel magyar hetilapot szerkesztett, majd tüdőbaja miatt visszavonult az amerikai magyar közszerepléstől is.[24] Tüdőbaja és melankóliája annyira aláásták a szervezetét, hogy 1929 novemberében kétszobás lakásában kinyitotta a gázcsapot és így ölte meg magát.[33] A szobájába benyitó takarítónője találta meg a padlón heverő testét.[1]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Nessi Pál dr. öngyilkos lett Newyorkban, huszadikszazad.hu
- ↑ PIPACS - Villa - Balatonföldvár Turisztikai Régió Archiválva 2019. március 26-i dátummal a Wayback Machine-ben, balatonfoldvar.info.hu
- ↑ SZÉLCSEND VILLA ÉS LUJZA PANZIÓ - Villa - Balatonföldvár Turisztikai Régió Archiválva 2019. március 26-i dátummal a Wayback Machine-ben, balatonfoldvar.info.hu
- ↑ a b A Himnusz ügye az Országgyűlés előtt, ogyk.hu
- ↑ Nemzetfogalom és irodalom, mnyknt.hu
- ↑ Országgyűlési almanach 1884-1944 1896-1901. évi országgyűlés Rátkay László, library.hungaricana.hu
- ↑ Sinka Judit: A Hymnustól a Himnuszig, studia.lib.unideb.hu
- ↑ Rátkay László, ügyvéd, országgyűlési képviselő, szül. 1853. okt. 11. Gönyőn (Győrm.), arcanum.hu
- ↑ Törvényjavaslat, az egységes magyar nemzet himnuszáról. , library.hungaricana.hu
- ↑ Jeles Napok - A magyar kultúra napja a Himnusz születésnapja
- ↑ 2016_11_27 Vienna 3 - Kaiser Hymne, youtube.co
- ↑ Gotterhalte az Országházban (Kolozsvár ünnepe.), Szatmári Friss Ujság, 1902. október 14., library.hungaricana.hu
- ↑ Mátyás király szobrának egykori leleplezése, archivum2.szabadsag.ro
- ↑ Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12. Ülésnapok, library.hungaricana.hu
- ↑ A címerkép a Mátyás trónkárpitját és halotti pajzsát is díszíti, a címer Trianon után lekerült a szobor talapzatáról
- ↑ Budapesti Hírlap, 1927. október 13. / 232. szám, 7. old.
- ↑ Ifj. Bertényi Iván: Bánffy Dezső és a nemzetiségi kérdés, doktori.btk.elte.hu
- ↑ A Gotterhalte és a honvédség Nagy botrány a képviselőházban, Szatmári Friss Ujság, 1902. november 8
- ↑ A „hóhérnóta“ — A „Tolnamegyei Közlöny“ eredeti tárcája. — — Irta: Kálmán Dezső- — , library.hungaricana.hu
- ↑ Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12., library.hungaricana.hu
- ↑ A képviselőház ülései , Csíki lapok - 14. évf. 47. sz. (1902. november 19.), epa.oszk.hu
- ↑ Nessi Pál mentelmi ügye, Szatmári Friss Ujság, 1902-11-21 / 69. szám, library.hungaricana.hu
- ↑ A magyar nemzeti himnusz ügye a képviselőházban 1901 és 1905 között, ogyk.hu
- ↑ a b Friss Ujság, 1929. november 12. / 257. szám, 2. old.
- ↑ Nessi Pál képviselő katonai ügye, huszadikszazad.hu
- ↑ Pap József: „Két választás Magyarországon" Az országgyűlési képviselők társadalmi összetétele a 20. század első éveiben , acta.bibl.u-szeged.hu
- ↑ Ady Endre összes prózai műve Újságcikkek, tanulmányok, mek.oszk.hu
- ↑ Ady Endre összes prózai műve: A hazafiság revíziója, arcanum.hu
- ↑ LENGYEL GÉZA: ADY A BUDAPESTI NAPLÓNÁL , epa.oszk.hu
- ↑ Csoóri Sándor : Természet és líra, dia.pool.pim.hu
- ↑ Soós László: Tisza István kormányalakítása és parlamenti küzdelmeinek első időszaka (1903. november 3–1904. április 19.), Századok Archiválva 2017. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben, szazadok.hu
- ↑ Képviselőből — korcsmáros, Vendéglősök Lapja, 1911-09-20 / 18. szám, library.hungaricana.hu
- ↑ 8 Órai Ujság, 1929. november 12. / 259. szám, 8. oldal
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Könyvtár Országgyűlési almanach 1884-1944 , library.hungaricana.hu
- Eötvös Károly: Harcz a nemzeti hadseregért - Nessi Pál képviselő mentelmi ügye, Révai Testvérek Irodalmi Intézet R.-T., Budapest, 1906
- Képviselőházi irományok, 1901. VII. kötet A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése, Nessi Pál orsz. képviselő által tett mentelmi bejelentés ügyében. , library.hungaricana.hu
- Nagy Ildikó: Himnusz, Szózat kontra Gotterhalte. Birodalmi és nemzeti szimbólumok az Osztrák–Magyar Monarchia Magyarországán, Aetas, 2017, 4. szám , acta.bibl.u-szeged.hu
- Nessi Pál kép, keptar.oszk.hu
- Szentimrei Jenő: A Mátyás-szobor leleplezéséről, mek.niif.hu
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Budapest, Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
- A Magyar Országgyűlés. Budapest, Kiadja a Magyar Tudósító szerkesztősége, 1906
- Somogyi Helikon. A somogymegyei származású, vagy Somogyban több-kevesebb ideig lakó, vagy legalábbis Somoggyal kapcsolatban működő költők, írók és művészek lexikona. Szerk. Hortobágyi Ágost. Kaposvár, Szerző, 1928
- A szövetkezett balpárt arcképcsarnoka. Budapest, 1905. Révai és Salamon ny.
- Gróf Tisza István Képviselőházi Beszédei Második rész. (1904. okt. 4.—1906. ápr. 11.), mtda.hu