Nagy borsókagyló
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Pisidium amnicum (O. F. Müller, 1774) | ||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||
 Az európai előfordulása (zöld: ahol eddig észrevették; sárga: nincs bebizonyított előfordulása)
| ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Nagy borsókagyló témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy borsókagyló témájú kategóriát. |
A nagy borsókagyló (Pisidium amnicum) a kagylók (Bivalvia) osztályának a Veneroida rendjébe, ezen belül a gömbkagylók (Sphaeriidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása[szerkesztés]
A nagy borsókagyló Európában mindenfelé megtalálható, de állományai csökkenőben vannak.
Megjelenése[szerkesztés]
A nagy borsókagyló teknője tojás alakú, 8 - 11 milliméter hosszú és 5 - 8 milliméter széles. Búbja kifejezetten a teknő hátsó végéhez tolódott. Felszíne a búbtól kiindulva körkörösen vonalkás, kissé szabálytalanul bordás. Héja viszonylag vastag, fehéres vagy sárgásbarna. Hátsó végén a vízkivezető nyílás rövid csővé hosszabbodott, míg a bevezető nyílás oldalról nem látható.
Hasonló fajok[szerkesztés]
Közép-Európában körülbelül 15 további Pisidium-faj él, ezek mind lényegesen kisebbek, teknőjük hosszúsága 5 milliméter alatt van. A legkisebb faj, a Pisidium tendilineatum még a 2 milliméter hosszúságot sem éri el.
Életmódja[szerkesztés]
A nagy borsókagyló tiszta, homokos medrű patakok és folyók, tavak parti vizeinek lakója. Petéit kopoltyúlemezekre teszi.
Források[szerkesztés]
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
