Montauro
| Montauro | |
 | |
| Montauro vasútállomása | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Olaszország |
| Régió | Calabria |
| Megye | Catanzaro (CZ) |
| Frazionék | Montauro Scalo |
| Védőszent | Szent Pantaleon |
| Irányítószám | 88024 |
| Körzethívószám | 0967 |
| Forgalmi rendszám | CZ |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1773 fő (2023. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 114,0 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 393 m |
| Terület | 12 km² |
| Időzóna | CET (UTC+01:00) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 38° 45′, k. h. 16° 31′Koordináták: é. sz. 38° 45′, k. h. 16° 31′ | |
.svg) | |
| Elhelyezkedése Catanzaro térképén | |
| Montauro weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Montauro témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Montauro község (comune) Olaszország Calabria régiójában, Catanzaro megyében.
Fekvése[szerkesztés]
A megye keleti részén fekszik, a Jón-tenger partján. Határai: Gasperina, Montepaone, Palermiti, Squillace és Stalettì.
Története[szerkesztés]
A település első említése Mentaurum néven a 9. századból származik, de valószínűleg már korábban létezett. Középkori épületeinek nagy része az 1783-as calabriai földrengésben elpusztult. A 19. század elején vált önálló községgé, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust.
Népessége[szerkesztés]
A népesség számának alakulása:
Főbb látnivalói[szerkesztés]
- Palazzo Terracini
- Palazzo Spadea
- Palazzo Pellegrini
- Palazzo Madonna
- Madonna dello Zalarmichello-templom
- San Pantaleone-templom
- Sant’Anna-templom
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Rotter, Ekkehart. Kalabrien, Basilikata. Dumont Reiseverlag, Ostfildern (2009). ISBN 978-3770155415
- Comuni-Italiani
- Italy World Club
