Mihóczy Rezső

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mihóczy Rezső
Született1889.
Elhunyt1968. március 27. (79 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaLőcsey Mária
Foglalkozásagimnáziumi tanár, cserkészparancsnok
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1916)
Kitüntetései
Mihóczy Rezső aláírása
Mihóczy Rezső aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Mihóczy Rezső témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mihóczy Rezső (1889 – Budapest, 1968. március 27.) latin-történelem szakos középiskolai tanár, a szentesi gimnáziumnak 32 éven át pedagógusa, az iskolai táborozások állandó főszervezője, cserkészparancsnok. Első világháborús érdemeiért, valamint pedagógiai munkásságáért számos kitüntetést, elismerést vehetett át.

Az első világháborúban[szerkesztés]

A Budapesti Tudományegyetemen végzett latin-történelem szakon, s alighogy befejezte tanulmányait, behívták katonának.

1916-ban Székelyföldre, a határhoz közel fekvő Maros-Torda vármegyébe vezényelték az akkor már várható román hadüzenet és támadás megállítására. Első feladata volt, hogy szakaszával a román hadsereg elől menekülő magyar lakosság tervszerű menekítésben segédkezzen, és a tömegpánikot megakadályozza. Miután sikerült a lakosság evakuálása, csatlakozott ezredéhez, és hat héten át védekező hadmozdulatokban vett részt. August von Mackensen német tábornagy seregének megérkezése után ő is részt vett a román hadsereg Erdélyből való kiszorításában.[1]

A háború alatt tanúsított „vitézi magatartásáért” és helytállásáért a következő kitüntetéseket vehette át: Signum Laudis a kardokkal, I. osztályú ezüst vitézi érem, Károly-csapatkereszt és Sebesültek Érme, Háborús emlékérem, Erdélyi Emlékérem.[2]

Tanár pályája és közéleti tevékenysége[szerkesztés]

Mihóczy Rezsőt leszerelés után a Vallási és Közoktatási Minisztérium a szentesi állami főgimnáziumba helyezte.[3] A latin és a történelem mellett filozófiát,[4] később bölcselet címen logikát és pszichológiát is tanított.[5]

Társadalmi aktivitását jelzi, hogy idővel számos karitatív, egyházi és kulturális jellegű egyletbe is beválasztották. Tagja és egyben titkára volt a Stefánia Anya- és Csecsemővédő Szövetség szentesi fiókjának,[6] könyvtárosa a Szentesi Kaszinónak,[7][8] tagja volt a Csongrád vármegye és Szentes város testnevelési és iskolán kívüli népművelési bizottságának,[9] az állami elemi iskolák gondnokságának,[10] katolikus egyházközségi képviselő testületnek és tanácsának,[11] Csongrád vármegye leventebizottságának,[12] de az Országos Tűzharcos Szövetség szentesi főcsoportjának vezető tisztjévé is megválasztották.[13] Különleges elismerés volt számára, hogy 1938-ban felvétetett a Vitézi Rend tagjai közé.[14] 1942-ben a gimnázium igazgató helyettese lett.[15]

A cserkészparancsnok[szerkesztés]

1921-ben néhány tanártársával karöltve kezdte el szervezni a város első cserkészcsapatát,[16] melynek létrejöttét leginkább anyagi nehézségek hátráltatták. Dr. Mihóczy Rezső … a szervezés keretébe bevonta Szentes város hivatalos vezetőségét és a társadalom minden rétegét. Fáradhatatlanul agitált, buzdított, dolgozott mindaddig, míg gyűjtés útján összehozott annyi adományt, hogy azok is fölszerelhetők voltak, akik saját anyagi erejükből a cserkészfölszerelést előteremteni nem tudták volna. – írta a gimnázium értesítője 1924-ben.[17] A több mint száz magánszemélytől és különféle szervezetektől 36.277.000 korona[18] érkezett. Június 18-án a gimnázium cserkészcsapata 275. sz. Pusztaszeri Cserkészcsapat néven bejegyzésre került.[19] Az ifjú cserkészek ünnepélyes fogadalomtételére 1924. június 22-én az Erzsébet kertben (ma Pusztai László Sporttelep) került sor. A cserkészcsapat parancsnoka Dr. Mihóczy Rezső lett, tisztjei Szőke József gimnáziumi igazgató, Derzsi Kovács Jenő és Timár József tanárok.[20] Mihóczy Rezső 1940-ben megkapta a legmagasabb[21] cserkésztörzstiszti fokozatot.[22]

Bár jelentős közéleti tevékenységet folytatott, és tanári munkáját is magas szinten gyakorolta, diákjai, kartársai és az utókor elsősorban a nyári cserkésztáborok lelkes szervezőjeként és vezetőjeként emlékeznek rá. A szentesi diákok nyári élményeit olvasmányos formában örökítette meg, melyeket a Szentesi Hírlap folytatásokban adott közre. Az általa vezetett táborok 2-3-4 hetesek voltak, s a mai olvasót meglepheti, hogy a programok között olyan tevékenységek is szerepeltek, melyek ma már teljesen ismeretlenek a gyermektáborokban. Ide tartozik pl. a disznótor, amikor is a gyermekek a helyi piacról vásároltak egy élő sertést, a táborba terelték, tanári segítséggel feldolgozták és közösen elfogyasztották.[23] Elmaradhatatlanok voltak a közös főzések,[24] a hosszú, esetenként 30 km-es gyalogtúrák,[25][26] vagy néha – ha a csapat úgy ítélte meg – fegyveres éjszakai őrség felállítása.[27] Úti élményei ma is üdítő, érdekes olvasmányok. Korrajzai egy letűnt kor tábori szokásainak.

„ A reggeli tejet naponta 25 litert nem kell a fiúknak a hegyre felhozni, mert dr. Molnár ezredes úr jóindulatából két csacsi szállítja fel reggelenként. A tábor apró népe között van ilyenkor nagy öröm. Egyesek nyakába borulnak a csacsiknak, ölelgetik őket és örök barátságot kötnek velük. Tegnap megtörtént, hogy a két csacsi erőnek erejével a tábor belsejébe akart rohanni, mire a gyerekek kórusban kiáltoztak, hogy nem lehet már ide több szamárnak bejönni, mert elegen vannak már.[28] ”
„ Táborozási helyünktől nem messze fekszik Nagyvázsony, amely arról nevezetes, hogy ez Kinizsi Pál szülőhelye, itt van az a malom, ahol az egyszerű molnárfiú óriási erejével felkapta a malomkövet, s arra rátéve a vizes kancsót, megkínálta a szomjas királyt a forrás hűs vizével. Vázsony volt Kinizsi első birtoka, várának hatalmas tornya most is büszkén mered föl az égnek. … Megnéztük a várromtól néhány percnyire fekvő kolostort, melynek gótikus temploma még romjaiban is kellemes látványt nyújt. Ezen a napon minden megerőltetés nélkül 28 kilométert tettek meg a fiúk. … Szombaton a Halápi hegyre akartunk felmenni, hogy megtekintsük a híres bauxit bányát. Ez a programunk azonban megváltozott akkor midőn a leánycserkészek parancsnoka, Kemény Adél bejelentette, hogy a leánycserkészek úgy határoztak, hogy szombaton a leányok feljönnek, és ők főznek a fiúknak ebédet. Az ebéd nagyszerű volt, csak mi szívtuk utána a fogunkat, mert minden a mi költségünkre ment. És a leányok ki akarván tenni magukért nem spóroltak az anyaggal.[29] ”
„ Napokon át készültünk az utolsó, de egyúttal legnagyobb teljesítményt jelentő kirándulásra Zengőre. Zengő a Mecsek hegység legnagyobb csúcsa. Magassága közel jár a 700 méterhez. Mivel ez volt az utolsó kirándulás, egy-két komoly gyengélkedőt leszámítva az egész tábor felkerekedett már a reggeli órákban. Nem maradhattak otthon a nótórius kiránduláskerülők sem. Annyi eszük azonban volt, hogy a szintén velünk jövő mánfai kántor köré csoportosultak azzal a titkos reménnyel, hogy a kántor hamar kidől, s ők udvariasságból nem fogják magukra hagyni. Így is történt. … A történeti hűség kedvéért meg kell még említenem, hogy mi hamarabb értünk haza, mint a kántor úr és kísérete, pedig 30 kilométerrel többet tettünk meg, mint ők. Az út mindvégig kellemes és változatos volt. A Zengő lábánál pihentünk, hogy erőt gyűjtsünk a hegy megmászásához. Egy táblán azt olvastuk, hogy az út 2 óráig tart. Nagy volt az öröm, amikor háromnegyed óra után már a tetején voltunk. Igaz, hogy úgy lihegtünk, mint egy rossz vicinális. Szinte nyílegyenesen vitt az út. Minden 30 lépés után pihentünk nekidőlve a fának, hogy le ne szaladjunk a meredeken.[26] ”

Tanár és ember[szerkesztés]

Mihóczy Rezső hatása a gimnázium tanulóira hatalmas volt. Személye feledhetetlen maradt mindazok számára, akiket tanított, akiket táborokba vezényelt, akikkel megismertette az ország legszebb tájait. Csibész huncutság, atyai jóindulat, ugyanakkor a legkisebb diákok felé is megnyilvánuló tiszteletadás jellemezte: két ujja között szivarját, ugyanazon kezében sétapálcáját tartva emelte meg kalapját a legkisebb diák előtt is.[30] Az 1951-ben nyugdíjba vonuló[31] pedagógus nagy űrt hagyott maga után. Felesége (dr. Lőcsey Mária)[32] halálát követően fia (dr. Mihóczy László)[33] után Pestre költözött, de mindig visszavágyott kedvelt városába régi tanártársai, s az iskola falai közé. Utolsó kívánsága volt, hogy Szentesen temessék el. A gimnázium 1970-ben megjelenő évkönyve terjedelmes, szívhez szóló jellemrajzot közöl sokak Rudi bácsijáról, a kedves, örökifjú tanár úrról, a diákok egyik legnagyobb barátjáról.

„ Egyéniségének és eredményes pedagógusi munkájának természetes forrása humanizmusa és mindig fiatalos kedélye volt. Oroszlánként harcolt minden tanítványáért. Azok az osztályok, amelyekben ő volt az osztályfőnök, mindig népesek voltak. Onnan kevesen morzsolódtak le, sőt ott gyűltek össze a más osztályból el-elmaradozók is. De senki ne higgye, hogy ezek a Mihóczy-osztályok a szürke, gyenge tanulók szellemi menhelyei lettek. Színes, eleven, mozgékony osztályok voltak, ahová a többi tanár is legtöbbször szívesebben ment órára, mint a megcsappant létszámú – elvben tehát – csupa jobb tanulókból álló osztályokba. … Nagyon szegényes lenne ez a megemlékezés, ha nem szólnánk Dr. Mihóczy Rezsőről, az ifjúsági vezetőről. … tény, hogy a szentesi diákok javarésze anyagi nehézségek miatt talán még a város határán sem lépett volna túl, ha a kirándulások és a nyári táborozások lelke, fő-főszervezője nem Rudi bácsi lett volna. Nem ismert lehetetlent, ha arról volt szó, hogy össze kell szedni az útiköltségre és a legszerényebb ellátásra valót. Tárgyalt, érvelt, szelíd szóval kért és kemény hangon, igaza tudatában követelt. Merev honatyákkal, módos polgárokkal tárgyalva ki nem fogyott a nyomós argumentumokból, belül düh fojtogatta, de mosolygós arccal, rezdületlenül észre sem vette a gyakran arcpirító megalázásokat, ő csak arra gondolt, hány tanítványának van múlhatatlan szüksége a levegőváltozásra, a nyári együttlétek derűjére. … Arcképe, amelyet Katona Kiss Ferenc rajzolt bámulatos érzékkel ragadva meg nemcsak a vonások természetességét, hanem a jellem lényegét is, ott függ a tanári szobában. Szája szögletéből hiányzik a szivar. Biztosan a folyosón hagyta a fogason, amikor bement az órára. Mire kijön, huncut diákok talán rövidre szívták. De nem szól érte. Ránk kacsint, hiszen ő is fiatal, aki szívesen és nagyokat szippant a szivarból és a csodálatos életből.[34] ”

Kitüntetései[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

  • A cserkészek kalandos útja a Balatonig. A szentesi cserkészek bakonyi táborozása. Szentesi Hírlap 1927. júl. 16.
  • Sobri Jóska hazájában. A szentesi cserkészek bakonyi táborozása. Szentesi Hírlap 1927. júl. 17.
  • Kirándulás, futballmérkőzés, tábortűz és műkedvelő előadás. A szentesi cserkészek bakonyi táborozása. Szentesi Hírlap 1927. júl. 19.
  • A dunántúli vendégszeretet. A szentesi cserkészek bakonyi táborozása. Szentesi Hírlap 1927. júl. 20.
  • Lakoma női szakácsokkal. A szentesi cserkészek bakonyi táborozása Szentesi Hírlap 1927. júl. 23.
  • A szentesi cserkészek viszontagságai vasúttal és szúnyogokkal. A szentesi cserkészek soproni táborából írja: Dr. Mihóczy Rezső. Szentesi Hírlap 1929. júl. 9.
  • A tábor gyomra. A szentesi cserkészek soproni táborából írja: Dr. Mihóczy Rezső. Szentesi Hírlap 1929. júl. 10.
  • Szórakozások és kirándulások. A szentesi cserkészek soproni táborából írja: Dr. Mihóczy Rezső. Szentesi Hírlap 1929. júl. 16.
  • A leghűségesebb városban. A szentesi cserkészek soproni táborából írja: Dr. Mihóczy Rezső. Szentesi Hírlap 1929. júl. 17.
  • Palacsintaevés a cserkésztáborban. A szentesi cserkészek soproni táborából írja: Dr. Mihóczy Rezső. Szentesi Hírlap1929. júl. 19.
  • Apróságok a cserkésztáborból. A szentesi cserkészek soproni táborából írja: Dr. Mihóczy Rezső. Szentesi Hírlap 1929. júl. 24.
  • Cserkészeink osztrákföldön. A szentesi cserkészek soproni táborából írja: Dr. Mihóczy Rezső. Szentesi Hírlap 1929. júl. 25., július 26.
  • A táborozás utolsó napja. A szentesi cserkészek soproni táborából írja: Dr. Mihóczy Rezső. Szentesi Hírlap 1929. aug. 4.
  • Szentes kegyeletes megemlékezése a hősi halottakról. Mihóczy Rezső mondotta az ünnepi beszédet a vasárnapi ünnepségen. Szentesi Hírlap 1930. május 27.
  • Pécsi kirándulás. Dr. Mihóczy Rezső beszámolója a reálgimnázium cserkészeinek táborozásáról. Szentesi Hírlap 1930. júl. 12.
  • Gyalogló cserkészek. Dr. Mihóczy Rezső beszámolója a reálgimnázium cserkészeinek táborozásáról. Szentesi Hírlap 1930. aug. 15.
  • Vidám kirándulás a Zengőre. Dr. Mihóczy Rezső beszámolója a reálgimnázium cserkészeinek táborozásáról. Szentesi Hírlap 1930. aug. 17.
  • Újra itthon. Dr. Mihóczy Rezső beszámolója a reálgimnázium cserkészeinek táborozásáról. Szentesi Hírlap 1930. aug. 20.
  • Szentesi cserkészek somoskői táborozása. Szentesi Hírlap 1931. júl. 21.
  • Erdély súlyos napjai. Szentesi Hírlap 1931. dec. 25.
  • Emlékbeszéd II. Rákóczi Ferencről. Szentesi Hírlap 1935. ápr. 21.
  • Dr. Soltész Gyula c. igazgató. A szentesi m. kir. állami Horváth Mihály Gimnázium évkönyve, 1941-1942. Közzéteszi: Járay Imre. Szentes, 1942. 5-6. o. (e-Könyvtár Szentes)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Mihóczy Rezső: Erdély súlyos napjai. Szentesi Hírlap 1931. dec. 25.
  2. ↑ A szentesi m. kir. áll. Horváth Mihály gimnázium évkönyve, 1941-1942. Közzéteszi: Járay Imre. Szentes, 1942. 20. o. (e-Könyvtár Szentes)
  3. ↑ A szentesi magy. áll. főgymnasium értesítője, 1918-1919. 4. o. (e-Könyvtár Szentes)
  4. ↑ A szentesi magy. áll. főgymnasium értesítője, 1918-1919. 6. o. (e-Könyvtár Szentes)
  5. ↑ Vallomások Szentesről. Szerk.: Bodrits István. Szentes, 1990. 85. o. (e-Könyvtár Szentes)
  6. ↑ A szentesi magyar királyi állami Horváth Mihály reálgymnasium értesítője, 1928-1929. Közzéteszi: Jaeger Imre. Szentes, 1929. 33. o. (e-Könyvtár Szentes)
  7. ↑ Doba Lajosné: A szentesi Úri Kaszinó. Szentes, 2004. (e-Könyvtár Szentes)
  8. ↑ A szentesi m. kir. áll. Horváth Mihály reálgimnázium értesítője 1932-1933. Archiválva 2017. március 21-i dátummal a Wayback Machine-ben Közzéteszi: Jaeger Imre. Szentes, 1933. 42. o. (e-Könyvtár Szentes)
  9. ↑ A szentesi m. kir. áll. Horváth Mihály gimnázium értesítője, 1935-1936. Közzéteszi: Járay Imre. Szentes, 1936. 96. o. (e-Könyvtár Szentes)
  10. ↑ A szentesi m. kir. áll. Horváth Mihály gimnázium értesítője, 1936-1937.[halott link] Közzéteszi: Járay Imre. Szentes, 1937. 148. o. (e-Könyvtár Szentes)
  11. ↑ A szentesi m. kir. áll. Horváth Mihály gimnázium évkönyve 1939-1940. Közzéteszi: Járay Imre. Szentes, 1940. 21. o. (e-Könyvtár Szentes)
  12. ↑ A szentesi m. kir. áll. Horváth mihály gimnázium évkönyve 1940-1941. Közzéteszi: Járay Imre. Szentes, 1941. 29-30. o. (e-könyvtár Szentes)
  13. ↑ A szentesi m. kir. áll. Horváth Mihály gimnázium évkönyve, 1939-1940. Közzéteszi: Járay Imre. Szentes, 1940. 21. o. (e-Könyvtár Szentes)
  14. ↑ A szentesi m. kir. áll. Horváth mihály gimnázium értesítője 1938-1939. Közzéteszi: Járay Imre. Szentes, 1939. 15. o. (e-Könyvtár Szentes)
  15. ↑ A szentesi m. kir. áll. Horváth Mihály gimnázium évkönyve, 1942-1943. Archiválva 2017. február 16-i dátummal a Wayback Machine-ben Közzéteszi: Szöllősy Géza. Szentes, 1943. 8. o. (e-Könyvtár Szentes)
  16. ↑ A szentesi magyar királyi állami Horváth Mihály-főgymnasium értesítője, 1921-1922. Közzéteszi: Szőke József 10. o. (e-Könyvtár Szentes)
  17. ↑ Cserkészet. In: A szentesi magyar királyi állami Horváth Mihály-főgymnasium értesítője 1923-1924. Közzéteszi: Szőke József 10-11. o. (e-Könyvtér Szentes)
  18. ↑ Cserkészet 13. o.
  19. ↑ Cserkészet. In: A szentesi magyar királyi állami Horváth Mihály-reálgimnázium értesítője, 1924-1925. Szentes, 1925. 14. o. (e-Könyvtár Szentes)
  20. ↑ A szentesi magyar királyi állami Horváth Mihály-főgymnasium értesítője 1923-1924. Közzéteszi: Szőke József 11. o. (e-Könyvtár Szentes)
  21. ↑ Segédtiszti vezetőképzés.[halott link] In: www.cserkesz.hu ]
  22. ↑ A szentesi m. kir. áll. Horváth mihály gimnázium évkönyve 1940-1941. Közzéteszi: Járay Imre. Szentes, 1941. 8. o. (e-Könyvtár Szentes)
  23. ↑ Palacsintaevés a cserkésztáborban. Szentesi Hírlap 1929. júl. 19.
  24. ↑ Lakoma női szakácsokkal. A szentesi cserkészek bakonyi táborozása. Szentesi Hírlap 1927. júl. 23.
  25. ↑ A dunántúli vendégszeretet. A szentesi cserkészek bakonyi táborozása. Szentesi Hírlap 1927. júl. 20.
  26. ↑ a b Vidám kirándulás a Zengőre. Dr. Mihóczy Rezső beszámolója a reálgimnázium cserkészeinek táborozásáról. Szentesi Hírlap 1930. aug. 17.
  27. ↑ Sobri Jóska hazájában. A szentesi cserkészek bakonyi táborozása. Szentesi Hírlap 1927. júl. 17.
  28. ↑ Szórakozások és kirándulások. A szentesi cserkészek soproni táborából írja: Dr. Mihóczy Rezső. Szentesi Hírlap 1929. júl. 16.
  29. ↑ Lakoma, női szakácsokkal. Szentesi Hírlap 1927. július 23.
  30. ↑ Oltyán Lajos szóbeli közlése
  31. ↑ A szentesi Horváth Mihály Gimnázium évkönyve, 1949/50 – 1969/70. Szerk.: Gidófalvy György. Szentes, 1971. 22. o. (e-Könyvtár Szentes)
  32. ↑ A szentesi állami polgári leányiskola és a vele kapcsolatos állami általános leányiskola évkönyve, 1946-1947. Szerk.: Mihóczy Rezsőné. Szentes, 1947. 5. o. (e-Könyvtár Szentes)
  33. ↑ Szentesről indult. Dr. Mihóczy László docens. Szentesi Élet 1970. november. 2. o. (e-Könyvtár Szentes)
  34. ↑ Dr. Mihóczy Rezső. In: A szentesi Horváth Mihály Gimnázium évkönyve 1949/50 – 1969/70. Szerk.: Gidófalvy György. Szentes, 1971. 69-70. o. (e-Könyvtár Szentes)

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mihóczy_Rezső&oldid=26914031”