Makai Ödön
| Makai Ödön | |
| Született | 1889. október 27. Nagyszentmiklós |
| Elhunyt | 1937. február 16. (47 évesen) Hódmezővásárhely |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | |
| Gyermekei | Makai Péter |
| Foglalkozása | jogász, ügyvéd |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Makai Ödön témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Makai Ödön (Nagyszentmiklós, 1889. október 27. – Hódmezővásárhely, 1937. február 16.)[1] jogász, ügyvéd, József Attila sógora és gyámja, József Jolán, majd József Etelka férje, Makai Emil költő, drámaíró unokaöccse.
Élete[szerkesztés]
Zsidó családból származott, Löwenstein Adolf és Fischer Hermina gyermekeként született Nagyszentmiklóson (Édesanyja testvére volt Makai Emil költő, újságíró, műfordító). Jogi tanulmányokat végzett. Miután József Áronné Pőcze Borbála 1919 decemberében elhunyt, ő lett az árván maradt gyermekeinek a gyámja. Felismerte József Attila tehetségét, s pályáját egyengette. 1920-ban a költő Makai Ödönnek a Lovag utcai lakásában lakott, anyagi támogatást is kapott tőle.
Első házasságát József Jolánnal kötötte, akit Lippe Lucie álnéven vett feleségül Budapesten, a Terézvárosban, 1919. április 28-án,[2] majd 1928-ban elváltak.[3] 1928. szeptember 22-én immár a valódi nevén vette el József Jolánt, szintén a Terézvárosban,[4] majd ezt követően feleségével Hódmezővásárhelyre költöztek. Házasságuk alig több mint egy hónappal később válással végződött.[5] Még ugyanezen év végén azonban harmadszorra megházasodtak,[6] alig két évvel később újból elváltak.[7]
A szegedi ügyvédi kamara Makai Ödönt 1929. január 8-ai hatállyal jegyezte be a Szentesi út 24. szám alá. Előbb főfelügyelőként dolgozott a Belvárosi Takarékpénztár Tiszántúli Kerületénél, egyidejűleg pedig ügyész volt a Kereskedelmi Banknál, később pedig ennek társigazgatójaként is működött, egészen haláláig. Hódmezővásárhelyen alakult ki szorosabb kapcsolat közte és József Attila között, a költő Makaira mint barátjára tekintett.
Negyedszerre József Etelkát vette el 1931. december 26-án Budapesten.[8] Megegyezés szerint három gyermekük - köztük Makai Péter rendező-díszlettervező (1932. december 4. – 1991. november 7.)[9] - az anya református vallását követte.[10]
A Makai családnak élénk társasági élete volt, főként zsidó ügyvédekkel, bankárokkal, orvosokkal, valamint a városban élő híres költőkkel, művészekkel, és műkedvelő színészekkel voltak kapcsolatban. Makainak gyakran jelentek meg közgazdasági témájú írásai a hódmezővásárhelyi sajtóban, irodalmi kérdésekhez is gyakorta hozzászólt. 1931-ben a Vásárhelyi Friss Újságban nyílt levelet publikált Vihar Móricz Zsigmond körül címmel, melyben kiállt az író mellett, amikor azt élesen támadták. Temetésén, melyre Hódmezővásárhelyen, a Tuhutum utcai zsidó temetőben került sor, csak özvegye és volt felesége voltak jelen.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Hódmezővásárhelyi állami halotti anyakönyv 119/1937.
- ↑ Budapest VI. ker. polgári házassági akv. 1341/1919. folyószám.
- ↑ A budapesti kir. törvényszék 1.P.37854/1928. sz. ítélete.
- ↑ Budapest VI. ker. polgári házassági akv. 1442/1928. folyószám
- ↑ A budapesti kir. törvényszék 1.P.44514/1928-2 sz. ítélete.
- ↑ Budapest III. ker. polgári házassági akv. 580/1928. folyószám (1928.12.31.)
- ↑ A budapesti kir. törvényszék 360.47658/1930-4. sz. végzése (1930.11.13.)
- ↑ Bejegyezve a Budapest V. ker. polgári házassági akv. 922/1931. folyószáma alatt.
- ↑ Lengyel György emlékezése Makkai Péter rendező-díszlettervezőre. [2020. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 4.)
- ↑ Budapesti közp. kir. jbíróság P.T.580914-933-2 sz. végzése.
