Māra Zālīte

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Māra Zālīte
Született1952. február 18. (72 éves)[1]
Krasznojarszk
Állampolgársága
GyermekeiIlze Ķuzule-Skrastiņa
Foglalkozása
IskoláiLett Tudományegyetem (–1975)
Kitüntetései
Sablon • Wikidata • Segítség

Māra Zālīte (1952. február 18. –) lett író.[2] Verseket, esszéket, színdarabokat, prózát és librettókat ír, amelyek gyakran tárgyalnak történelmi témákat, és lett kultúrához illetve mitológiához kapcsolódó szimbolikus jelentésük van. Műveiből fordítottak orosz, angol, német, svéd, észt, francia nyelvre.[3]

Zālīte első irodalmi művei az 1970-es évek elején jelentek meg. Az 1980-as években a színdarabok, musical- és rockopera-librettók írása felé fordult. Munkáihoz olyan kiváló lett művészek szereztek zenét, mint Raimonds Pauls(wd) és Jānis Lūsēns(wd).[4]

Az írót számtalan irodalmi és nemzeti díjjal tüntették ki, köztük a Három Csillag érdemrenddel, és a lett társadalom legnagyobb alakjai között tartják számon.[5]

Első prózai műve, az Öt ujj című önéletrajzi regény (2013) széles körű sikert aratott mind az olvasók, mind az irodalmi élet szereplői körében.[6][7]

Gyermekkora[szerkesztés]

A szibériai Krasznojarszkban született, ahova a szüleit 1941-ben deportálták.[8] Négy és fél évet töltött itt, míg 1956 őszén szülei engedélyt kaptak, hogy hazatérjenek Lettországba. A továbbiakban Slampes Kalna Ķivuļiban élt.[9] Tanulmányait a slampesi elemi iskolában kezdte.[10]

Pályafutása[szerkesztés]

1970-ben végzett a Murjāņi bentlakásos sportiskolában, majd 1975-ben diplomát szerzett a Lett Tudományegyetem bölcsészkarán. 1974 és 1989 között asszisztensként dolgozott a Lett Írószövetségnél, vezette az Új Írók Stúdióját, és a Liesma című lap költészeti tanácsadója volt. 1989-ben a Karogs(wd) kiadó és magazin főszerkesztője lett. Ezt a munkát 2000-ig végezte, majd 2000 és 2008 között a Lett Írószövetség elnökeként tevékenykedett.[11] Emellett tagja volt a Három Csillag érdemrend tanácsának (1999-2006),[12]és egy állami nyelvvizsgabizottságban is elnökölt (2002–2004).[13]

A Lett Tudományakadémia(wd) tiszteletbeli tagja[14] és egyike a Koknese alapítvány 14 alapítójának.[15]

Kitüntették a Három Csillag érdemrenddel, a Barikád emlékéremmel, és számos irodalmi díjat nyert.[8]

Családja[szerkesztés]

1979 óta Jānis Ķuzulis házastársa, két gyermekük (Jānis Ķuzulis és Ilze Ķuzule-Skrastiņa) és három unokájuk (Krišjānis, Emīlija és Marats) van.[16] Rigában él, és gyakran időzik vidéki házában Tukumsban.[17]

Főbb díjai, kitüntetései[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

Verseskötetek[szerkesztés]

  • Vakar zaļajā zālē. Riga, Liesma, 1977
  • Rīt varbūt. Riga, Liesma, 1979
  • Nav vārdam vietas. Riga, Liesma, 1985
  • Debesis, debesis. Riga, Liesma, 1988
  • Apkārtne. Riga, Preses nams, 1997
  • Dzeja. Rīga, Atēna, 2003
  • Dziesmu rakstā. Riga, Mansards, 2015

Esszék[szerkesztés]

  • Brīvības tēla pakājē. Australia, Australian Latvian Writers' Days and the Latvian Press Association's Australian Branch, 1990
  • Kas ticībā sēts. Riga, Rīga, 1997

Regények[szerkesztés]

  • Pieci pirksti. Rīga, Mansards, 2013. (magyarul: Öt ujj. Ford. Jávorszky Béla. Budapest: Magyar Napló. 2020)
  • Paradīzes putni. Rīga, Dienas grāmata, 2018. (magyarul: Paradicsommadarak. Ford. Jávorszky Béla. Budapest: Magyar Napló. 2022)

Színdarabok[szerkesztés]

  • Pilna Māras istabiņa. Ifjúsági Színház, Riga, 1983
  • Tiesa, 1982-ben írta. Dailes Színház, Riga, 1985
  • Dzīvais ūdens. Ifjúsági Színház, Riga, 1988
  • Eža kažociņš. Valmierai színház, 1993
  • Margarēta. Rigai Új Színház, 2001
  • Tobāgo! (Tobago!). Dailes Theatre, Riga, 2001
  • Zemes nodoklis, Dailes Színház, Riga, 2003
  • Še Tev žūpu Bērtulis. Ogre színpad, Ogre, 2004
  • Pērs Gints nav mājās. Dailes Színház, Riga, 2007
  • Lācis. Dailes Színház, Riga, 2009
  • Priekules Ikars. Dailes Színház, Riga, 2009

Librettók[szerkesztés]

  • Lāčplēsis, 1986/1987
  • Meža gulbji, 1995
  • Putnu opera, 1997
  • Kaupēn, mans mīļais! 1998
  • Indriķa hronika, 1999
  • Neglītais pīlēns, 2000
  • Sfinksa, 2000
  • Hotel Kristina, 2006
  • Leļļu opera, 2008
  • Meierovics, 2013

Gyermekkönyvek[szerkesztés]

  • Deviņpuiku spēks. Riga, Liesma, 1985
  • Mamma un tētis kūrortā. Riga, Dienas Grāmata, 2016
  • Tango un Tūtiņa ciemos. Riga, Liels un mazs, 2017

Egyéb művek[szerkesztés]

  • To mēs nezinām. Sarunas ar Imantu Ziedoni. Riga, Dienas grāmata, 2009

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ Marcel Cornis-Pope – John Neubauer: History of the Literary Cultures of East-Central Europe: Types and stereotypes. (hely nélkül): John Benjamins Publishing Company. 2010. 221–. o. ISBN 978-90-272-3458-2  
  3. ↑ a b Personal Biography: Māra Zālīte. www.marazalite.lv (Hozzáférés: 2021. április 5.)
  4. ↑ The Wild Swans. www.marazalite.lv (Hozzáférés: 2021. április 5.)
  5. ↑ Latvijas Institūts | Iedzīvotāju aptaujā noskaidrotas desmit izcilākās Latvijas personības. www.li.lv (Hozzáférés: 2021. április 5.) arch
  6. ↑ Gunta Gaidamaviča: Nācis klajā Māras Zālītes autobiogrāfiskais romāns "Pieci pirksti". www.lsm.lv (2013. december 18.) (Hozzáférés: 2021. április 5.)
  7. ↑ Māra Zālīte. Paradīzes putni. www.diena.lv (Hozzáférés: 2021. április 5.)
  8. ↑ a b c d e f g h Māra Zālīte. latvianliterature.lv (Hozzáférés: 2021. április 5.)
  9. ↑ Vents Dubrovskis: M.Zālīte - biogrāfija — teorija. Latviešu literatūra, 10. - 12. klase. www.uzdevumi.lv (Hozzáférés: 2021. április 5.)
  10. ↑ 42 minūtes ar Māru Zālīti - NTZ. www.ntz.lv (2008. február 23.) (Hozzáférés: 2021. április 5.)
  11. ↑ Par AKKA/LAA padomes prezidentu ievēlēts Valdis Muktupāvels. www.lsm.lv (2013. május 31.) (Hozzáférés: 2021. április 5.)
  12. ↑ Trīs Latvijas zvaigznes — par domu un darbu Latvijas labā. Latvijas Vēstnesis, 384–385. sz. (1999. november 19.)
  13. ↑ Valsts valoda. www.vvk.lv (Hozzáférés: 2021. április 5.)
  14. ↑ GODA LOCEKĻI - Akadēmijas locekļi. archive.lza.lv (Hozzáférés: 2021. április 5.)
  15. ↑ Founders - The Garden of Destiny – our gift to Latvia on her 100th birthday
  16. ↑ Zālītes vīrs, Ķuzules tēvs, Skrastiņa sievastēvs. Jauns.lv (2012. február 19.) (Hozzáférés: 2021. április 5.)
  17. ↑ „Saruna ar Māru Zālīti viņas lauku mājās: Pie dabas es sevi izjūtu pilnīgāk” (Hozzáférés: 2018. május 9.) (lett nyelvű) 
  18. ↑ An application for the Ojārs Vācietis Literary Prize in Poetry has been announced. baltics.news (2020. szeptember 9.) (Hozzáférés: 2021. április 5.)
  19. ↑ The Commemorative Medal for Participants of the Barricades of 1991. www.saeima.lv (Hozzáférés: 2021. április 5.)
  20. ↑ Valsts prezidents pasniegs valsts apbalvojumus 36 apbalvotajiem. www.president.lv (2008. november 12.) (Hozzáférés: 2021. április 5.)
  21. ↑ Piešķirta Gada balva literatūrā. www.tvnet.lv (2005. március 18.) (Hozzáférés: 2021. április 5.)
  22. ↑ Annual Latvian Literature Awards go to Pujats, Zalite and Jonevs. www.baltic-course.com (2014. április 25.) (Hozzáférés: 2021. április 5.)
  23. ↑ Pieci pirksti. laligaba.lv (Hozzáférés: 2021. április 5.)


Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Māra Zālīte című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Māra_Zālīte&oldid=26168185”