Lukcsics Pál
Lukcsics Pál | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Lukcsics Pál (Kerta, 1892. május 20. - Budapest, 1936. november 16.) történetíró, tanár.
Élete[szerkesztés]
Lukcsics József (1875-1937) kanonok öccse.
Veszprémben érettségizett, majd a budapesti egyetemi tanulmányait az első világháború félbeszakította. A veszprémi 31. gyalogezredbe vonult be, majd az újonnan alakított 307. honvéd gyalogezrednél szolgált. Részt vett a rarencei és a toporuci ütközetekben, Kirlibabánál (orosz front) súlyosan megsebesült.
Az Eötvös Kollégium tagjaként 1918-ban magyar-latin szakos tanári oklevelet szerzett, majd doktorált és az Eötvös Kollégium tanára lett. 1926-tól a római magyar történeti intézetben dolgozott.
Művei[szerkesztés]
- 1914 Schwartner Márton élete és tudományos jelentősége. Veszprém
- 1923 A vásárhelyi apácák története. Veszprém (Közlemények Veszprém vármegye múltjából 1.)
- 1927 Az esztergomi főkáptalan a mohácsi vész idején. Esztergom, 1927. (Különnyomat Esztergom Évlapjai)
- 1930 A gr. Zichy-család zsélyi nemzetségi levtára. Budapest (Különnyomat Levéltári Közlemények 1929)
- 1930 A veszprémi székeskáptalan levéltára. Budapest (Különnyomat Levéltári Közlemények 1929)
- 1931 XV. századi püspökök oklevelei. 1. r. V. Márton püspök (1417-1431). Budapest
- 1931 A zichy és vásonkeői gr. Zichy-család idősebb ágának okmánytára 12. Budapest
- 1933 A veszprémi püspöki vár a katolikus restauráció korában. Veszprém (A veszprémi egyházmegye múltjából 1; tsz. Pfeiffer János)
Források[szerkesztés]
Irodalom[szerkesztés]
- Sziklay 1931, 258.
- Nemzeti Újság 1936. november 18.
- Szövetségi Évkönyv 1937, 1281. (Szekfű Gyula)
- Századok 1937, 270. (Fekete Nagy Antal)