Ugrás a tartalomhoz

Lovas-festő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lovas-festő
A festő névadó vázája, i. e. 550 - 530 között, London, British Museum
A festő névadó vázája, i. e. 550 - 530 között, London, British Museum
Születetti. e. 6. század
Meghalti. e. 6. század
Alkototti. e. 6. század
NemzetiségeGörög
A Wikimédia Commons tartalmaz Lovas-festő témájú médiaállományokat.

A Lovas-festő az i. e. 6. század közepén Lakóniában alkotó görög vázafestő volt, egyike a lakóniai vázafestészet öt legjelentősebb alakjának. Pontos születési és halálozási dátuma nem ismert, és mivel nem szignálta alkotásait neve sem maradt ránk. Egy lovast ábrázoló Londonban őrzött csészéjéről nevezték el. [1]

I. e. 560 körül kezdhette karrierjét és a század harmadik negyedéig lehetett aktív.[2] A lakóniai mesterek második generációjához tartozott a Vadászat-festő kortársa volt.[3] Nem volt kiemelkedően tehetséges mester, de változatos témákat, csoportos jeleneteket meglehetősen egyéni módon ábrázolt.

Egyes vélemények szerint csak annyival járult hozzá a lakóniai festészethez, hogy másolta a legnagyobb helyi mester a Naukratisz-festő munkáit, így jobban lehetővé vált a nagy előd munkásságának megismerése.[2] Számos vázája sértetlenül került elő etruszk sírokból, míg a Naukratisz-festőhöz köthető edények jelentős részét töredékes állapotban találták meg a szamoszi héraionban.[2]

Egyik ismertebb alkotásán Polüphémosz megvakítása látható, ahol a festő az archaikus görög elbeszélésmódnak megfelelően az egész folyamatot egy képbe sűrítette.[3] Más csészéin a lovasok és lakomázók mellé szárnyas figurákat festett, ez egyfajta utalás lehetett heroizált elhunytak felé, bár ez eléggé szokatlan lenne az ilyen nem helyi használatra készült, legtöbbször exportált ivóedény-típus esetében.[3] Ismert egy hozzá köthető állatfrízzel, Héraklész és kentaurok küzdelmével, valamint táncoló kómoszokkal díszített dinosz is, egy szokatlan edényforma lakóniai vázafestészetben.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. British Museum: The Rider Painter. British Museum. (Hozzáférés: 2022. február 17.)
  2. a b c Anton Powell (szerk.) - A Companion to Sparta, 137. oldal
  3. a b c d John Boardman - Early Greek vase painting 188. oldal

Források[szerkesztés]