Lothár Rudolf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lothár Rudolf
SzületettRudolph Lothar Spitzer
1865. február 23.[1][2][3][4][5]
Pest[6]
Elhunyt1943. október 2. (78 évesen)[1][3][4][5]
Budapest[7]
ÁlneveS. de Buillet
Állampolgárságaosztrák
Foglalkozása

A Wikimédia Commons tartalmaz Lothár Rudolf témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Lothár Rudolf, Spitzer[8] (Pest, 1865. február 23.[9]Budapest, 1943. október 2.)[10][11] magyar származású osztrák író, kritikus, esszéíró, drámaíró és librettista.

Élete[szerkesztés]

Spitzer Albert kereskedő és Adler Lujza fia. Bécsben jogot tanult, majd filozófiai és filológiai tanulmányokat folytatott a jénai, rostocki és heidelbergi egyetemeken, s ez utóbbin 1890-ben doktorátust szerzett. Ezután egy ideig Párizsban élt, ahol találkozott a Goncourt Fivérekkel. 1889 és 1907 között a bécsi Neue Freie Presse munkatársa volt. 1898 és 1902 között kiadta saját heti magazinját Die Wage címmel. 1907 és 1912 között szerkesztőként dolgozott a berlini Lokalen Anzeiger lapnál, s 1912-ben több berlini színház is a vezetése alá került.[12] Több nagyobb utazáson vett részt Svájcban, Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban, Palesztinában és az Amerikai Egyesült Államokban. Berlinben tagja lett a Victoria szabadkőműves páholynak. 1933-tól a Neuen Wiener Journals színházi kritikusa volt. Az 1938-as Anschluss után Magyarországra menekült. Felesége, Margit Cassel túlélte a budapesti holokausztot.[13]

Lothár Rudolf több mint 60 drámát, opera-és operettlibrettót írt, melyekhez inspirációt jelentett számára Johann Strauss Aschenbrödel című balettje, de írt számos elbeszélést, regényt és esszét is.

Halálát koszorúér-elzáródás okozta.

Művei[szerkesztés]

Darabjai[szerkesztés]

  • Der verschleierte König (dráma, 1891)
  • Lügen (dráma, 1891)
  • König Harlekin (álarcos játék, 1900)
  • Die drei Grazien (vígjáték, 1910)
  • Casanovas Sohn (vígjáték, 1920)
  • Der Werwolf (vígjáték, 1921)
  • Der gute Europäer (vígjáték, 1927)
  • Der Papagei (vígjáték, 1931)
  • Besuch aus dem Jenseits (dráma, 1931)

Librettói[szerkesztés]

  • Tiefland. Zenedráma 2 felvonásban. Zenéjét szerezte: Eugen d’Albert. Bemutató: 1903. november 15. Prága (Neues Deutsches Theater)
  • Tragaldabas. Vígopera 4 felvonásban. Zenéjét szerezte: Eugen d’Albert. A mű írója: Auguste Vacquerie. Bemutató: 1907. december 3. Hamburg (Stadttheater).
  • Izeÿl. Zenedráma 3 felvonásban. Zenéjét szerezte: Eugen d’Albert. Bemutató: 1909. november 6. Hamburg (Stadttheater)
  • Liebesketten. Opera. Zenéjét szerezte: Eugen d’Albert. Bemutató: 1912. november 12. Bécs (Volksoper)
  • Li-Tai-Pe (Des Kaisers Dichter). Opera 3 részben Clemens von Franckensteintól. Bemutató: 1920. november 2. Hamburg
  • Der Freikorporal. Vígopera 3 részben (5 képben) (Gustav Freytag). Zenéjét szerezte: Georg Vollerthun. Bemutató: 1931. november 10. Hannover
  • Friedemann Bach. Opera 3 részben Albert Emil Brachvogel regénye alapján. Zenéjét szerezte: Paul Graener. Bemutató: 1931. november 13. Schwerin

Fordításai[szerkesztés]

  • Reporter. Komödie von Ben Hecht und Charles McArthur. 1928
  • Die königliche Familie. Schauspiel von George S. Kaufman und Edna Ferber.

Elbeszélései és prózái[szerkesztés]

  • Kritische Studien zur Psychologie der Literatur (1895)
  • Das Wiener Burgtheater. Verlag Schuster & Löffler (Berlin, 1899)
  • Septett (regény, 1905)
  • Die Fahrt ins Blaue (regény, 1908)
  • Kurfürstendamm (regény, 1910)
  • Der Herr von Berlin (regény, 1910)
  • Die Seele Spaniens (1916)
  • Die Kunst des Verführens. Ein Handbuch der Liebe. Mit Zeichnungen und Original-Lithographien von Lutz Ehrenberger (1925)

Magyarul[szerkesztés]

  • Borgia Cäsar halála. Szomorújáték; ford. Meszlényi Adrienne; Athenaeum Ny., Bp., 1897
  • D' Albert Jenő: Hegyek alján. Zenedráma; szöveg Guimera nyomán Lothar Rezső, ford. Várady Sándor; Operaház, Bp., 1908
  • Hubay Jenő: Az álarc. Opera. Szövegkönyv; szöveg Lothar Rudolf, Góth Sándor; Csáthy, Debrecen–Bp., 1931 (Magy. kir. Operaház szövegkönyvei)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2022. július 17.)
  7. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  8. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 39281/1896. Forrás: MNL-OL 30800. mikrofilm 105. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1896. év 18. oldal 28. sor
  9. Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 168/1865. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  10. Halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 101/1943. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  11. Meghalt Lothár Rudolf (1943. október 3.) Ujság, 41. évfolyam, 224. szám, 12. oldal
  12. Berlini színházak fúziója (1912. április 28) Pesti Napló, 63. évfolyam, 102. szám, 15. oldal
  13. René Geoffroy: Ungarn als Zufluchtsort und Wirkungsstätte deutschsprachiger Emigranten (1933–1938/39). Frankfurt am Main : Lang 2001, S. 128f

Források[szerkesztés]

  • Bruno Frank: Rudolf Lothar. In: Rudolf Lothar: Erotische Komödien. Eingeleitet von Bruno Frank. Leipzig [1924], Seite 7–9.
  • Uwe Laugwitz: Lothar, Rudolf. In: Neue Deutsche Biographie (NDB). Band 15, Duncker & Humblot, Berlin 1987, ISBN 3-428-00196-6, S. 234 (Digitalisat).
  • R. Müller: Spitzer Rudolf Lothar. In: Österreichisches Biographisches Lexikon 1815–1950 (ÖBL). Band 13, Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Wien 2007–2010, ISBN 978-3-7001-6963-5, S. 41 f. (Direktlinks auf S. 41, S. 42).

Hivatkozások[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Lothar Rudolf című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.