Limnodynastes dorsalis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Limnodynastes dorsalis
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Neobatrachia
Család: Mocsárjáróbéka-félék (Limnodynastidae)
Nem: Limnodynastes
Faj: L. dorsalis
Tudományos név
Limnodynastes dorsalis
(Gray, 1841)
Szinonimák
  • Cystignathus dorsalis Gray, 1841
  • Wagleria dorsalis — Girard, 1853
  • Limnodynastes dorsalisGünther, 1859 "1858"
  • Borborocoetes dorsalisCope, 1866
  • Limnodynastes dorsalis var. typica Fry, 1913
  • Limnodynastes dorsalis dorsalisLoveridge, 1935
  • Platyplectrum dorsalis — Wells & Wellington, 1985
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Limnodynastes dorsalis témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Limnodynastes dorsalis témájú kategóriát.

A Limnodynastes dorsalis a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, a mocsárjáróbéka-félék (Limnodynastidae) családjába, azon belül a Limnodynastes nembe tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Ausztrália endemikus faja. Ausztrália Nyugat-Ausztrália államának délnyugati részén a Murchison-folyó alsó folyásától délre és keletre; az ország belseje felé Galénáig, Moorin Rockig, a Cronin-tóig és Coragina Rockig honos. Elterjedési területének mérete nagyjából 342 300 km².[1]

Nevének eredete[szerkesztés]

A dorsalis névvel leírói feltehetőleg a hátán látható mintázatra utaltak.[2]

Megjelenése[szerkesztés]

Nagy termetű békafaj, testhossza elérheti a 7,5 cm-t.[3] Háta világosbarna,[3] szürke vagy sötétzöld,[2] rajta sötétebb foltokkal, háta közepén húzódó vékony krémszínű csíkkal. Pofája csúcsától mellső lábáig sötétbarna sáv húzódik. Has fehér vagy krém színű. Aranybarna színű pupillája csaknem kerek.[3] Oldala gyakran fehér, fekete színű márványos mintázattal. Ágyékán és combjainak tövén élénk narancs vagy vörös foltok láthatók.[2][3] Mellső lábfejei úszóhártya nélküliek, hátsókon némi úszóhártya látható. Ujjai végén nincsenek korongok.[3] Jellegzetessége a mirigyszerű kinövés a szája sarkában, valamint a lábszárának felső felén látható mirigyek.[2] A hímek mellső lába erőteljesebb a nőstényekénél, torkuk sötétebb árnyalatú, a párzási időszakban hüvelykvánkost növesztenek.[2]

Életmódja[szerkesztés]

A párzás az esős évszakban, téltől tavaszik következik be.[3] A párzás során a nőstény lábaival habot ver a vízben, ebbe a habos vízbe helyezi el petéit.[2] A petéket a kialakult időszakos pocsolyák, mocsarak vizének felszínére helyezi, általában a víz fölé nyúló növényzet védelmében. Az ebihalak hossza elérheti a 9 cm-t,[3] színük barna, fakó aranyos színű pettyekkel tarkítva. Az ebihalak gyakran a víz mélyén maradnak.[3] Teljes kifejlődésük hosszú időt vesz igénybe lassú.[2]

A kifejlett egyedek gyakran a vizektől távol is megfigyelhetők. Képesek elvermelni magukat, az év nagy részét a laza homokos talajba ásott üregekben, a párzási helyektől távol töltik.[2]

Étrendjét elsősorban rovarok és férgek alkotják, bár mindent elfogyaszt, amit el tud kapni.[4]

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

A vörös lista a nem fenyegetett fajok között tartja nyilván. Elterjedési területén, Nyugat-Ausztráliában fekvő nemzeti parkokban védett,[5] többek között a Frank Hann Nemzeti Parkban.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b AmphibiaWeb
  2. a b c d e f g h Western Australian Museum
  3. a b c d e f g h FrogID, Western Australian Museum
  4. Browne-Cooper, Robert. Reptiles and Frogs in the Bush: Southwestern Australia. University of Western Australia Press, 99. o. (2007). ISBN 978-1-920694-74-6 
  5. A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. január 10.)

Források[szerkesztés]