Leopold Lahola

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Leopold Lahola
Született1918. január 30.[1][2][3][4]
Eperjes[3]
Elhunyt1968. január 12.
Pozsony[3]
Foglalkozása
Tisztségefőszerkesztő
KitüntetéseiTomáš Garrigue Masaryk rend III. osztály

SablonWikidataSegítség
 Leopold Lahola (Fotó: SFI archívum)

Leopold Lahola (született: Leopold Arje Friedmann; Eperjes, 1918. január 30.Pozsony, 1968. január 12.) szlovák dráma-, regényíró, forgatókönyvíró és filmrendező.

Élete[szerkesztés]

A gyermekkorát Árvában töltötte, pozsonyi gimnáziumba járt, majd a Comenius Egyetem bölcsészkarán filozófiát tanult. Magánórákat vett Ján Mudroch, szlovák festő mellett. A tanulmányait a második világháború alatt kénytelen volt félbehagyni a zsidó származása miatt. Katonaként aktívan részt vett a harcokban, később internálták egy munkatáborba Nyitranovák közelében, ahol az anyja és a testvére is munkaszolgálatos volt. Harcolt a szlovák nemzeti felkelésben Garamfőnél, ahol megsebesült.

A háború végén katonai tudósítóként dolgozott. A háború után a Bojovník magazin főszerkesztője lett. 1946-ban elhagyta a szerkesztőséget, és az irodalmi munkáival foglalkozott. Több színművet készített, amelyeket 1947-től a Szlovák Nemzeti Színházban mutattak be. 1949-ben Izraelbe költözött, de nem sokáig tartózkodott itt, visszatért Európába. Letelepedett a Német Szövetségi Köztársaságban, ahol filmíróként és rendezőként dolgozott. Emigránsként nem kapcsolódott be a politikai életbe, ezért a kommunista rezsim megengedte, hogy hazatérjen Csehszlovákiába. Az 1960-as évek második felétől filmkészítéssel foglalkozott. 1968. január 12-én, a Sladký čas Kalimagdory film forgatása közben váratlanul meghalt Pozsonyban. 1991-ben posztumusz megkapta a Tomáš Garrigue Masaryk-rend III. osztályú éremét.

Munkássága[szerkesztés]

Már a középiskolai tanulmányai alatt fordított az új héber költészetből. Kezdetben a saját neve alatt írta a verseit, és készítette el a műfordításait. Később színdarabokat is írt. 1945-től használta a Lahola álnevet. Az 1940-es évek végén ő volt az egyik legismertebb dramaturg. Számos film forgatókönyvírója, rendezője. Az 1960-as évek végén készítette a Sladký čas Kalimagdory című filmet, Jan Weiss utópisztikus regénye alapján. Közvetlenül a film befejezéskor a harmadik szívrohamában halt meg. Válogatott novellái 1968-ban Az utolsó dolog címmel jelentek meg.

Művei[szerkesztés]

Színházi előadások[szerkesztés]

  • Bezvetrie v Zuele (1947)
  • Štyri strany sveta (1948) A világ négy oldala
  • Atentát (1949) Orgyilkosság
  • Škvrny na slnku (1967) Foltok a napfényben
  • Inferno (1968)

Filmforgatókönyvek[szerkesztés]

  • Bílá tma (1948) Fehér sötétség
  • Vlčie diery (1948) Farkaslyukak
  • Návrat domů (1948) Hazatérés
  • Sladký čas Kalimagdory (1968) Kalimagdora kedvese

Egyéb munkái[szerkesztés]

  • Chamsin (versek, műfordítás, 1940)[5]
  • Posledná vec (válogatott novellák, 1968) Az utolsó dolog
  • Ako jed škorpióna (válogatott versek, 1995) Mint a skorpióméreg

Magyarul[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 16.)
  2. filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b c Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
  4. BnF források (francia nyelven)
  5. Új héber költészet fordítása.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Leopold Lahola című szlovák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]