Lancsics Bonifác
| Lancsics Bonifác | |
| Született | 1674 Szombathely |
| Elhunyt | 1737. április 25. Dömölk |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | szerzetes, teológus, filozófus, költő |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lancsics Bonifác (Szombathely, 1674. – Dömölk, 1737. április 25.) bencés szerzetes, teológus, filozófus, költő, a Boldogasszony Anyánk kezdetű Mária-ének szerzője.
Élete[szerkesztés]
Régi magyar családban, Szombathelyen született. Grazban logikát tanult, majd 19 éves korában, 1693-ban belépett a Bencés Rendbe. Ezt követően Pannonhalmán filozófiát, Nagyszombatban pedig teológiát hallgatott.
1725-ig Pannonhalmán élt. 1710-ben szentelték pappá, és pannonhalmi évei alatt, valamikor 1715 előtt írta a „Boldogasszony Anyánk” kezdetű Mária-éneket, amelyet hosszú ideig nemzeti himnuszként énekeltek. Pannonhalmán hitszónok, novíciusmester, a gazdasági ügyek magisztere (1710 és 1714 között a somogyi tized beszedője), valamint 1715 és 1725 között főmonostori perjel volt. Különös érdeklődést tanúsított a gyógynövények, a belőlük készíthető főzet, tinktúra, kenőcs, borecet, szappan, valamint ezek receptjei iránt. Az ő kezdeményezésére hozták létre az első levendula-ültetvényt Pannonhalmán.[1] és több kéziratos munkája is erről a témáról szól. Pl. a „Libellus Medicinalis pro diversis morbis curandis vel vitandis…” (Orvosi könyvecske a különböző betegségek gyógyítására) című munkája 1697-ből több mint száz orvosságos receptet tartalmaz, és tanácsokat is ad a betegségek megelőzésére.[2]
1725-től haláláig a török dúlás idején romossá vált dömölki bencés apátság jószágkormányzójaként és a környék lelkipásztoraként működött. Fellendítette az apátság gazdaságát és szerette volna az egykori Mária-kegyhely jelentőségét is visszaállítani, de ez végérvényesen csak évekkel később, Koptik Odó dömölki apát tevékenységének köszönhetően sikerült. Halálakor a dömölki apátság történetének krónikása, Pacher Donát így emlékezett meg róla: „Amilyen nagy tisztességben élt, olyan nagy becsületben halt meg; igaz bencést kísértek utolsó földi útjában a résztvevő vendégek... Vele szállt sírba az apátság ébresztőinek legkiválóbbika".[3]
Emléke[szerkesztés]
- Nevét 2005 óta utca viseli Szombathelyen.
- 2011-ben avatták fel Szombathelyen, a Szily János utca 3. szám alatti épület falán domborműves emléktábláját.[4]
- A celldömölki Árpád-kori romtemplom falán 2012-ben avatták fel emléktábláját, jelezvén, hogy az épület romjai alatt nyugszik.[5]
Főbb művei[3][szerkesztés]
- Négykötetes kéziratgyűjteménye (Pannonhalmi Főapátság LVT.) ;
- Boldogasszony Anyánk c. ének (Szoszna Demeter kéziratos énekeskönyve, 1715. Pannonhalmi Főapátság LVT. 83. köteg);
- Zarándoklatra hívó levele 1725-ből Pannonhalmi Főapátság LVT. 83. köteg);
- Jószágkormányzóságával kapcsolatos iratok (Pannonhalmi Főapátság LVT.)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Pannonhalmi levendulás és gyógynövénykert, www.videkielet.hu, 2012. [2013. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 23.)
- ↑ Pannonhalmi Főapátság, Likőrök. [2013. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 23.)
- ↑ a b Kemenesaljai Művelődési Központ és Konyvtár, Kresznerics Ferenc Könyvtára, Celldömölk
- ↑ Merklin Tímea: Emléktáblát avatnak a nemzeti ének írójának Szombathelyen, www.vaol.hu. [2013. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 23.)
- ↑ Ölbei Lívia: Emléktábla adja hírül, hogy itt nyugszik Lancsincs Bonifác, www.vaol.hu. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 23.)
Források[szerkesztés]
- Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár, Kresznerics Ferenc Könyvtára, Celldömölk
- Lancsics Bonifác, www.szombathely.hu
- Heti Válasz: Füveskönyvek Szent Márton hegyén, 2013 Archiválva 2013. december 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Pannonhalmi Főapátság, Likőrök Archiválva 2013. december 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
Irodalom[szerkesztés]
- Pacher Donát: A dömölki bencés apátság története. In.: A pannohalmi Szent-Benedek-Rend története. szerk. Sörös Pongrácz. Bp. 1912. 12/A. köt. pp. 78–103.
- Gacs B. Emilián Szoszna Demeter György kéziratos énekeskönyve (1714-1715). Pannonhalma, 1938. 109 p. Szigeti Kilián: A Magyarok Nagyasszonyának tisztelete történelmünk folyamán. In: Vigilia, 1973. augusztus, pp. 557–559.
- 200 éves a Szombathelyi Egyházmegye. Szombathely, 1977., p. 362-363.
- Sólymos Szilveszter: Ezer év száz bencése. Pannonhalma, 1997. pp. 50–56.