Labancz Gyula
| Labancz Gyula | |
 | |
| A Szép versek sorozatban megjelent portréja Csigó László felvétele | |
| Született | 1941. január 22. Budapest |
| Elhunyt | 1996. január 18. (54 évesen) |
| Nemzetisége | magyar |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Labancz Gyula (Budapest, 1941. január 22. – 1996. január 18.) költő, verseire az erős gondolatiság a jellemző.[1]
Élete[szerkesztés]
Gimnáziumi tanulmányait nem fejezte be 1958-től fizikai munkás később gondnok, anyagbeszerző volt a Budaprintnél(1995-tól).[2] 1964-től közölt verseket.[3] Először a kecskeméti Forrásban, majd a Vigíliában. 1975–ben a Párizsi Magyar Műhely adott ki tőle egy vékony kötetet. Ekkor figyelt fel rá a hazai magyar könyvkiadás is.[4] A Szüntelen képmás című kötetét Pomogáts Béla mutatta be az írószövetségben. Az 1970–es évek végén, 1980–as években volt népszerű. Írt róla a Kortárs, a Mozgó Világ, az Ezredvég.[5] 1990–től szellemi szabadfoglalkozásúként dolgozott. Az 1990-es években szegény körülmények között élt, többször betegeskedett.[6] Utolsó kötete már saját kiadásában jelent meg.[7]
Művei[szerkesztés]
- Kettőjük között, 1964
- Idő: személyi csönddel Párizs, 1975
- Szüntelen képmás, 1978
- Lélegzettől lélegzetig, 1982
- Kéreg-közel, 1984
- Hajnali dramaturgia, 1987
- Civil vadon, 1990
- Hanghoz az arc, 1992
- Ha eső, akkor Rilke, 1992
- Megcsendülő fehér, 1994
- Megcsendülő fehér, avagy Krúdy még egyszer átpörgeti a kalendáriumot, 1994
- Fagysebforradás – Újabb és régi versek, szerzői kiadás, 1995 [8]
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Új magyar irodalmi lexikon, Akadémiai szerk. Péter László 1175 o.
- Kortárs magyar írók kislexikona, 1959–1988, Magvető, 1989 szerkesztette Fazekas István 253 o.
- Pomogáts Béla: Szüntelen képmás, Jelenkor, 1979 május. 1.szám
- Szeoes Erika: Ki kit utál-halálos kiszorítósdi, Koszorú, 1996, 1. szám
- Kortárs magyar írók, 1945–1997 : Bibliográfia és fotótár / szerkesztő F. Almási Éva
További információk[szerkesztés]
- Balogh Mária Eszter: A mítoszára eszmélő lélek, Mozgó világ, 1977 1.szám
- Szepes Erika: A képek és hangulatok költője, Ezredvég 1995 1.szám
