Lőportorony (Riga)
| Lőportorony | |
 | |
| A torony 2010-ben | |
| Település | Központi kerület |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1650 |
| Rekonstrukciók évei | 1937–1940 |
| Építési stílus | középkori |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | torony |
| Alapadatok | |
| Magassága | 25,6 m |
| Szélessége | 14,3 m |
| Elhelyezkedése | |
 Lőportorony
Pozíció Riga térképén
| |
 é. sz. 56° 57′ 04″, k. h. 24° 06′ 31″Koordináták: é. sz. 56° 57′ 04″, k. h. 24° 06′ 31″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lőportorony témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Lőportorony (lettül: Pulvertornis) Rigában, Lettország fővárosában található és eredetileg a város erődítményrendszerének a része volt. A jelenlegi Lőportorony 1650-ben épült, majd 1937 és 1940 között felújították, amikor a Lett Háborús Múzeum épületéhez csatolták.[1]
Története[szerkesztés]
A tornyot először 1330-ban említik Homoktorony néven (a név a toronnyal akkor szemben lévő homokdombokról származtatható). A torony bejárata öt méterrel a föld felett volt, így az épületbe csak egy keskeny lépcsőn lehetett bejutni. A Lengyel–Litván Unió elleni 1621-es svéd támadás során az egész torony elpusztult, kivéve az alapzatot, amelyre 1650-ben épült a ma látható Lőportorony. Alaprajzát nézve a torony patkó alakú volt: egyes helyeken a torony három méter vastag fala a külváros felé nézett, míg a város felőli fal fából készült (a tégla akkoriban drága építőanyag volt). A épület neve a 17. századból származik, amikor elméletileg lőport tároltak benne. A toronyban 11 ágyú volt, és egy "bombafogó" is helyet kapott: az ötödik és a hatodik emelet között három réteg tölgy- és fenyőrönkből készült, méteres vastagságú mennyezetet alakítottak ki. Később a toronyban volt egy börtön és több kínzókamra, fegyvereket 1883-ig tároltak. A torony falában ágyúgolyók láthatók, amelyeket az északi háború emlékére helyeztek el.
A város erődítményeinek lerombolása után a toronyban csak galambok éltek, és a torony bejárata nehezen megközelíthető volt, mivel 5 méterrel a föld felett volt.[2] 1892-ben a Rubonia diákegyesület azzal a kéréssel fordult a városi tanácshoz, hogy engedélyezzék egy gyülekezőhely létrehozását a toronyban. A testület meghatározta a szükséges javítások követelményeit, és évi egy rubel jelképes bérleti díjat állapított meg. A torony takarítása közben a diákok 612 rubelért adták el a galambürüléket, ami akkoriban igen nagy összegnek számított. Hermanis Hilbig építész tervei szerint a deszkafal helyett tégla homlokzati fal épült, csúcsos tető került rá, és a torony modern külsőt kapott.
Az első világháború alatt, a diákegyesületet Moszkvába költöztették a Rigai Műszaki Egyetemmel együtt, és az újonnan létrehozott Lett Lövészezred Múzeum otthona lett, amelyet 1919-ben neveztek át Lett Háborús Múzeummá. 1937-1939-ben a toronyhoz egy új múzeumi tömböt építettek Artūrs Galindoms építész vezetésével, amelynek homlokzatán neoeklektikus korinthoszi pilaszterek láthatóak. 1957-től, a szovjet időszakban az épületben a Lett Szovjet Szocialista Köztársaság Forradalmi Múzeum volt megtalálható.[3]
Képgaléria[szerkesztés]
-
Kora 20. századi képeslap -
A lőportorony az 1920-as években -
A múzeum bejárata
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.citariga.lv, Cita Rīga: Lapa nav atrasta (lett nyelven). Cita Rīga. (Hozzáférés: 2023. április 1.)
- ↑ Olga Fil. Riga tête-à-tête (lett nyelven), 49-51. o. (2017). ISBN 978-993-48690-1-3
- ↑ Энциклопедия "Рига", 566. o. [1989]. ISBN 5-89960-002-0
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Powder Tower, Riga című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.