Láng Éva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Láng Éva
Élete
Születési névKönigsberg Éva
Született1925. április 10.
Budapest
Elhunyt2013 (87-88 évesen)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers

Láng Éva, született Königsberg Éva (Budapest, 1925. április 10.2013) magyar költő, újságíró.

Életpályája[szerkesztés]

Königsberg Arnold (1891–1956) magántisztviselő és Vámos Ilona (1898–1961) lánya.[1] Tanulmányait a budapesti Református Skót Misszió Intézetében kezdte és a Jaschik Álmos grafikai szakintézetben fejezte be. Ezután elvégezte a MÚOSZ Újságíró Iskolát. 1991-1992 között tervezőszerkesztő végzettséget szerzett.

1967-1985 között az Egészségügyi Dolgozó című lap munkatársa, tervezőszerkesztője volt.

1989 után családi dokumentumok alapján indítványozta Giorgio Perlasca háború alatti embermentő tevékenységének elismerését.

1993-ban Jeles András Senkiföldje című filmjének egyik főszereplője volt.

Férje Láng Pál volt, akivel 1944-ben a Terézvárosban kötött házasságot.

Művei[szerkesztés]

  • Eva Lang, A nyomtalan nyomában, Szikra, 1985, ISBN 9631529770.
  • Eva Lang, Ki fogja elbeszélni, Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat, 1990, ISBN 9632722833.
  • Eva Lang, Mókuskerék, Mediant, 1993, ISBN 9638263008.
  • Eva Lang, Elkésett köszönet (költemény), in Tiszteletadás Angel Sanz-Briznek Spanyolország ügyvivőjének Magyarországon (1942-1944), Magánkiadás, 1994.
  • Eva Lang, Köldökzsinóron, Mediant, 1997, ISBN 9638263067.
  • Eva Lang, Nincs kivétel, Tevan, 2003, ISBN 9637278826.
  • Eva Lang, A Holocaust Poem, Contemporary Review, 2003.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]