Kurcsi Minya
| Kurcsi Minya | |
| Született | 1897[1] Magyaró |
| Elhunyt | 1971 (73-74 évesen) Magyaró |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása | mesemondó |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kurcsi Minya (Magyaró, 1897 – Magyaró, 1971) havasi mesemondó, erdei munkás.
Élete[szerkesztés]
Édesapjához hasonlóan a Maros völgyében favágóként, faúsztatóként dolgozott. 1957-ben nyugdíjazták. 1958 és 1960 között mesemondásból élt. Meséi részben a havasi mesemondásból, részben valószínűleg a Grimm fivérek gyűjteményének Benedek Elek által fordított válogatásából származnak, de azok az eredeti szövegtől egyre inkább eltávolodtak, Maros menti székely népmesei kifejezésekkel bővültek.
Kurcsi Minya a 27 meséből álló repertoárját a Maros menti iskolákban és kultúrházakban – a Magyar néprajzi lexikon. szerint Marosvásárhelytől Gyergyócsomafalváig a teljes Maros mentét bejárva – adta elő gyermekeknek. Előadásmódjára jellemző volt, hogy „félhomályban, mimika és gesztikuláció nélkül, erős hangon” mesélt.
Életműve Faragó József néprajzkutató 1969-ben publikált gyűjteményében maradt fenn. A kéziratokat és hangfelvételeket a Román Akadémia Folklór Intézete kolozsvári osztályának archívumában őrzik.
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Magyar néprajzi lexikon III. (K–Né). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1980. ISBN 963-05-1288-2
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
- ↑ Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2021. január 18.)