Kunos István

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kunos István
Született1901. március 9.
Budapest
Elhunyt1991. július 9. (90 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Gyermekei
SzüleiKúnos Ignác
Foglalkozása
  • belgyógyász
  • egyetemi oktató
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (5B parcella, 10. sor, 34. sírhely)
Sablon • Wikidata • Segítség

Kunos István, névváltozata: Kúnos István (Budapest, 1901. március 9.[1] – Budapest, 1991. július 9.) belgyógyász-főorvos, egyetemi docens, az orvostudományok kandidátusa (1957).

Gyermekei Kúnos György (1942) neuroendokrinológus, farmakológus és Kúnos László (1947) műfordító, szerkesztő, egyetemi tanár.

Életpályája[szerkesztés]

Kúnos Ignác (1861–1945) nyelvész, turkológus, folklorista és Széll Rózsa (1875–1971) fiaként született zsidó családban. A Magyar Királyi Tanárképző-Intézeti Gyakorló Főgimnáziumban érettségizett (1918). 1924-ben egy évig Brugsch professzor tanítványa volt. Orvosi tanulmányai végeztével a Pesti Izraelita Hitközség Kórházainak ,B” Belgyógyászati Osztályán működött. 1931-től jogosulttá vált a belgyógyász szakorvos cím használatára.[2] A második világháború után az Újságírók Szanatórium Egyesületének VI. kerületi háziorvosa volt. Később a Szent János kórház II. belosztályán dolgozott, majd a Budapesti Orvostudományi Egyetem Sebésztovábbképző Klinikájára került. 1957. március 15-től az intézmény neve IV. sz. Sebészeti Klinikára változott; s itt működött nyugalomba vonulásáig. Választmányi tagja volt a Belgyógyász Szakcsoportnak, illetve társelnöke a Magyar Kardiológusok Társaságának és tagja a Korányi Sándor Társaságnak.

Első felesége Sára Mária volt, akit 1932. június 18-án Budapesten, az Erzsébetvárosban vett nőül. Tanúik Fodor Imre és Jeszenszky Géza voltak. 1936-ban elváltak.[3] Második házastársát, Kálmán Margitot, 1941. június 29-én Budapesten vette nőül.[4]

A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik (5B-10-34).

Művei[szerkesztés]

  • Enkephalitises tünetekkel lefolyó acut pankreatitis. (Gyógyászat, 1929, 8.)
  • A funicularis myeliftisek aetiologiájáról. (Gyógyászat, 1929, 44)
  • A gonorrhoeas polyneuritisről. (Gyógyászat, 1930, 18.)
  • Vizsgálatok a vérserum atoxylresístens lipaséjának klinikai jelentőségéről. Gerő Sándorral. (Gyógyászat, 1930, 37.)
  • Egészségvédelem a sütő­iparban. (Unió Sütőiparosok Lapja, 1932, 2.)
  • Az endokrin mirigyrendszer extractu-mainak befolyása az egércarcinoma fejlődésére. Fodor Imrével, Erős Gedeonnal. (Gyógyászat, 1933, 4–6.)
  • Vizsgálatok a gyomor-béltractusargentaffin sejtjeinek biológiai és klinikai jelentőségére vonatkozólag. II. A bélnyárkahártya extractumának hatása a patkányok bartonella-anaemiájára. Erős Gedeonnal. (Gyógyászat, 1933, 34.)
  • A secundaer anaemiák máj- és gyomornyálkahártyakivonattal valókezeléséről. (Gyógyászat, 1934, 25.)
  • Tiszta ascorbinsav (C vitamin) hatása az experimentális egérrák növekedésére. Fodor Imrével. (Gyógyászat, 1934, 33–34)
  • Májkészítmények standardizálása a Bartonella-anaemia segítségével. Erős Gedeonnal. (Gyógyászat, 1935, 46.)
  • Újabb vizsgálatok a bélnyálkahártya antianaemiás hatására vonatkozólag. Erős Gedeonnal. (Gyógyászat, 1935, 49.)
  • Allergiás jelenségek az emésztőtractus megbetegedéseiben. (Gyógyászat, 1939, 12.)
  • A mellkasi elvezetések jelentősége a szívizom megbetegedéseiben. Fodor Imrével, Szőke Irénnel. (Orvosok Lapja, 1948, 17.; Orvosi Hetilap, 1948, 46.)
  • His köteg törzséből kiinduló extrasystole. (Orvosi Hetilap, 1948, 31.)
  • Ipari elektromos traumák hatása a szívműködésre. (Orvosi Hetilap, 1949, 10.)
  • A carotis communis valódi aneurysmája által okozott sinus caroticus túlérzékenység. Harkányi Istvánnal, Kovács Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1952, 46.)
  • A hasnyálmirigy működése gyomorresectio után. Róth Miklóssal, Káldor Györggyel. (Orvosi Hetilap, 1953, 20.)
  • Kétoldali vena iliaca externa lekötés a cardiális decompensatio csökkentésére. Temesvári Antallal. (Orvosi Hetilap, 1953, 40.)
  • A mitralis stenosis sebészi kezelése. Littmann Imrével. (Orvosi Hetilap, 1953, 41.)
  • A hangtani jelenségek értékelése a mitralis stenosis műtéti indicatiójában. Bodrogi Györggyel, Plenczer Sándorral. (Orvosi Hetilap, 1954, 51.)
  • Ballistokardiographiás vizsgálatok vitiumos betegeken. Garán Vilmossal. (Magyar Belorvosi Archívum, 1955, 6.)
  • 200 mitralis commissurotomiával szerzett tapasztalataink. Littmann Imrével, Temesvári Antallal, Robicsek Ferenccel és Jóna Istvánnal. (Orvosi Hetilap, 1955, 26.)
  • Az arteria pulmonalis felett hallható hangjelenségek értékelése mitralis stenosisban. Garán Vilmossal, Robicsek Ferenccel. (Magyar Belorvosi Archívum, 1956, 5.)
  • Az ekg jelentősége a mitralis stenosis diagnosztikájában és a műtéti eredmény megítélésében. Káldor Györggyel. (Orvosi Hetilap, 1956, 5.)
  • A cardiogramm jelentősége a nagyerek stenosisának diagnosztikájában. (Orvosi Hetilap, 1956, 8.)
  • A mitralis szűkület fokának megítélése a mechanikus systole időtartama alapján. Garán Vilmossal. (Magyar Belorvosi Archívum, 1957, 5–6.)
  • A tricuspidalis stenosis műtéti kezelése. Kudász Józseffel. (Orvosi Hetilap, 1958, 40.)
  • Az aorta coarctatio uj diagnosztikus jele. Bodrogi Györggyel. (Orvosi Hetilap, 1958, 48.)
  • Az arteria throracica internák lekötése az angina pectoris kezelésében. Kudász Józseffel. (Orvosi Hetilap, 1959, 36.)
  • A mitralis recommissurotomiáról. Kudász Józseffel, Szántó Katalinnal. (Orvosi Hetilap, 1960, 28.)
  • Hat év tapasztalatai vena iliaca ligatura hatásáról a cardiális decompensatio kezelésében. Szabó Zoltánnal. (Orvosi Hetilap, 1960, 36.)
  • A mitralis szájadék elmeszesedésének klinikai tünetei. (Orvosi Hetilap, 1960, 41.)
  • Műtéti megfigyelések és kísérletes vizsgálatok a mitralis szív színváltozásaival kapcsolatban. Kudász Józseffel. (Magyar Belorvosi Archívum, 1961, 3.)
  • A pitvari septum defectus diagnosztikája és a műtéti indikáció. László Lajossal, Pavlik Józseffel. (Orvosi Hetilap, 1962, 2.)
  • Újabb adatok az Ebstein-betegség klinikumához. Szántó Katalinnal. (Orvosi Hetilap, 1962, 26.)
  • Acut rheumás carditis következtében keletkezett teljes atrio-ventricularis block kezelése beültetett szívrhytmust szabályozó (pacemaker) készülékkel. Kudász Józseffel, Szabó Zoltánnal, Gömöry Andrással, Ludván Sándorral és Csete Bélával. (Orvosi Hetilap, 1963, 51.)
  • A tricuspidalis atresia diagnosztikája és therápiás meggondolások. Szántó Katalinnal, Kis-Várday Gyulával. (Magyar Belorvosi Archívum, 1963, 2.)
  • Operálható szívbetegségek. Kudász Józseffel. (Budapest, 1965)
  • A vena iliaca externák lekötése a chronicus cor pulmonale tüneti kezelésében. Kudász Józseffel. (Orvosi Hetilap, 1965, 38.)
  • A szívcsúcsgörbe alaki sajátságai mitralis vitiumban. Bodor Elekkel. (Orvosi Hetilap, 1966, 49.)

Emlékezete[szerkesztés]

  • Kúnos István-díj: 2001-ben alapították olyan fiatal kutatók számára, akik a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolájának keretében végzett kutatómunkájukkal jelentős eredményt értek el a cardiovascularis tudományok terén.
  • Magyar Kardiológus Társaság örökös, tiszteletbeli elnöke[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Születési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári születési akv. 257/1901. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. február 26.)
  2. ↑ Fővárosi Közlöny, 1931. június 5. (42. évfolyam, 36. szám)
  3. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 825/1932. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. február 26.)
  4. ↑ Magyar Nemzet, 1941. július 1. (4. évfolyam, 147. szám)
  5. ↑ Mai Nap, 1991. július 12. (3. évfolyam, 162. szám)

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kunos_István&oldid=26772310”