Kuffner Raoul

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kuffner Raoul
Született1886. június 25.
Bécs
Elhunyt1961. november 3. (75 évesen)
Állampolgárságamagyar
Házastársa
  • Tamara de Lempicka (1934 – 1961. november 3.)[1]
  • Cara Carolina von Haebler (1917 – 1932. június 8.)
Foglalkozásaüzletember
Sablon • Wikidata • Segítség

Diószeghi Kuffner Raoul báró, Raoul de Kuffner de Diószegh (Bécs, 1886. június 25. – hajóúton Európa és New York között, 1961. november 3.)[2] magyar élelmiszeripari gyáros, földbirtokos, filantróp, műgyűjtő, csaknem három évtizeden át Tamara de Łempicka emigráns lengyel festő második férje.

A Cukorgyár Diószegen
A Fővárosi Serfőző Rt. épületei Kőbányán

Élete[szerkesztés]

1898 és 1903 között a Pozsonyi Katolikus Főgimnázium tanulója volt. Az első évben magántanulóként kitűnően vizsgázott.[3] Később rendes tanuló lett katolikus vallásúként megjelölve az évkönyvekben. Okleveles gazdász diplomáját a magyaróvári Mezőgazdasági Akadémián szerezte 1904 és 1906 között. (Itt tanult Apponyi Albert fia, György is.) 1908-ban tagja lett az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek (OMGE).[4] 1910-ben a budapesti Földbirtok és Telek Bank Rt. igazgatóságába delegálták tagként.[5] Ugyanebben az évben egész Európát, Ázsiát, Afrikát és Amerikát érintő tanulmányútra indult.[6]

Sok éven át tagja volt a felvidéki árvízvédelmi társulatoknak.[7]

1912-ben a családja tulajdonában és irányítása álló, a konzervgyártásban is jelentős Diószegi Gazdaság, Cukor- és Szeszgyár Rt. igazgatósági tagjává nevezték ki.[8] Egy évvel később tagja lett a galántai nemzetközi talajművelőgép-bemutató helyi rendezőbizottságának,[9] valamint a Királyi Magyar Automobil Clubnak rendes tagként.[10]

1915-ben beválasztották az OMGE Növénynemesítő bizottságába.[11] 1916-ban tagfelvételét kérte a Királyi Magyar Természettudományi Társulatba,[12] és apjával együtt támogatta a Magyar Entomológiai Társaság (rovartani) alapítványát. Az év során kigyulladt és csaknem teljesen leégett a diószegi kastélya. Alig tudott kimenekülni az éjszaka keletkezett tűzből. Sok értékes festmény, műtárgy, ékszer és tekintélyes összegű papírpénz semmisült meg a szerencsétlenségben. A nagy vagyont érő képtárát csak nagy erőfeszítéssel lehetett megmenteni.[13]

1920-ban, a trianoni döntés után gyára és földjei Csehszlovákiába kerültek. Üzletét rossz gazdasági és politikai helyzetben folytatta.[14] Tagja lett a Szlovenszkói Gyáriparosok Központi Szövetségének. 1925-ben a Galánta Bank csehszlovákiai pénzintézet elnökének nevezték ki.[15] Ugyanebben az évben a Fővárosi Serfőző Rt. igazgatósági tagja lett Kőbányán,[16] tagsága hét év múlva, 1932-ben szűnt meg.

1939-ben felszámolta a magyarországi tulajdonát a nácizmus európai terjedése miatt. Bútorait és ingóságait New Yorkba vitette, ezekkel rendezte be a 322 East 57th Street címen lévő, kétszintes műteremlakást, Tamara de Łempickával közös otthonát. Ekkor adta ajándékba Ifj. Pieter Brueghel képét a Szépművészeti Múzeumnak. A művet az 1980-as évektől a Brueghel műhelyéből való Pieter Balsten alkotásának tartják.[17]

Az 1940-es évek elején többször járt Tamarával Magyarországon, és részt vett zsidók és lengyelek Nyugatra menekítésében.

Családja[szerkesztés]

Apja, Kuffner Károly (1847-1924) keresztény hitre tért, zsidó származású gyáros volt. Ő alapította a híres magyardiószegi cukorgyárat 1891-ben.[18] 1896-ban nemességet nyert Ferenc József császártól,[19] majd 1904-ben bárói címet is.[20]

Anyja, Maria Franziska Firmian (1856-1925) grófnő. Anyai nagyapja ugyan olasz volt, Mezzocoronaban éltek, de nagyanyja, Adél a lengyelországi Tarnówból származott.

1917-ben kelt egybe Haebler Cara bárónővel Magyardiószegen.[21] Felesége Łódźban született 1889. augusztus 20-án, és 1932. június 8-án, 43 éves korában hunyt el. A diószeghi családi kápolnában helyezték örök nyugalomra.[22] Házasságukból két gyermek született, Péter és Louisanne.

Második felesége Tamara de Łempicka lengyel festőművésznő volt, az art deco mestere, az első női szupersztár. 1934-ben kötöttek házasságot, ami 1961-ig, a haláláig állt fenn. Bár nyitott házasságban éltek, a hozzátartozók visszaemlékezése szerint Tamarát nagyon megviselte férje halála.

Művei[szerkesztés]

Tamara Łempicka-kollázs, Nemzeti Múzeum, Kraków

Emlékezete[szerkesztés]

  • Az életéről szóló kevés forrás, a magyar nyelvűek is, tévesen úgy jellemzik, mint aki nem foglalkozott eleget az apjától örökölt üzletével, és aki nem katolikus volt. Valójában a nehéz gazdasági és politikai helyzet ellenére működtette a felvidéki cukorgyárat, több országban is részt vállalt cégek vezetésében, és nemcsak a gyár ügyeivel, de árvízvédelemmel, növénynemesítéssel, rovartannal is foglalkozott a cukorrépatermesztéshez, a cukor- és sörgyátáshoz, valamint a konzerviparhoz kapcsolódva. A Fővárosi Serfőző épp akkoriban lett világhírű sör- és malátaexportőr, amikor ő ott működött, a cég malátái a morva malátákkal versenyeztek akkoriban az USA piacán.
  • Tamara számos képen örökítette meg őt és gyermekeit festve és rajzolva.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2024. május 18.)
  2. ↑ Raoul Kuffner de Diószegh. (Hozzáférés: 2023. június 11.)
  3. ↑ Iskolai értesítők. Pozsony: Katolikus főgimnázium Katolikus főgimnázium, 51. o. (1898) 
  4. ↑ (1908. június 13.) Tagsági ügyek. Köztelek 18 (46), 1297. o. (Hozzáférés: 2023. június 11.)  
  5. ↑ (1910. március 17.) Kivonat a magyarországi kereskedelmi czégjegyzékből. Központi Értesítő 35 (22), 545. o. (Hozzáférés: 2023. június 11.)  
  6. ↑ Gál Margit. Az amerikai kivándorlás kezdetei a Galántai és Vágsellyei járásban. In: Migráció - Nostra Tempora 5.. Dunaszerdahely: Lilium Aurum, 148. o. (2001) 
  7. ↑ (1927. július 12.) A Vágjobbparti ármentesítő társulat közgyűlése. Komáromi Lapok 48 (143), 2. o. (Hozzáférés: 2023. június 11.)  
  8. ↑ (1913. január 16.) Kivonat a magyarországi kereskedelmi czégjegyzékből. Központi Értesítő 38 (5), 102. o. (Hozzáférés: 2023. június 11.)  
  9. ↑ (1913. július 12.) A galántai nemzetközi talajművelőgép-bemutató. Köztelek 23 (53), 1900. o. (Hozzáférés: 2023. június 11.)  
  10. ↑ (1913. szeptember 14.) Új tagok. A Motor 1 (37), 1. o. (Hozzáférés: 2023. június 11.)  
  11. ↑ (1915. március 20.) A földművelési és növénytermesztési szakosztály gyűlése. Köztelek 25 (12), 385. o. (Hozzáférés: 2023. június 11.)  
  12. ↑ (1916. április 1.) Társulati ügyek. Természettudományi Közlöny 48 (647-648), 273. o. (Hozzáférés: 2023. június 11.)  
  13. ↑ (1916. április 22.) Leégett híres kastély. Pesti Napló 67 (113), 11. o. (Hozzáférés: 2023. június 11.)  
  14. ↑ (1927. január 14.) A szlovenszkói gyáripar szomorú helyzete. Prágai Magyar Hirlap 6 (1344), 9. o. (Hozzáférés: 2023. június 11.)  
  15. ↑ (1925) Csehszlovák pénzintézetek. Galánta bank. Nagy Magyar Compass 50 (1), 742. o. (Hozzáférés: 2023. június 11.)  
  16. ↑ (1925. március 19.) Kivonat a kereskedelmi cégjegyzékből. Központi Értesítő 50 (12), 249. o. (Hozzáférés: 2023. június 11.)  
  17. ↑ Héjjas János. A Szépművészeti Múzeum új ifj. P. Bruegel képe. In: Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 9. 1937-1939. Budapest: Országos Magyar Szépművészeti Múzeum, 197-201. o. (1940) 
  18. ↑ A Pallas nagy lexikona. Budapest: Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 347. o. (1893) 
  19. ↑ Királyi Könyvek - 69.713, 1896. május 13. (Hozzáférés: 2023. június 11.)
  20. ↑ Királyi Könyvek - 71.513, 1904. december 7. (Hozzáférés: 2023. június 11.)
  21. ↑ (1917. április 14.) Házasságok. Köztelek 27 (15), 602. o. (Hozzáférés: 2023. június 11.)  
  22. ↑ (1932. június 10.) [1]. Pesti Hírlap 54 (127), 16. o. (Hozzáférés: 2023. június 11.)  

Forrás[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kuffner_Raoul&oldid=27141132”