Kristina Brenk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kristina Brenk
Született1911. október 22.
Horjul
Elhunyt2009. november 20. (98 évesen)
Ljubljana
Állampolgársága
  • szlovén (1991–)
  • jugoszláv (–1991)
  • jugoszláv
  • Szerb–Horvát–Szlovén Királyság
  • Ciszlajtánia
Foglalkozása
IskoláiLjubljanai Egyetem
Kitüntetései
  • Order of Freedom of the Republic of Slovenia
  • Levstik Award
A Wikimédia Commons tartalmaz Kristina Brenk témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kristina Brenk (Vrhovec) más néven Kristina Brenkova (Horjul, 1911. október 22.Ljubljana, 2009. november 20.) szlovén író, drámaíró, költő, fordító és szerkesztő. A gyermekeknek írt könyveiről ismert, a tevékenységével nagyban hozzájárult a szlovén ifjúsági irodalom fejlesztéséhez, számos díjjal jutalmazták a munkásságát.

Élete[szerkesztés]

Horjulban[1] született 1911-ben. Mariborban folytatta a tanulmányait. Pszichológiát és pedagógiát tanult a Ljubljanai Egyetemen. A tanulmányai alatt drámaiskolába járt. Elkötelezte magát egy ifjúsági színház létrehozása mellett, ezért 1938-ban úgy döntött, hogy Prágában tanulmányozza az ifjúsági színház elméletét. 1939-ben doktorátusi címet szerzett. A második világháború alatt 1941-ben csatlakozott a Szlovén Felszabadítási Fronthoz. 1943-ban elfogták, bezárták, ott maradt az olasz megszállás végéig. 1945-ben a katonák és a foglyok gyermekeinek védelméről gondoskodott. A háború után 1949-től 1973-as nyugdíjazásáig szerkesztőként dolgozott a Mladinska Knjiga Kiadóban.

A férje filmtörténész és oktató, France Brenk (1912–1990) volt, a gyermeke, Matija Brenk pszichológus, az unokái, Aljaz Matija Brenk és Brina Brenk.

1999-ben megkapta a Levstik Életműdíjat a gyermekeknek írt szépirodalmi művek terén elért eredményeiért. Ljubljanában halt meg, és Žale-ben temették el.

A Szlovén Kiadók Szövetsége által 2003 óta elnyerhető Legjobb Szlovén Képeskönyv díját 2011-től Kristina Brenkről nevezték el.

Művei[szerkesztés]

Háborús és reális történetek[szerkesztés]

  • Prva domovina (1973)
  • Hoja za bralci (1980)
  • Moja dolina (1996)

Modern mesék[szerkesztés]

  • Deklica Delfina in lisica Zvitorepka (1972)
  • Srebrna račka, zlata račka (1975)
  • Dobri sovaržnikov pes (1980)
  • Babica v cirkusu (1982)
  • Prigode koze Kunigunde (1984)

Versek[szerkesztés]

  • Čenča Marenča (1976)
  • Kako šteje Čenča Marenča (1976)
  • Prišel je velikanski lev (2008)

Magyarul[szerkesztés]

  • A hontalan cica (1968)
  • A delfines kislány és a ravaszdi róka (1982)

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Fiatal generációs plakett (Belgrád, 1964)
  • Aranyplakett irodalmi alkotásokért (1966)
  • Bronzérem mese- és képeskönyvekért (Lipcse, 1970)
  • Levstik-díj a A delfines kislány és a ravaszdi róka című művéért (1972)
  • Kurirčkov-szobor (1974)
  • Trubarjeva plaketa (1982)
  • Horjul község elismerése (1984)
  • a Szlovén Köztársaság Szabadság Rendje az ifjúsági irodalomban és a kiadói életben végzett munkáért (1997)
  • Levstik Életműdíj (1999)
  • Az Év Gyermekkönyve díj Az én völgyem (Moja dolina) című művének (2000)
  • Horjul díszpolgára (2001)
  • Ljubljana díszpolgára (2007)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Akkoriban a település az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozott.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kristina Brenk című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kristina Brenk című szlovén Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]