Kmoskó Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kmoskó Béla
Született1872
Vámosladány
Elhunyt1957. július 25. (84-85 évesen)
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásajogász
SablonWikidataSegítség

Kmoskó Béla (Vámosladány, 1872. – 1957. július 25.[1]) lévai ügyvéd.

Élete[szerkesztés]

Berniczei Kmoskó István Benedek és Zsille Ludovika hetedik gyermeke. Az elemi iskolát szülőfalujában végezte, majd a gimnáziumot Selmecbányán és Nyitrán. 1891-ben érettségizett a Nyitrai Főgimnáziumban. Évfolyamtársa volt Apponyi Gyula politikus, Geraldine albán királyné apja.[2] 1896-ban a Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetemen jogi képesítést szerzett.[3] 1897-ben tartalékos hadapród tiszthelyettessé nevezték ki a nyitrai 14. gyalogezrednél.[4] 1900-ban a magyar királyi igazságügyminiszter mint lévai gyakorló ügyvédet az aranyosmaróti királyi ügyészség kerületébe ügyészségi megbízottá nevezte ki.[5]

1900-tól a 48-as Függetlenségi Párt helyi vezetője, illetve Léva város képviselő-testületének tagja. Ügyésze volt a Lévai Nőegyletnek, a Katolikus Körnek és a Reviczky Társaságnak. A lévai katolikus iskolaszék, a Lévai Első Bank, 1925-től a Lévai Sport Egylet elnöke. A Szanatórium Egyesület lévai fiókjának titkára, majd jegyzője volt.[6]

1918. november 12-én felmerült a neve Bars vármegye kormánybiztosi tisztségére, ez ügyben azonban nem döntöttek.[7] Részt vett a komáromi Jókai szobor 1937-es felavatásán.[8]

A járási képviselőtestület tagja.[9] A Lévai Kaszinó elnöke,[10] a Lévai Takarékpénztár igazgatóságának elnöke,[11] a lévai Vármegyei Közjóléti Szövetkezet igazgatósági tagja volt.[12] A lévai Vöröskereszt elnöke.[13] Az Országos Keresztényszocialista Párt és a Magyar Nemzeti Párt fúziójakor az utóbbi részéről a szervezőbizottság tagja,[14] majd a közös Egyesült Magyar Párt országos végrehajtó bizottságának tagja,[15] illetve a párt lévai és járási elnöke lett. 1938-ban az első bécsi döntés előtt internálták. 1938. november 10-én, mint a Lévai Magyar Nemzeti Tanács elnöke üdvözölte a Lévát felszabadító magyar honvédeket. Később az egyesített vármegye választmányának alelnöke.[16]

1900-1945 között Léván ügyvédi és közjegyzői tevékenységet folytatott. 1945 nyarán a csehszlovák hatóságok letartóztatták, csaknem öt hónapon át tartották fogva a lévai bíróság pincéjében. A népbíróság nem találta bűnösnek, de 1946-ban teljes vagyonelkobzásra ítélték, majd 1948-ban családjával együtt kitelepítették. Élete hátralevő részét nehéz körülmények között Dunaharasztiban élte le. Dunaharasztin temették el, de sírja ma a budapesti Farkasréti temetőben van.

Két házasságából Mocsy Zolna (†1902) és Honecz Jolán (†1957) öt gyermeke született. Unokája Horváth Árpádné Kmoskó Mária (1943-2021) volt.[17]

Emlékezete[szerkesztés]

  • 2018 Lévai történelmi arcképcsarnok – Gondolati emléktábla, Léva

Források[szerkesztés]

  1. Népakarat 2/175, 6 (1957. július 28.)
  2. Horvát Sándor 1891: A Nyitrai R.K. Főgymnasium 1890-91. iskolaévi Értesítője. Nyitra, 83.
  3. A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem almanachja, 1895-1896
  4. Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára 24/58 (1897. december 24.), 283.
  5. Budapesti Közlöny 34/236, 2. (1900. október 14.)
  6. Lévai Hírlap VI/13, 2 (1914. március 28.)
  7. Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1918.11.12.
  8. Mácza Mihály 1993: A komáromi Jókai-szobor története. Limes 1993/3-4, 98.
  9. Lévai Újság II/46, 1. (1935. november 13.)
  10. Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve 1943. Budapest, 174; Mácza 1993, 108.
  11. 1941 Nagy Magyar Compass 65/1, 354; Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve 1943. Budapest, 184.
  12. 1941 Nagy Magyar Compass 65/2, 549.
  13. Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve 1943. Budapest, 143.
  14. Popély Gyula 1990: A magyar pártok 1936. évi fúziója Csehszlovákiában. Regio 1/4, 107.
  15. Angyal Béla 2017: Dokumentumok az Országos Magyar Kisgazda Földmíves és Kisiparos Párt és a Magyar Nemzeti Párt történetéhez 1920-1936. Fórum Társadalomtudományi Szemle 19/2, 181.
  16. Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve 1943. Budapest, 142.
  17. felvidek.ma