Kiss Lajos (ügyvéd)
| Kiss Lajos | |
| Született | 1814. december 14. Debrecen |
| Elhunyt | 1885. december 26. (71 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | ügyvéd |
| Tisztsége | polgármester, országgyűlési képviselő, vasúti igazgató |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kiss Lajos (Debrecen, 1814. december 14. – Budapest, 1885. december 26.) ügyvéd, polgármester, országgyűlési képviselő, vasúti igazgató.
Élete[szerkesztés]
Debrecenben született, ahol apja tekintélyes polgár volt és báró Vay salétrom-gyárának főigazgatója; fiait kitűnő nevelésben részesítette, úgy hogy Kiss a francia, angol és német nyelvben kiváló gyakorlottsággal bírt. Iskoláinak bevégeztével szülővárosában már ifjúkorában kiváló szerepet vitt. 1847-ben városi főjegyző, 1848-49-ben a debreceni lovas nemzetőröknek kapitánya és Bem táborában honvédtiszt volt. Később 1861-ig a passzív ellenállásban kitartott. 1861-ben Debrecen város polgármesterévé választották, mely állásától az akkori provizórium bekövetkeztében visszalépett. Ezután a debreceni egyház főgondnoka lett. Debrecen körül nagy érdemei vannak; neki köszönheti lételét a gazdasági egyesület, hasonlóképpen virágzását a polgári kaszinó, sok érdeme van a színház felépítésében, az északkeleti vasút létrehozatalában, amelynek igazgató tanácsosa volt; a debreceni lóverseny-egyletnek is egyik létrehozója 1865-ben és 1869. március 15-én Debrecen II. kerületének képviselőjévé választották ellenzéki programmal; kerületét 1885. december 26-án Budapesten történt haláláig képviselte.
Cikkei a Debreczeni Közlönyben (1860. 52. sz. Őszinte szó az asszonyrészi remetéhez sat.)
Országgyűlési beszédei a Naplókban (1865-68. X. Arad-temesvári vasút, XI. Béga-csatorna, Több vasút, Székesfehérvár-gráczi vasút, 1869-72. II., III., VI.); programbeszédei az egykorú helyi lapokban vannak
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- Magyar életrajzi lexikon
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk[szerkesztés]
- Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.