Kisfaludy Károly (mérnök)

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a mérnökről szól. Hasonló címmel lásd még: Kisfaludy Károly (egyértelműsítő lap).
Kisfaludy Károly
Született1879. március 6.[1]
Temesvár[1]
Elhunyt1961. augusztus 15. (82 évesen)[1]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásamérnök
Tisztségeműszaki menedzser
IskoláiBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (gépészmérnök)
Sablon • Wikidata • Segítség

Kisfaludi Kisfaludy Károly (Temesvár, 1879. március 6. – Budapest, 1961. augusztus 15.) főmérnök, postaműszaki igazgató, cégvezető.

Életútja[szerkesztés]

Kisfaludy Zsigmond és Rötth Jolán fiaként született. A család Vas megyéből származott.[2] A Temesvári Piarista Gimnáziumban 1896-ban érettségizett,[3][4] majd 1900-ban 2321. szám alatt elnyerte a Királyi József Műegyetemen gépészmérnöki oklevelét.[5][6][7]

Postai szolgálata 1902-ben kezdődött Temesvárott napidíjas mérnöki minőségben.[m 1] 1905-től ugyanott építési osztályvezető lett. 1907-től a pécsi postaigazgatóság műszaki előadójaként, később a pécsi kerületi műszaki felügyelőség vezetőjeként dolgozott. 1910-ben tagja volt annak a bizottságnak[9], ami az óvó és elővigyázati berendezések alkalmazását készítette elő Pécsett, a telefon és villamos áram vezetékek keresztező pontjainál, majd a belügyminisztérium az 1910–1912. év tartamára, hivatalos kerületi szakértővé nevezte ki,[10] de még abban az évben e tiszte alól felmentését kérte,[11] miután áthelyezték Budapestre.[12] A budapesti műszaki főfelügyelőségnél kapott állást, ahol 1911-től a II. ügyosztály (új vonalak építése) főmérnökeként dolgozott.[13][14]

1914-től 1918-ig a 3. hadseregparancsnokság beosztott posta- és távírda főmérnöke volt. IV. Károlytól 1916-ban az ellenség előtt teljesített kitűnő szolgálatainak elismeréséül megkapta a Ferenc József-rend lovagkeresztet a katonai érdemkereszt szalagján,[15] illetve 1918-ban kétszer is a legfelső dicsérő elismeréssel, és tartalékos hadnagyként a 3. osztály hadidíszítményes katonai érdemkereszttel a kardokkal tüntette ki.[16] Kitüntették Kövess tábornagy dicsérő okmányával is. 1917-től műszaki tanácsos,[17] majd az építési ügyosztály vezető helyettese lett.

Az első világháború után a vezérigazgatósághoz osztották be, majd a budapesti anyagraktár vezetője lett. Ezután a Budapesti Távíró- és Távbeszélő Igazgatóságnál működött, 1919-től[18] műszaki igazgatóként, 1919–1921 között pedig az igazgatóság alá tartozó Magyar Királyi Posta Műszerész Tanonciskola igazgatója[19] is volt. Betegség okán[20] 1923-ban vonult nyugalomba.

1911-től (önkéntes lemondása folytán) 1931-ig volt tagja a Magyar Mérnök- és Építész-Egyletnek.[21][22]

1931-től 1935-ig a Calderoni Mű- és Tanszervállalat Rt.[m 2] cégvezetője cégjegyzési jogosultsággal, később a cég igazgatósági tagja volt.[24][25][26] E minőségében, mint hatósági szakértő tanú hallgatták ki az 1932-es „tanszerpanama” ügyben.[27]

Halálát szívizom-hegesedés, tüdőgyulladás és dülmirigytúltengés okozta.[28] A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra 1961. augusztus 19-én délután a római katolikus egyház szertartása szerint.[29]

Felesége Telbisz Mária volt, akivel 1905. március 4-én kötött házasságot Temesvárott. Gyermekeik kisfaludi Kisfaludy Antal és Kovássy Lajosné, született Kisfaludy Ida.[30][31]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. ↑ Az 1887-ben a magasabb színvonal érdekében egyesített posta- és távírdaintézmény műszaki szolgálatának fejlesztését Baross Gábor miniszter indította el, amikoris az első 12 postamérnök alkalmazásával megalakította a postamérnöki kart, amely a mintegy 20 év múlva felállított műszaki felügyelőség alapját vetette meg. E postamérnöki kar célja az volt, hogy azokat a hírközlési találmányokat és lehetőségeket, amelyek a laboratóriumokban felfedeztetek, a gyakorlatba, a mindennapi életbe átültessék. Az első 12 postamérnök és szolgálatuk helye: Kolossváry Endre, Vater József, Balla Pál, Schaden Frigyes (Budapest), Medgyes Ferenc (Kassa), Szabó Károly (Nagyszeben), Gál Elemér (Nagyvárad), Hollós József (Pécs), Szolyka Lajos (Pozsony), Kakujay Károly (Sopron), Gere Kálmán (Temesvár) és Perkits Dusán (Zágráb, aki helyébe lemondása miatt még 1887 végén Ottó Emil lépett) volt.[8] Az ezt követő 15. évben lépett szolgálatba Kisfaludy Károly, Rimótzy Mihály könyve alapján országosan 43-kként.
  2. ↑ A Calderoni Mű- és Tanszervállalat Rt.-ot 1949-ben államosították. 1951-ben az Iskolai Taneszközök Gyára nevet vette fel, és ez lett a magyar taneszköz-ellátás alapvállalata.[23]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. ↑ a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum névtér
  2. ↑ Nagy nevek, Érdekes Ujság, 3. évfolyam 51. szám - 1958. december 20. (arcanum.com)
  3. ↑ (A Budapesti Piarista Diákszövetségben), Kegyes Tanítórendiek főgimnázuma, Budapest, 1936. (arcanum.com)
  4. ↑ (A Budapesti Piarista Diákszövetségben), Kegyes Tanítórendiek főgimnázuma, Budapest, 1941. (arcanum.com)
  5. ↑ Diplomaszerzésének 60 éves évfordulójakor, 1960-ban vehette át gyémántdiplomáját.A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1962–1963. Összefoglaló adatok a kiadott oklevelekről (1945–1962), 181. oldal
  6. ↑ Szemtől szemben a világ nagyjaival, Ujság 9. évfolyam 5. szám, 1933. január 6. (arcanum.com)
  7. ↑ „Ebben az évben feladataink nem kisebbek, sőt mondhatjuk, nagyobbak, mint az előző évben voltak“, Jövő Mérnöke 7. évfolyam 30. szám - 1960. szeptember 19. (arcanum.com)
  8. ↑ Bartók Ibolya: Nagy elődeink: Nádasi Tersztyánszky Ákos, Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, hungaricana.hu - 2008-2009
  9. ↑ A villamos és telefon vezetékek keresztezése, Pécsi Napló 19. évfolyam, 1910. január 15. (arcanum.com)
  10. ↑ Budapesti Közlöny 44. évfolyam 172. szám, 1910. július 29. (arcanum.com)
  11. ↑ Budapesti Közlöny 44. évfolyam 274. szám, 1910. november 30. (arcanum.com)
  12. ↑ 1910, Távirda és Posta (Magyar Királyi Posta és Távirda Rendeletek Tára, 1910. / 46. szám - 1910. november 3.
  13. ↑ 1911, Távirda és Posta (Magyar Királyi Posta és Távirda Rendeletek Tára, 1911/18. szám - 1911. április 6. (arcanum.com)
  14. ↑ Magyarország tiszti cím- és névtára 30. évfolyam, 1911. arcanum.com
    Magyarország tiszti cím- és névtára 31. évfolyam, 1912. (arcanum.com)
  15. ↑ 1916, Távirda és Posta (Magyar Királyi Posta és Távirda Rendeletek Tára, 1916. 36. szám - 1916. március 15. (arcanum.com)
  16. ↑ A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 52. évfolyam 43., 45., 46. szám - 1918. (arcanum.com)
  17. ↑ Budapesti Közlöny 51. évfolyam 194. szám, 1917. augusztus 24. (arcanum.com)
  18. ↑ Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1919.01.27. (13. ülés), eleveltar.hu
  19. ↑ Rácz János-Kecskeméthy Emil-Kis Kálmán: A Puskás Tivadar Műszaki Középiskola Híradástechnikai Szakközépiskola és Technikum jubileumi évkönyve 1912–1987, Budapest, 1988
  20. ↑ Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1922.11.24., eleveltar.hu
  21. ↑ A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet tagjai, A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet évkönyve 12. évfolyam, 1912. (arcanum.com)
  22. ↑ A BMK közleményei, A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 65. évfolyam 51-52. szám 1931. (arcanum.com)
  23. ↑ Pedagógiai Lexikon, 1997 - Zátonyi Sándor: Hatvan éves az általános iskola (56. o.), Iskolakultúra 16. évf. 2. sz., epa.oszk.hu - 2006.
  24. ↑ Központi Értesítő, 56. évfolyam 24. szám - 1931. június 11. (arcanum.com)
  25. ↑ Központi Értesítő 60. évfolyam, 2. félév 32. szám - 1935. augusztus 8. (arcanum.com)
  26. ↑ Gazdasági, pénzügyi és tőzsdei kompasz, 1936-1937/3-4. kötet, 12. évfolyam (arcanum.com)
    Galánthai Nagy Sándor (szerk.): Nagy Magyar Compass 67/2. - 1943. (arcanum.com)
  27. ↑ Esti Kurir 10. évfolyam 210. szám, 1932. szeptember 18. (arcanum.com)
  28. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 645/1961. folyószáma alatt.
  29. ↑ Kisfaludy Károly gyászjelentése, Pannon Digitális Egyesített Archívum (PANDEA) hozzáférés: 2022. április 14.
  30. ↑ Házasság, Budapesti Hírlap 54. évfolyam 142. szám, 1934. június 26. (arcanum.com)
  31. ↑ Telbisz Imre dr. Déli Hírlap 11. évfolyam 48. szám, 1935. március 1. (arcanum.com)

Források[szerkesztés]

  • Posta mérnöki szolgálat 50 éve 1887−1937. Szerk. Rimótzy Mihály. Bp., [1937.], Stádium ny. 301. old.
  • Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. (XVI. kötet, mandadb.hu)
  • Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája. Bp., Szerző, 2000.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kisfaludy_Károly_(mérnök)&oldid=26763688”