Kirim Giráj krími kán
| Kirim Giráj قريم كراى | |
| Krími tatár kánság | |
| Uralkodási ideje | |
| 1758 – 1764 1768–1770 | |
| Elődje | Halim Giráj |
| Utódja | IV. Devlet Giráj |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Giráj-dinasztia |
| Született | 1717 Bahcsiszeráj |
| Elhunyt | 1769 márciusa (52 évesen) Krím |
| Nyughelye | Bahcsiszeráj |
| Édesapja | II. Devlet kán |
| Gyermekei | Baht Bahadur Muhammed Kaplan |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kirim Giráj (krími tatár: Qırım Geray, قريم كراى), (1717 – 1769 márciusa) krími tatár kán, II. Devlet kán fia.
Első uralkodása[szerkesztés]
1748–1750 között Kirim a budzsáki nogáj tatárok vezére (szeraszkere) volt. 1748-ban a núreddin tisztséget viselte. 1757-ben élére állt a Halim kán elleni elégedetlenkedő mozgalomnak és nyomásukra a szultán elmozdította a kánt. A szultán először I. Arszlánt akarta újra a trónra ültetni, de aztán tekintettel Kirim népszerűségére és ötvenezer fegyveres támogatójára, mégis inkább őt tette meg krími kánnak. Kirim tisztában volt vele, hogy nem ő a Fényes Porta első számú jelöltje, ezért még évekig nem látogatott el Isztambulba és ajándékokkal igyekezett javítani megítélésén. 1760-ban kozákok portyáztak a Krím területén; a kán személyesen űzte el őket. A következő évben pestisjárvány pusztított a kánságban.
Kirim valamennyire önálló külpolitikát folytatott, elsősorban egy oroszellenes szövetséget igyekezett létrehozni, ez ügyben Nagy Frigyes porosz királlyal is felvette a kapcsolatot, ám a szultán nem akart indokot adni egy orosz támadásra, ezért beszüntette a tárgyalásokat.
Kirim Giráj idejére a Krím már magához tért a háborús pusztításból és jelentősen fejlődött a gazdaság és a kulturális élet. A kán is támogatta új bányák nyitását a félsziget és a Kaukázus hegyei között, új kikötők építését a Dnyeperen és pompás új épületeket emeltetett, mint például a bahcsiszeráji Şelsebil (Könnyek Forrása) szökőkutat, amely fiatalon meghalt lengyel felesége emlékére készült.
1764-ben végre teljesítette a szultán utasítását és Isztambulba utazott, ám balsejtelme jogosnak bizonyult, mert lemondatták tisztségéről.
Második uralkodása[szerkesztés]
1768-ban az orosz-török háború kitörésével III. Musztafa oszmán szultán visszahelyezte Kirim Girájt a káni trónusra. Kirim állítólag kétszázezer tatárral segítette a török hadsereget, ám a kezdeti portyázások után 1769-ben megérkezett az orosz fősereg és technológiai fölénye, szervezettsége hamarosan nyilvánvalóvá vált. A szultán hadainak vereségét Kirim kán már nem érte meg, mert 1769 elején a moldvai Kausaniban meghalt, valószínűleg megmérgezték.
Források[szerkesztés]
- Howorth, Henry Hoyle. History of the Mongols, from the 9th to the 19th Century. Part II, division I. The so-called tartars of Russia and Central Asia. Londres: Longmans, Green and Co, 1880.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
| Előző uralkodó: Halim Giráj |
|
Következő uralkodó: III. Szelim Giráj |
.svg){kind=icon}
| Előző uralkodó: Makszud Giráj |
|
Következő uralkodó: IV. Devlet Giráj |
