Kelecsényi József
| Kelecsényi József | |
| Született | 1815. március 17. (209 éves) Nyitraivánka |
| Foglalkozása | földbirtokos |
| Iskolái | Nyitrai Piarista Gimnázium |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kelecsényi és hrabói Kelecsényi József Károly István (Nyitraivánka, 1815. március 17.[1] – ?) közbirtokos, régiségbúvár, népdalgyűjtő.
Élete[szerkesztés]
Régi nemesi családból származott. Szülei hrabói Kelecsényi Gáspár[2] és draskóczi (halassi) Morvay Mária.[3] A Nyitrai Piarista Gimnáziumban tanult. Tanulmányainak végeztével előbb a megyei közéletben vett részt, majd a pártviszályok miatt abból kiszorult. Családi birtokán gazdálkodott. 1851-ben Hinden nősült meg Bacskády Alojziával.[4] Családi magányában tudományos búvárkodásnak szentelte életét. 1868-ban és 1872-ben a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozott környékbeli régészeti tárgyú gyűjtéseiből.[5]
Nyitra vidéki népszokásokat és népdalokat is gyűjtött. A Magyar Tudományos Akadémia népköltészeti gyűjteményébe 100 nyitravidéki népdalt küldött be. Elsőként dokumentálta a Szent Iván-napi tűzugrás szokását Zoboralján.[6] A Szent István Társulat Ének- és imakönyv-gyűjteményét is számos régi énekkel gazdagította. Erdélyi János Népdalok és mondák[7] gyűjteményéhez is hozzájárult.[8]
Művei[szerkesztés]
- 1853/1854 Literati nemes Sámuel gyűjteménye, Lehel tornya Galgóczon, Eszterházy hősök vezekényi emléke, Koloni népszokások, A papír és könyvnyomda eredete hazánkban. Magyarország és Erdély Képekben.
- 1854 Nyitrai népszokások. In: Magyar- és Erdélyország képekben III. Pest, 26-32.
- 1855 Az ipolyi apátság zoborhegyi ős emlékeiről. Religió.
- 1857 Érdekes adatok Szent-Mártonról. István bácsi naptára.
- 1858 A bajmóczi várkastély és az óriási hársfa. István bácsi naptára.
- 1860/ 1862 Portugalli bikaviadal, egy szemtanu leírása után, Izabella arczképe. István bácsi naptára.
- 1863 Régiség gyönyörei. István bácsi naptára.
- 1864 Első fametszvény hazánkban. István bácsi naptára.
- 1865 Nyitra és környéke képes albuma. Nyitra.[9]
- 1865/1869/1870 Gvadányi József tábornok levelei. István bácsi naptára.
- 1867 Elefanti remeteség. István bácsi naptára.
- 1868 A magyarhoni emlékezetes könyvtárházak. István bácsi naptára.
Történelmi és régészeti cikkei a Regélőben, Honművészben és Honderűben jelentek meg.
Kéziratai a Debreceni Egyetem Kézirattárában,[10] a Magyar Nemzeti Múzeumban (Mulattatók tára, vagyis időt töltő gyűjtemények, összeírva 1832-40. 8-rét 145 levél; Magyarhoni könyvtárak és képgyűjtemények története 1852. 8-rét 17 levél), az MTA Kézirattárában,[11] az OSZK Kézirattárában (Közhasználatú Magyar Nemzeti Regetárház),[12] valamint a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltárában[13] találhatóak meg.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ familysearch.org
- ↑ 1784 körül - 1858 (gyászjelentés)
- ↑ 1798 körül - 1881 (gyászjelentés; Magyar családtörténeti adattár); József testvérei voltak: Gáspár János és Zsigmond (1814 Nyitraivánka), Pál Antal László Eliseus (1817 Barsbese), Anna Mária Terézia (1818 Család; Ocskay Jánosné), János Pál és László (1828 Család), Ede Lukács (1829 Család), Nepomucena (Fába Zsigmondné), Rafael, Karolin, János.
- ↑ 1822 körül - 1882 (gyászjelentés; Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest: Ráth Mór. 1857–1868. ; Gyermeke: Mária Karolina Alojzia (1853 Család) Kubinyi Luciánné.
- ↑ Rómer Flóris 1868: Ó-kőkori eszközök Magyarországon. Archaeologiai Értesítő I/1, 3; 1868 Archaeológiai Értesítő I/2, 40; I/4, 71; Rómer, F. 1870 Arch. Ért. III/1, 24-25; III/8, 168; 1872 Arch. Ért. VI/1, 14 (levele); VI/5, 130, 137 (levelei); VI/8, 211; 1895 Arch. Ért. XV/1, 20.
- ↑ De nem elsőként közölte; Magyar Zoltán - Varga Norbert 2018: Ortutay Gyula zoborvidéki folklórgyűjtése. Budapest, 12, 6. jegyzet.
- ↑ 1846 Népdalok és mondák.
- ↑ Lásd Erdélyihez írott leveleit - Család, 1846. augusztus 14-iki és 13-iki levelei (Erdélyi-Tár)
- ↑ Madár Lajos 1989: Magyar irodalmi antológiák és gyűjtemények. Nagy a világ – Oláh Gábor élesztése. A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei, F. Sorozat 31-34. Budapest, 2407 No. 7376 - Pest 1854 kiadási jelzettel
- ↑ Ebből egy tréfás nótávariánsra - Júliusban szépen peng a ka-kasza - hivatkozik Ujváry Zoltán 1977: Gömöri népdalok és népballadák. Miskolc, 70.
- ↑ Stoll 1956; Stoll Béla 2005: A magyar kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliográfiája (1542–1840). Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ OSZK Kézirattár, Quart. Hung. 2353-2354
- ↑ HU PMKL V.E.41 Kelecsényi József (1815–1870) kéziratai
Források[szerkesztés]
- Csörsz Rumen István 2014: A Népdalok és mondák közköltészeti forrásai. Irodalomtörténeti Közlemények 118.
- Gönczy Monika 2009: Őrült beszéd - de van benne rendszer (?). In: Margonauták.
- Gönczy Monika 2005: Variációk egy témára - Erdélyi János: Népdalok és mondák I. - Kelecsényi József kéziratos gyűjteménye a Debreceni Egyetem kézirattárában. In: Et in Arcadia ego. Debrecen, 468-480.
- Keresteš, P. 2003: Dejiny Ivanky pri Nitre. Bratislava, 204-205.
- Slovenský biografický slovník III, 59.
- Horálková, Z. 1963: Nové objavy lidových písní z 18. století? Slovenský národopis 11, 51-59.
- Stoll Béla 1956: A Kelecsényi-énekeskönyv. Magyar Könyvszemle 72/4, 296-299.
- szmit.sk
- Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona. Főszerkesztő: Csanda Sándor. Madách Könyvkiadó, Bratislava, 1981.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- 1899 Nyitra vármegye. Magyarország vármegyéi és városai, 279.
- Danielik József: Magyar Irók II, 138.
- Szinnyei Repertoriuma. Történelem I.
- Petrik Bibliogr. II, 896.