Kalmár Elek
| Kalmár Elek | |
| Született | 1862. március 22.[1] Tőkés[1] |
| Elhunyt | 1947. október 26. (85 évesen)[1] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1886) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (felszámolták)[2] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kalmár Elek (Tőkés, 1862. március 22. – Budapest, 1947. október 26.[3]) nyelvész, tankönyvíró, főgimnáziumi tanár, tankerületi címzetes főigazgató.
Élete[szerkesztés]
Szülei Kalmár János főerdőőr és Sánta Anatolia.
Szamosújvárban végezte az algimnáziumot Fogarasy Mihály erdélyi püspök költségén, majd Kolozsvárott tanult. 1881-1886 között Budapesten tanári oklevelet szerzett.
Előbb a gyakorló iskolában, majd 1889-ig a budapesti II. kerületi főgimnáziumban tanított. 1889[4]- a Lőcsei Főgimnázium latin és görög, majd francia nyelvtanára lett. Később a gyorsírókör, majd a katonai előkészítés vezetője, illetve a Deák-asztal első alelnöke. 1901-től a főgimnázium igazgatója volt.[5] 1903-tól megkezdte az új szecessziós főgimnáziumi épület építtetését, melyet 1912-ben fejeztek be. 1913-tól máig ez a lőcsei gimnázium főépülete. A csehszlovák államfordulat során 1919. március 31-től František Matejček magyarbródi morva professzort bízták meg az iskola vezetésével, ami ellen tiltakozott. Még májusban javasolták és megkapták az engedélyt az iskola átnevezésére Vavro Šrobárról.[6] A források szerint ezután elmenekült Lőcséről és a budapesti VIII. kerületi állami főgimnázium fiókintézetének (Hunyadi János Gimnázium) vezetője lett. 1921-ben tankerületi királyi főigazgatói címet kapott[7] és nyugdíjba vonult. A Hunyadi János Gimnázium ekkor megszűnt.[8]
A pestszenterzsébeti magán leánygimnázium egyik alapítója. A Farkasréti temetőben nyugszik.
Nyelvészeti kutatásai a Nyelvtudományi Közleményekben és a Magyar Nyelvőrben jelentek meg. Szerkesztette a Lőcsei Főgimnázium Értesítőjét, cikkei jelentek meg a Szepesi Hírnökben.
A Lőcsei Kaszinó, a Lőcsei Magyar Színpártoló Egyesület és a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület szepesmegyei körének választmányi tagja volt.
Művei[szerkesztés]
- 1893-1894 Iskolai magyar nyelvtan elemzés alapján I–II. Budapest
- 1893/1902 Magyar olvasókönyv. Budapest
- 1893 A beszterczei szójegyzék. Nyelvtudományi Közlemények
- 1894 A schlägli szójegyzék. Nyelvtudományi Közlemények
- 1901 Rendszeres magyar nyelvtan a közép- s polgári iskolák III. osztálya számára. Budapest
- 1904 A mondatrészek. Budapest
- 1907 Tanári Névkönyv. Lőcse
- 1910 Középiskolai tanári névkönyv XI. Lőcse
- 1913 Új épületünk. In: A Lőcsei Kir. Kat. Főgimnázium 1913-1914. évi Értesítője
- 1933 A mondat ábrázolása. Budapest
- Szemelvények Titus Livius történetéből
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon. Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- ↑ a b c d Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
- ↑ Gyászjelentése
- ↑ A Vallás- és Közoktat. M. Kir. Miniszter 1889/25371. sz. rendelete.
- ↑ A Lőcsei Kir. Kat. Főgimnázium 1913-1914. évi Értesítője. 99, 102.
- ↑ Edmund Hleba 2008: Pôsobenie a aktivity českých profesorov na levočskom gymnáziu v období prvej ČSR (1918-1938). p. 43.
- ↑ Budapesti Hírlap 1921. május 7; Hivatalos Közlöny 1921. május 16.
- ↑ Lengyel Miklós 1922: A Budapesti VIII. Kerületi Magy. Kir. Állami Zrínyi Miklós Főgimnázium Értesítője az 1921-1922. iskolai évről. Budapest, 5.
|
Ez a pedagógussal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
