Kücsük Mohammed kán
Kücsük Mohammed | |
Arany Horda | |
Uralkodási ideje | |
1428 – 1428 | |
Elődje | Olugh Mohammed kán |
Utódja | Olugh Mohammed kán |
Uralkodási ideje | |
1432 – 1435 | |
Elődje | Olugh Mohammed kán |
Utódja | Az Arany Horda szétesett |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Dzsingiszid |
Született | 1391 |
Elhunyt | ~1459 |
Édesapja | Temür kán |
Gyermekei |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kücsük Mohammed (tatárul Кече Мөхәммәд, †kb. 1459) az Arany Horda utolsó kánja. Neve Kis Mohammedet jelent, így különböztették meg Olugh Mohammed, Nagy Mohammed kántól, akitől kétszer is elorozta a Horda trónját.
Harca a trónért[szerkesztés]
Kücsük Mohammed Temür kán fia volt. Az Arany Horda utolsó évtizedeiben dúló belháborúban ő is trónkövetelőként lépett fel. Támogatói az 1400-1410-es évek "erős emberének", Edögej emírnek a fiai, Gázi és Naurusz voltak; előbbit beglerbégjének is kinevezte. Ezenkívül jelentős támogatottsággal bírt a mai Asztrahany környéki Hadzsi-Tarhan vidékén. 1428-ban lépett fel nyíltan az akkori kán, Olugh Mohammed ellen. A rossz időjárás miatt éhség dúlt a Volga vidékén, az Arany Horda központi területein és sokan a trónkövetelő mellé álltak. Közel volt már a győzelme, amikor Naurusz valamilyen sérelem miatt seregeivel együtt átállt Olugh Mohammed oldalára, így annak sikerült megtartania hatalmát.
A háromfelé szakadt kánság[szerkesztés]
Négy évvel később, 1432-ben Kücsük Mohammed újból próbálkozott; ekkor rajta kívül a Krímen is jelentkezett egy trónkövetelő Szejjid Ahmed formájában. Olugh Mohammed ekkor kiegyezett Kücsük Mohammeddel, átadta neki a fővárost, Szarajt és a Volga-mentét, magának pedig az északnyugati, orosz fejedelemségekkel határos, és a Fekete-tengertől északra fekvő országrészt tartotta meg. Kücsük Mohammed hatalma gyakorlatilag csak a Volga alsó folyására és a fővárosra terjedt ki, ettől északra ekkor már kezdett függetlenedni a leendő Kazanyi Kánság. 1434 és 1436 között három kán uralkodott az Arany Hordában, mert a Krím Szejjid Ahmed kezében maradt. 1434-ben II. Vaszilij moszkvai nagyfejedelem mindhármuknak kifizette az adót, bár Giosafat Barbaro velencei követ szerint a névleges vezetője az államnak Olugh Mohammed volt.
Az Arany Horda felbomlása[szerkesztés]
1436-37-ben felborult a hatalmi egyensúly. Naurusz nem volt elégedett Olugh Mohammeddel és visszatért Kücsük Mohammedhez. A meggyengült Olugh Mohammedet előbb Szejjid Ahmed, majd Kücsük Mohammed is megtámadta. A távollétét kihasználva, a kazanyi helytartó, Gijász ad-Dín elfoglalta a fővárost, mire Kücsük Mohammed visszafordult és kiszorította Szarajból a bitorlót (aki valószínűleg meg is halt). Olugh Mohammed támadói elől a vezető nélkül maradt Kazanyba menekült, ahol megalapította a Kazanyi Kánságot és a későbbiekben nem pályázott az Arany Horda káni címére. Kücsük Mohammed fő ellenfele a továbbiakban Szejjid Ahmed maradt, aki a maga uralta, Volgától Dnyeperig húzódó területeken a Nagy Hordát alapította meg. 1440 körül a Krím is önállósult Haddzsi Giráj vezetésével.
Kücsük Mohammed valószínűleg 1459-ben halt meg. Ebből az évből ismert utolsó pénze, 1460-ban pedig az orosz krónikák már fiát, Ahmatot nevezik kánnak. Másik fia, Mahmúd az Asztrahanyi Kánság alapítója. Halálával az Arany Horda megszűnt létezni, utódjának a Nagy Hordát tartják.
Források[szerkesztés]
- Почекаев Р. Ю. Цари ордынские. – СПб.: «Евразия», 2010. – ISBN 978-5-918-52010-9
Jegyzetek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Кичи-Мухаммед című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.