Kárpáti vízifutrinka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dunántúli vízifutrinka
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 100 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Család: Futóbogárfélék (Carabidae)
Alcsalád: Carabinae
Nem: Carabus
Tudományos név
Carabus variolosus
Creutzer, 1799
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Dunántúli vízifutrinka témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Dunántúli vízifutrinka témájú kategóriát.

A kárpáti vízifutrinka (Carabus variolosus) a futóbogárfélék családjába tartozó, Közép-Európában honos, ragadozó bogárfaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A kárpáti vízifutrinka testhossza 23-30 mm. Feje és előháta ráncos és pontozott, előhátának elülső szegélye ívesen homorú. Szárnyfedőinek felülete elsőre rendszertelenül egyenetlennek látszik, de a hosszanti gödörsorokat láncszerű kiemelkedések tagolják. A hímek szárnyfedői a csúcs előtt gyengén beöblösödnek, a nőstényeken pedig erősen kimetszettek. A hímek elülső lábfejének első három íze kiszélesedett és alul sűrűn, kefeszerűen szőrözöttek.

Elterjedése[szerkesztés]

Közép-Európában honos a Kárpátokban, illetve a hozzá kapcsolódó középhegységekben. Délen szórványosan megtalálható Szerbiában és Bulgáriában is. Magyarországon csak a Zemplénben él, a Regéc melletti Kemence-pataknál van a legnagyobb ismert állománya. A Dunától nyugatra a dunántúli vízifutrinka váltja fel, amely külsőre és életmódjában rendkívül hasonló hozzá és néhány szerző egy fajhoz sorolta őket, de egyes morfológiai sajátosságok (a hímivarszerv alakja) és a genetikai analízis alapján külön fajnak tekintendő.

Életmódja[szerkesztés]

Dombvidékek vízparti élőhelyein fordul elő, jellemzően a patakparti égerligetekben, láperdőkben. Napközben és éjjel is aktívak lehetnek. Az imágó és a lárvája is a sekély vízben vadászik különféle vízi rovarokra, vízicsigákra, bolharákokra, lárvákra. Vadászat közben akár húsz percig is képesek víz alatt maradni. A lárvák vadászat közben a felszínen úsznak, csak fejük és toruk merül a vízbe. Nappal a félig vízben álló kövek, fadarabok alatt húzódik meg. Veszély esetén a vízbe menekül, repülni nem képes. Tavasz végén, nyár elején szaporodik. Nyár végén az imágók nyugalomba vonulnak és korhadó égertörzsekben telelnek át.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Magyarország védett állatai

Források[szerkesztés]

  • Merkl Ottó. Bogarak: futrinkák, cincérek, katicabogarak és más bogárcsaládok a Kárpát-medencében. Budapest: Kossuth Kiadó [2003]. ISBN 963 09 4496 0