Josefine Swoboda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Josefine Swoboda
Született1861. január 29.[1][2][3][4][5]
Bécs[4][5]
Elhunyt1924. október 27. (63 évesen)[6][7][2][3]
Bécs
Állampolgárságaosztrák
SzüleiJosefine Müller
Eduard Swoboda
Foglalkozásafestőművész
A Wikimédia Commons tartalmaz Josefine Swoboda témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Viktória brit királynő arcképe (1893)
Dániai Alexandra brit királyné arcképe (1895)

Josefine Swoboda (Bécs, 1861. január 29. – Bécs, 1924. október 27.) osztrák portréfestő és grafikus, Viktória brit királynő udvari festője.

Pályafutása[szerkesztés]

Apja, Eduard Swoboda, korának ismert biedermeier portré- és csendéletfestője volt. Apai nagybátyja, id. Rudolf Swoboda tájkép- és állatfestő, bátyja, ifj. Rudolf Swoboda portrékat és keleti témákat festett. Josefine édesapjától kapta első festőleckéit. 1878-ban az iparművészeti iskolába járt, ma ez a Bécsi Iparművészeti Egyetem. 1886-ig a figuratív ábrázolást és festést tanult.

1879 és 1880 között Ferdinand Laufberger volt a tanára, de mivel ő meghalt, Julius Victor Bergernél tanult tovább, és akvarell portrékra szakosodott. Már 1878-ban megkapta első megbízását. 1880-ban Constantin von Wurzbach azt írta róla a Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich lexikonba, hogy „...pompás munkái gyorsan vevőre találnak, és a csupán 19 éves művésznő a legszebb reményekre jogosult”.[8] Főleg akvarell portréket készített, de életképeket és csendéleteket is festett. Kitűnően értett a miniatúrafestéshez, gyakran fényképek alapján dolgozott.[8]

Rudolf bátyja már 1886-tól az angol királyi udvarnál volt festő. Josefine elküldte néhány festményét Londonba, és 1890-ben Viktória királynő udvari festője lett. 28 akvarellje (amelyekből 13 saját másolat is megmaradt) ma is látható a Windsori kastélyban található Royal Collectionban. 1886-ban állított ki először a bécsi Künstlerhausban, ahol először műkedvelőként, majd az Akvarell klub levelező tagjaként szerepelt.[9] 1921-ig rendszeresen jelen volt képeivel a Künstlerhausban évenként megrendezett kiállításokon. 1888-ban Hamburgban állította ki Irén hessen–darmstadti hercegnő arcképét. Münchenben és Berlinben is kiállította festményeit. Bécsben vendégként vett részt a Nyolc képzőművésznő csoportja kiállításain. Ezeket évente ill. kétévente rendezték meg 1900 és 1909 között a Pisko Képzőművészeti Szalonban, ami a bécsi fin de siècle egyik legfontosabb művészeti szalonjának számított. 1895-ben alapította Gustav Pisko.[10][11][12]

Munkássága halála után feledésbe merült. 1995-ben Delia Millar felvette a Royal Collectionban található festményeit az akvarellfestészet katalógusába (catalogue raisonné), és 2004-ben részletes élet- és pályarajzot írt róla Herbert Zemen. Posztumusz jelent meg 1930-ban egy anekdota Ferenc József utolsó pózolása címmel. A miniatűr arcképének honoráriumát megduplázta, mert ...„nem járja, hogy a keret többe kerüljön, mint maga a műalkotás.”[13]

Festményei megtalálhatók Bécs város múzeumában, az Albertina grafikai gyűjteményében, és a Windsori kastély Royal Collection gyűjteményében.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
  2. a b Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b BnF források (francia nyelven)
  4. a b Swoboda, Josepha (BLKÖ)
  5. a b Karoline Murau: Wiener Malerinnen (német nyelven)
  6. http://www.biographien.ac.at/oebl_14/87.pdf
  7. Josefine Swoboda (holland nyelven)
  8. a b Swoboda Josepha (német nyelven). blkö.at. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  9. Swoboda Josephine, Malerin (német nyelven). wladimir-aichelburg.at. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  10. Acht Künstlerinnen und ihre Gäste (német nyelven). literatur.at, 1906. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  11. Ch. Gruber: Swoboda Josefine (német nyelven) (pdf). biographien.ac.at. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  12. Acht Künstlerinnen und ihre Gäste (német nyelven). literatur.at, 1902. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  13. Elisa Srnka: Franz Josephs letzte Porträt-Sitzung (német nyelven). ANNO Historische österreichische Zeitungen und Zeitschriften, 1930. (Hozzáférés: 2020. április 6.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Josefine Swoboda című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]

  • Josefine Swoboda (angol nyelven). artnet.com. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  • Josefine Swoboda (angol nyelven). royalcollection.org. (Hozzáférés: 2020. április 6.)