Jövesztés

A jövesztés egy bányászatban használatos fogalom. A kőzetek összefüggésének megbontása, darabolása települési helyükön kitermelésük vagy bányatérség kiképzése végett. A fejtési, vágathajtási vagy bányatérség kiképzési munkakörfolyamat egyik munkafolyamata.

A jövesztési módok

A bányászati tevékenység során "előforduló, nagy tömegű, különböző állapotú és tulajdonságú, horizontális és vertikális irányban jelentős mértékben változó kőzetek jövesztése különböző jövesztési módok alkalmazásával történhet. Ezek közül a legelterjedtebbek:

• Robbantásos jövesztés
• Mechanikus jövesztés
• Hidromechanikus jövesztés
• Kombinált jövesztés

A felsorolt főbb jövesztés módok a földtani viszonyok, a gépesítési lehetőségei alapján még tovább bonthatók. A felsorolásban szereplő negyedik, úgynevezett kombinált jövesztési mód általában az első három, a művelés igényeinek fegyelembevételével kialakított kombinációját jelenti." "Egy-egy előforduláson belül törekedni kell a jövesztési módok számának csökkentésére, amely hatékonyabb eszközgazdálkodást és az élőmunka ráfordítás csökkenését eredményezi. A jövesztést, annak módjától, a települési viszonyoktól, az alkalmazott gépek típusától stb. függően számos melléktevékenység előzi meg, vagy azzal együtt valósul meg. Ezek megteremthetik a jövesztés végrehajtásának lehetőségét illetve megkönnyíthetik annak folyamatát."

Robbantásos jövesztés

"A közepes és nagyszilárdságú kőzetek az eredeti állapotú kőzetfalból egy adott terület mentén való elválasztása és megadott szemcsenagyságra történő aprítása..A robbantási munkák tervezése és végrehajtása során olyan megoldásokat kell választani, amelyek a rakodásnál, a szállításnál és a hányóképzésnél is magas termelékenységet biztosítanak. Kiemelt jelentősége van a robbantási munkák optimális megszervezésének és végrehajtásának jelen időszakban, amikor a szakaszos'(ciklikus) szállítási technológiáról egyre inkább a folyamatos megoldásokra térnek át. Ez a változás a robbantásos jövesztéssel (aprítással) szemben is fokozott követelményeket támaszt.

A robbantásos jövesztésnek biztosítani kell:

1. A robbantást (jövesztést) követő technológiai folyamatok által megkívánt aprítási fokot. 2. A termelt hasznos ásvány adott minőségét és szemnagyság összetételét. 3. A letakarító és termelő munkaterületen a szintek előírt paramétereit a megadott pontossági határok között. 4. A pászták, ill. szeletek megadott méreteit és rézsűszögét, a robbantások előkészítésének és kivitelezésének biztonságos feltételeit. 5. A jövesztett összlet olyan elhelyezkedését, amely a rakodás feltételeinek megfelel és a többi munkafolyamatot nem hátráltatja. 6. Minimális szeizmikus hatást) a külfejtési objektumok és idegen létesítmények vonatkozásában is. 7. A repeszhatás és légnyomás hatásának minimális értékét. 8. A rakodó- és szállítóberendezések optimális kihasználásához szükséges kőzetmennyiséget. 9. A teljes technológiai folyamatban megfelelő termelékenységet és gazdaságosságot, a biztonságos munkavégzés feltételeit."

Mechanikus jövesztés

"A mechanikus jövesztés alatt a kőzetnek a természetes állapotú összletről való rétegenkénti és fogásonkénti leválasztását (forgácsolását) , valamint olyan mértékű aprítását értjük, ami lehetővé teszi , hogy a jövesztőgép a kőzetet saját szállító eszközzel szállítsa, vagy szállító eszközre fel tudja adni. A mechanikus jövesztés tehát az alábbi főbb folyamatokból áll:

• a forgács leválasztása a kőzetből valamely éles munkaeszköz segítségével,
• a munkaedény megtöltése a leválasztott kőzettel (ha a munkaeszköz edénnyel el van látva),a levágott kőzet szállítása a munkaedénnyel, vagy tolása a munkaeszközzel.

A jövesztés egyes fázisaiban ezek a folyamatok ciklikusan ismétlődnek, de egyidőben is jelentkezhetnek ."

Hidromechanikus jövesztés

"Hidraulikus jövesztésnél a homlokra csapódó vízsugár különböző hatások révén bontja meg a kőzetet. A lefolyó víz öblítő hatásának, amely a kőzet kimosásában jelentkezik, csak néhány lazább kőzetnél lehet jelentősége, pl. homoktalajoknál már 0,5 m/s, kavicsoknál 1,0 m/s értéket meghaladó áramlási sebességnél az ásványi szemcsék szállítása figyelhető meg. A talaj kapilláris nyomásának megemelkedése a vízsugár hatótartományában a talaj fizikai-mechanikai tulajdonságainak megváltozását eredményezi."

Források

• Tarján Gusztáv (szerk.): Bányászat (Műszaki értelmező szótár 26.) Terra, Budapest, 1964.
• Kovács Ferenc, Faur György: Külfejtések Művelése I. (Jövesztés, rakodás) Tankönyvkiadó, Budapest, 1991

További információk

• Zambó János: A bányaművelés alapjai, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1985
• mfk.uni-miskolc.hu

Kapcsolódó szócikkek

• 1627 a tudományban
• Külfejtés