I. Károly román király park

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Károly király park
Elhelyezkedése
OrszágRománia
TelepülésBukarest
I. Károly király park (Bukarest)
I. Károly király park
I. Károly király park
Pozíció Bukarest térképén
é. sz. 44° 24′ 50″, k. h. 26° 05′ 46″Koordináták: é. sz. 44° 24′ 50″, k. h. 26° 05′ 46″
Általános adatok
Alapítás ideje1906
Típusaközpark
Terület0,36 km²
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Károly király park témájú médiaállományokat.

Az I. Károly király park (románul: Parcul Carol I) egy közpark Bukarest déli részén, a 4. kerületben, az úgynevezett Filaret-negyedben. 1906-ban hozták létre egy kiállítás helyszíneként; később közparkká alakították át. Több alkalommal átrendezték; eredeti építményeiből, szobraiból mára csak nagyon kevés maradt meg. Arculatát az 1963-ban átadott Szocializmus Hőseinek Mauzóleuma uralja, ahova egykoron kommunista méltóságokat temettek.

Műemlékként tartják nyilván B-II-a-A-19016 kódszám alatt.[1]

Elnevezése[szerkesztés]

A helyet kezdetben Câmpia Filaretuluinak nevezték (Filaret mezeje) a 18. század végén élt Filaret râmnici metropolita után, akiről később a kialakuló városnegyedet is elkeresztelték. 1848-tól a helyet Câmpia Libertățiiként ismerték (Szabadság mezeje), ugyanis 1848-ban többször tartottak itt nagyszabású népgyűléseket, és egyesek ezt a helyet tekintik az 1848-as havasalföldi forradalom kiindulópontjának.[2][3]

1906-os létrejöttekor a parkot Parcul Exposițiuniinak nevezték (Kiállítás parkja, ugyanis eredetileg egy jubileumi kiállítás helyszíneként hozták létre, melyen a Román Királyság 25 éves fennállását ünnepelték), majd a kiállítás bezárása után Parcul Carol I-nek (I. Károly román király park). 1948-tól Parcul Libertății (Szabadság park), majd 1990-ben visszakapta a Parcul Carol I nevet.[4]

Története[szerkesztés]

A helyet régen legeltetésre használták, majd a 19. század második felében a bukarestiek mind gyakrabban jártak ki mulatni, enni-inni a mocsaras, tavas területre. A környéken kis pavilonok, csónakkikötők és egyéb létesítmények jelentek meg; az egyetlen nagyobb építmény a Cantacuzino-kút volt, melyet 1870-ben építtetett Gheorghe Grigore Cantacuzino polgármester. Már 1894-ben felmerült a hely lecsapolása és parkká alakítása, de ez végül csak húsz évvel később történt meg, mikor szóba került egy 1906. évi jubileumi kiállítás megrendezése, mely a rómaiak hódításának 1800., I. Károly uralkodásának 40. és a Román Királyság létrejöttének 25. évének állítana emléket. A hevenyészett épületeket lebontották (az egyetlen, amely megmaradt és a park része lett, az a Cantacuzino-kút) és 1905–1906-ban elkészült a kiállítópark.[5]

A park létrehozói Édouard Redont francia kertész, Ștefan Burcuș, Victor Ștephănescu, Ion D. Berindey építészek. Máig vitatott téma, hogy melyiküknek mennyi hozzájárulása és beleszólása volt a park kialakításába, mind a kiállítás megnyitása előtt, mind az utána követő átalakításoknál. Az épületek és pavilonok mellett számos tájkompozíciót alkottak (tópart, sziget, sziklabarlang, endemikus és egzotikus fák, vízinövények).[6] A felavatásra 1906. június 6-án került sor, a szalagot Erzsébet román királyné vágta át. A hely igen népszerű volt a bukarestiek körében; a korabeli újságok beszámolói szerint a központi kávéházak, sörözők, parkok kiürültek, mivel a legtöbben az Exposițien töltötték szabadidejüket. A kiállítópavilonok mellett népszerű látványosság volt az állatkert, a római aréna, a központi mesterséges tó, és a vízicsúszdák.[7] A kiállítás novemberi bezárása után a pavilonok legtöbbjét lebontották, a területet pedig közparkká alakították át, új ültetvényeket és tájelemeket hoztak létre. 1921-ben ipari kiállítást tartottak itt, melynek alkalmából új, ideiglenes pavilonokat emeltek.[6]

A főbb régi épületek, építmények közül megemlíthető:

  • a Művészetek Palotája (Palatul Artelor), ahol 1906-ban kiállításokat rendeztek, majd múzeummá nevezték ki, aztán egy 1938-as tűzeset és az 1940-es földrengés után lebontották[8]
  • Az Ismeretlen katona emlékműve, melyet örökmécses vigyáz. 1922-ben készült E.W. Becker tervei alapján; 1923-ban avatták fel a múzeum előtti téren. 1958-ban, a mauzóleum építésének kezdetekor Mărășești-re költöztették.[9][10] 1991-ben visszahozták a parkba, azonban csak az alsó részen, a sétány mellett nyílt lehetőség elhelyezésére. 2007-ben visszakerült eredeti helyére, a park déli részén emelkedő magaslatra, a mauzóleum elé.[11]
  • Carol-Hunchiar, a legrégebbi bukaresti mecset. 1906-ban épült, 1959-ben lebontották, majd 1960-ban újjáépítették a Pieptănari városnegyedben[12]
  • színház, kaszinó, étterem, melyeket szintén 1959-ben, az átrendezés alkalmával bontottak le[4]
  • a római aréna (Arenele Romane), a Leonida-múzeum, és „Vlad Țepeș kastélya”, melyek ma is állnak[4]

1958-tól sor került a park nagyszabású átalakítására. A tájelemeket átrendezték, a tó fölé hidat építettek, létrehozva egy fél kilométer hosszú, széles sétányt a park észak-déli tengelyén, a déli résznél található 14 méteres magaslaton (az egykori Művészetek Palotája, később múzeum helyén) pedig 1959–1963 között Cucu és Maicu építészek tervei alapján felépítették a Szocializmus Hőseinek Mauzóleumát (hivatalos nevén Monumentul eroilor luptei pentru libertatea poporului și a patriei, pentru socialism, azaz „A nép és a haza szabadságáért, a szocializmusért vívott harc hőseinek emlékműve”), mely román kommunista méltóságok sírhelye lett (ide temették többek között Gheorghiu-Dej főtitkárt).[13]

Az 1989-es rendszerváltás után a mauzóleumból eltávolították a maradványokat (jelenleg nincsenek benne holttestek és urnák), az Ismeretlen katona emlékműve pedig visszakerült eredeti helyére.[4] 2003-ban szóba került a mauzóleum lebontása, hogy ide építsék a Nemzet megváltása székesegyházat, azonban a lakosság tiltakozása miatt letettek a tervről.[14]

Leírása[szerkesztés]

A városközponttól délre helyezkedik el, a 4. kerületben. Alakja észak-déli irányban megnyúlt, területe 36 hektár. Tengelyén egy széles sétány húzódik, mely folytatásaként déli végén lépcsők vezetnek fel a mauzóleum teraszához.[2]

Látnivalók[szerkesztés]

  • Az Ismeretlen katona emlékműve[9]
  • Mauzóleum. Nicolae Cucu és Horia Maicu építészek tervei alapján készült fekete és vörös svéd gránitból, felavatására 1963. december 30-án került sor. A központi rotunda belsejében temették el Gheorghe Gheorghiu-Dejt, Petru Grozát és Constantin Ion Parhont; valószínűleg ez lett volna Nicolae Ceaușescu nyughelye is. A rotunda tetején öt árkád emelkedik, melyek magassága 48 méter. Az emlékművet körülvevő félköríves épület egyéb méltóságok kriptáit és urnáit tartalmazta.[10][15] 1990–1991-ben a maradványokat elszállították.[4]
  • Római aréna (Arenele Romane, a kommunizmus alatt Arenele Libertății), 5000 férőhelyes aréna, ahol kezdetben sporteseményeket (birkózás, box), később előadásokat, koncerteket, kiállításokat tartottak.[2]
  • Dimitrie Leonida technikai múzeum; a technika és az ipar vívmányait 4500 négyzetméteren bemutató múzeum (1909)[16]
  • Vlad Țepeș kastélya (a park mellett), eredetileg víztoronyként és a tűzoltók őrhelyeként épült az 1906-os kiállítás alkalmából,[17] jelenleg a Nemzeti Hőskultusz Hivatalának (ONCE) székhelye
  • Bosianu-villa (a park mellett), az 1850-es években épült, jelenleg a Csillagászati Obszervatórium része[18]
  • Cuțitul de Argint ortodox templom (1906; a park mellett)[9]
  • Cantacuzino-kút (Fontena Cantacuzino); már 1870-ben felépült, és ez az egyetlen építmény, melyet nem bontottak le a park létrehozásakor[5]
  • Bánya-kút (Fântâna Minelor), 1906-ban építtette a Mezőgazdasági, Ipari, Kereskedelmi és Földművelésügyi Minisztérium Bányászati Szolgálata[19]
  • Zodiac-szökőkút az északi főbejáratnál; 1935-ben építették (korábban az Eiffel-torony 20 méteres mása állt itt)[4]

Képek[szerkesztés]

  • A fő sétány
    A fő sétány
  • Az Ismeretlen katona emlékműve
    Az Ismeretlen katona emlékműve
  • A Cantacuzino-kút
    A Cantacuzino-kút
  • A római aréna
    A római aréna

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Lista monumentelor istorice: București. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
  2. ↑ a b c Berindei 213–214. o.
  3. ↑ Colfescu, Silvia. București – ghid turistic, istoric, artistic. Bukarest: Vremea, 168–170. o. (2001). ISBN 9789739423264 
  4. ↑ a b c d e f Bilcea et al.. Dicționarul monumentelor și locurilor celebre din București. Bukarest: Meronia, 192–195. o. (2009). ISBN 9789737839565 
  5. ↑ a b Mexi 54–55. o.
  6. ↑ a b Mexi 63–64. o.
  7. ↑ Mexi 58–59. o.
  8. ↑ Mexi 67–69. o.
  9. ↑ a b c Celac et al.. Bucharest Architecture. Bukarest: OAR, 107. o. (2016). ISBN 9789730238846 
  10. ↑ a b Mausoleul din Parcul Carol, o istorie incredibilă. Transilvania Reporter, 2015. május 22. (Hozzáférés: 2021. május 31.)
  11. ↑ Eroul Necunoscut, mutat la locul lui. 9am.ro, 2006. november 15. (Hozzáférés: 2021. november 23.)
  12. ↑ Povestea moscheii de la Pieptănari. Berceni de poveste, 2016. augusztus 24. (Hozzáférés: 2021. május 31.)
  13. ↑ Mexi 67–69. o.
  14. ↑ Sfințirea Catedralei Naționale. Wall-Street.ro, 2018. november 24. (Hozzáférés: 2021. május 31.)
  15. ↑ Berindei 89. o.
  16. ↑ Berindei 140–141. o.
  17. ↑ 7 atracții în Parcul Carol. Ediția de dimineață. [2021. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 31.)
  18. ↑ Casa Bosianu. Berceni de poveste, 2016. október 20. (Hozzáférés: 2021. május 31.)
  19. ↑ Fântâna 1906. Muzeul Dimitrie Leonida. [2021. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 31.)

Források[szerkesztés]

  • ↑ Berindei: Berindei et al. București – ghid turistic. Bukarest: Editura Sport-Turism (1980) 
  • ↑ Mexi: Mexi et al. Prin parcuri publice din sudul României. Bukarest: Simetria (2018). ISBN 9789731872452 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=I._Károly_román_király_park&oldid=26642556”