Humići
| Humići | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
| Kanton | Una-Szanai |
| Község | Ključ |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 742 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 63,4 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 11,70 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 33′ 37″, k. h. 16° 47′ 23″Koordináták: é. sz. 44° 33′ 37″, k. h. 16° 47′ 23″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Humići bosnyák falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Ključ községben.
Fekvése[szerkesztés]
Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Bihácstól légvonalban 78, közúton 94 km-re délkeletre, Ključtól légvonalban 3, közúton 4 km-re északra, a Szana bal partján, a folyó nagy kanyarulatában, a Humički-patak torkolatánál fekszik.
Népessége[szerkesztés]
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 141 | 0 |
| Bosnyák | 847 | 740 |
| Horvát | 1 | 0 |
| Jugoszláv | 6 | 0 |
| Egyéb | 10 | 2 |
| Összesen | 1005 | 742 |
Története[szerkesztés]
A falu területe már a középkorban is lakott volt. Ennek bizonyítéka annak a középkori temetőnek a maradványa, ahol különösen sok, mellékletekben gazdag középkori sírkő került elő.[4] Az itt talált sírkőtípusok a 14-15. században terjedtek el Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Horvátország és Montenegró területén, és a 10. századi Bulgáriában feltűnt, a kereszténység főáramlatának behódolni nem akaró, Boszniában élő bogumilok sírkövei voltak. A bogumilok többsége az oszmán-törökök európai hódítása során áttért az iszlám hitre.[5]
Humići 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a faluban 42 házat és 221 muszlim lakost számláltak.[6] 1910-ben a településen 59 házat és 217 muszlim lakost találtak.[7] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a faluban 48 házat és 299 lakost számláltak.[8] 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt.
Humići is azok közé a muszlim falvak közé tartozott, melyeket a bosznai szerbek 1992. május 27-én megtámadtak. A lakosokat fegyverek után kutatva kiűzték házaikból, különválasztva a katonakorú férfiakat. Őket Vukovo Selora vitték, ahol meggyilkolták őket.[9] A falu 18. századi mecsetét a szerbek felrobbantották. A boszniai Szerb Köztársaság rendőrsége augusztusban újabb civileket vitt el Humići faluból, és a manjačai koncentrációs táborba küldte őket. A források tanúsága szerint ezeket a szerencsétlen embereket a manjačai táborba vitték, de nem jutottak el oda. A tábor közvetlen közelében ölték meg őket. Az ő maradványaikat (24 főt) később a Bunarevi 1-es számú tömegsírban azonosították.[10] A boszniai háború idején település 1995 szeptemberéig a szerb félkatonai egységek uralma alatt állt, amikor a Bosznia-Hercegovinai Hadsereg, a Horvát Védelmi Tanács (HVO) és a Horvát Hadsereg (HV) által vezetett közös akciók során visszafoglalták. 2013-ban a falunak 742 lakosa volt, kettő kivételével mind muszlim bosnyákok.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Humićiban az első iszlám iskola 1760-ban, az első mecset 1771-ben épült. A gyülekezetben található mecset a legrégebbi ključi mecsetekhez tartozik. A második világháború idején a mecset sértetlen maradt, 1947-ben restaurálták. Ennek során átépítették és kibővítették, és méretei is változtak, 12x9 méteres lett. Mint a legtöbb ključi mecset, kőből épült, fa minarettel. A mecset mellett volt egy hárem. A régi mecsetet 1992. augusztus 4-én a falut elfoglaló szerb egységek felrobbantották és teljesen kiégett. A mecset teteje és minaretje megsemmisült. A mecset belsejében a csupasz falak maradtak, törmelékkel teli, növényzettel és a belenőtt facsemetékkel volt teli. A kőfalak megsérültek, bejárati homlokzatán és annak délnyugati falában nagy lyukakat robbantottak. A falakból elszenesedett fadarabok álltak ki.[11] Lerombolták az imám házát is. Itt kell megjegyezni, hogy a szomszédos Vukovo selo, Plemenice és Ljutića településeken található iszlám iskolák is elpusztultak az agresszió során.[12]
- Sumarak – középkori temető maradványai. A temetőben rendkívül nagyszámú, mintegy 50 darab, különböző típusú középkori stećak maradt fenn. A sírkövek közül sok 1955-ben semmisült meg, majd ez a rombolás ezután is folytatódott. A sírkövek megsemmisülésével együtt 0,80 – 1,00 méteres melységben fekvő csontvázak közül is sokat megsemmisítettek. A sírok közül a Crkvina nevű helyen is többet feltártak, melyek mellékleteként főként ékszerek kerültek elő.[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11509
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11509
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Ključ (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. április 16.)
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. május 3.)
- ↑ Történelmi vázlat Boszniáról Ferenc pápa szombati szarajevói útja elé. (Hozzáférés: 2020. június 20.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 48. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 254. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 123. o.
- ↑ Marko Adamović indictment 2008. 06. 09. 9-10. o.
- ↑ DEVET GODINA NAKON UBISTVA BORKE OŽEGOVIĆ: UBICE UBISTVIMA PRIKRIVAJU ZLOČINE (bosnyák nyelven). zurnal.info . (Hozzáférés: 2024. május 3.)
- ↑ Destroyed bulidings - Humići mosque. heritage.sensecentar.org . (Hozzáférés: 2024. május 3.)
- ↑ Genocid Ključ. institut-genocid.unsa.ba . (Hozzáférés: 2024. május 7.)
További információk[szerkesztés]
