Horvátország turizmusa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dubrovnik
Klissza látképe

Ez a szócikk Horvátország turizmusát tárgyalja, azon belül az ország turisztikai felosztását, a legfontosabb és legjellegzetesebb turisztikai látnivalókat, a természetjárás, üdülő- és gyógyturizmus fő jellemzőit, valamint a turistáknak nyújtott szolgáltatások, a szállás, étkezés és közlekedés adottságait.

Horvátországban a turizmus a gazdaság vezető ágazata. Az ország tengerparti sávjában rekordmértékű a turistaforgalom.

Története[szerkesztés]

Az 1980-as években a jugoszláviai horvát tagköztársaság adta az ország idegenforgalmi bevételének 80%-át. Ez a háborús konfliktus nyomán súlyos veszteségeket szenvedett, de a hosszú tengerpart lassan visszanyerte vonzerejét.

Turisztikai régiók[szerkesztés]

Az ország idegenforgalmi területei a következők:[1]

  • Belső-Horvátország
    • Zágráb és vidéke (Zágrábi-medence)
    • Horvát-Középhegység és Muraköz
    • Szlavónia és Drávaszög
  • Adriai Horvátország
    • Isztria és a Kvarner-öböl
    • Gorski Kotar és Lika hegyvidékei
    • Dalmácia
      • Zadari régió
      • Šibeniki régió
      • Spliti régió
      • Dubrovniki régió

Az ország legnépszerűbb turisztikai régiója Dalmácia.

Horvátország legfejlettebb turisztikai régiója Isztria, az Adriai-tenger legnagyobb félszigete. A félsziget partjának hossza 445 km. Legfontosabb turistacentrumai a nyugati partján fekszenek. Tizenegy jachtkikötője van.

Turisztikai látnivalók[szerkesztés]

Split látképe
A Jelačić tér Zágrábban
A nagytábori vár
A pulai amfiteátrum
Učka-hegység, Isztriai-félsziget
A 9. századi Szent Donát-templom Zárában


Világörökségi helyszínek[szerkesztés]

Régió szerint[szerkesztés]

Belső-Horvátország[szerkesztés]

Zágráb és vidéke

Horvát-Középhegység (Zagorje)

  • Varasd vára, a város környéke: vinicai arborétum, Vindija-ősemberbarlang (Spilja Vindija)
  • Trakostyán vára
  • Nagytábor – Corvin János vára
  • Korpona: a közeli barlang neandervölgyi-leleteinek kiállítása
  • Máriabeszterce (Marija Bistrica) – Horvátország leghíresebb zarándokhelye, monumentális kálvária

Szlavónia

  • Eszék
  • Diakovár
  • Erdőd: kastélyában látható a világ legnagyobb boroshordója (75 000 liter)
  • Vukovár – a barokk kisváros még mindig romos a délszláv háború pusztítása miatt (1991), a népirtás áldozatainak temetője Európa legnagyobb tömegsírja a II. világháború óta
  • Pozsega havasa (Papuk)

Drávaszög

  • Kopácsi-rét (Kopački rit) – Európa egyik legjelentősebb vizes élőhelye

Adriai Horvátország[szerkesztés]

Isztria

Kvarner-öböl

Gorski kotar hegyvidék

Lika hegyvidék

Dalmácia

Természeti öröksége (természetjárás, ökoturizmus, aktív turizmus)[szerkesztés]

Krka Nemzeti Park
Plitvicei-tavak, a világörökség része

Természetvédelmi területekben igen gazdag ország: nyolc nemzeti parkja, tíz természeti parkja, két szigorúan védett rezervátuma, hetvennégy különlegesen védett rezervátuma, nyolcvan természeti emlékhelye, harminckét védett tájegysége, harminchat parkerdeje van.

  • Brioni Nemzeti Park (Nacionalni Park Brijuni) vagy Brioni-szigetek: Területe 36 km², tenger veszi körül. Pulától nem messze fekvő, 2 nagyobb és 12 kisebb szigetből álló szigetcsoport. Ritka növény- és állatfajokban gazdag. A parkban van egy állatkert is, ahol más égövből származó állatok élnek. Értékes ókori, római kori és bizánci műemlékek találhatók itt. A két világháború között az előkelők nyaralóhelye volt, ma is a világ államférfiainak kedvenc nyaralóhelye. Rendkívüli szépsége miatt jövőjét is az idegenforgalomra alapozzák. [1]
  • Kornati Nemzeti Park (Nacionalni Park Kornati) vagy Kornati-szigetek: A Földközi-tenger legtagoltabb szigetcsoportja. Területe kb. 220 négyzetkilométer, és 89 szigetet foglal magába. 100 m magasságot is elérő sziklacsúcsok, tagolt part, habarcs nélküli kőfalak, gazdag élővilág jellemzi. A vitorlázást kedvelőknek 2 kikötőt építettek (Žut és Piskera.) [2]
  • Krka Nemzeti Park (Nacionalni Park Krka) vagy Krka: Területe 111 km². Az ország legszebb karsztvidéki folyója. Hosszának kétharmad részében kanyonon keresztül folyik, majd a tenger felé érve vízesések és zuhatagok sokasága alkotja. A legszebbek egyikén, a Roski slap és a Skradinski buk között, a Visovac szigeten található egy ferences rendi kolostor igen értékes könyvtárral. A park területén fekszik a festői szépségű, antik városka, Skradin. [3]
  • Mljet-szigeti Nemzeti Park (Nacionalni Park Krka) vagy Mljet-sziget: Dubrovniktól délnyugatra fekvő kis sziget. Területe: 31 km². A nyugati részét a part különleges tagoltsága miatt nyilvánították nemzeti parkká. A szigeten lévő Kis- és Nagy-tavat egymással és a tengerrel is alig észrevehető szoros köti össze. Buja növényzet, erdők, gazdag állatvilág található a szigeten. Értékes kulturális öröksége egy XII. századi bencés kolostor a sziget Veliko Jezero nevű tavának kis szigetén (szállodává alakították). [4]
  • Paklenica Nemzeti Park (Nacionalni Park Paklenica): A legnagyobb horvát hegység a Velebit tenger felé eső, déli lankáinak része. Területe: 36 km². A 400 m-t is elérő szorosok a hihetetlenül erős eróziók eredményeként keletkeztek. Csak itt található meg a fekete fenyő. Sűrű erdők, ritka növényfajták, csak itt előforduló rovarok, hüllők, nagyszámú madárfaj (saskeselyű) él a park területén. Az Anicka kuk, a szoros 400 m magas sziklája a horvátországi hegymászók legkedveltebb úticélja. [5]
  • Plitvicei-tavak Nemzeti Park (Nacionalni Park Plitvička jezera): A UNESCO világörökség része, Karlovactól 75 km-re. A Mala Kapela és a Plješivica hegyvonulatainak találkozásánál több folyócska fut össze, melyek északról déli irányba robogva egységes tórendszert hoztak létre. A Nemzeti Park 16 nagyobb és 2 kisebb lépcsőzetesen elhelyezkedő tavát 92 vízesés köti össze. A tavak felszíne összesen 2 km². Területe eléri a 200 km²-t (20 000 ha), melyből több mint 15 000 ha erdős terület. [6]
  • Risnjak Nemzeti Park (Nacionalni Park Risnjak) vagy Risnjak hegymasszívum: A Gorski kotarban fekvő hegység (1528 m) Fiumétől északra. Védettségének fő oka a növényvilág. Nevét a hiúzról kapta, mely még ma is él ezen a vidéken. [7]

Üdülőturizmus, aktív turizmus[szerkesztés]

Dalmáciai sziklasziget (Brela, "Punta Rata")
Makarska tengerpartja
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Gyógyturizmus[szerkesztés]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Kulturális események[szerkesztés]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Turisztikai szempontból jelentős termékek[szerkesztés]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Turisztikai információk, szolgáltatások[szerkesztés]

Szállás[szerkesztés]

A legtöbb ember, aki Horvátországba utazik, önellátás mellé keresi a legjobb szállás lehetőségeket. Számos utazási irodában találhatsz a horvát tengerpart vonalán bárhova szállás ajánlatokat. Az apartmanok és különböző hotel típusok Horvátországban széles skálán mozognak az önellátástól az all inclusive ellátásig.

Egyéb hasznos információk[szerkesztés]

Horvátország hivatalos képviseletei[szerkesztés]

Magyar Nagykövetség

Horvátországban

Zágráb, Pantovcak 255-257.

Tel.: 00 385 1 4890900

Horvát Idegenforgalmi Közösség

Magyarországi Képviselet

1054 Budapest, Akadémia u.1.

Tel.: 06 1 267 5588

Oltások[szerkesztés]

Javasolt oltások Horvátországba utazóknak:

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Croaticum Online > Kroatienführer > Regionen. [2007. augusztus 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. november 3.)

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Ez a szabadidő tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Horvátország_turizmusa&oldid=26095076”