Ho Cse-csang
| Ho Cse-csang | |
 | |
| Élete | |
| Született | kb. 659. |
| Elhunyt | kb. 744. |
| Nemzetiség | kínai |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | Kínai költészet |
| Alkotói évei | Tang-dinasztia, 7-8. század |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ho Cse-csang témájú médiaállományokat. | |
Ho Cse-csang (hagyományos kínai: 賀知章; egyszerűsített kínai: 贺知章; pinjin: Hè Zhīzhāng; magyar népszerű: Lo Kuan-csung; 659–744), udvariassági név: Csi-csen ()) Tang-kori kínai költő, a kínai költészet kiemelkedő alakja.
Egyike volt a „Borospohár nyolc halhatatlanja” csoportnak, akik az utókor szerint az alkohol élvezetének hódoltak.
A Tang-dinasztia Hszüancung () (Li Lung-csi ()) császára udvarában magas tisztségeket töltött be. Pártfogolta az irodalmat, művészetet. Amikor idős korában visszavonult, a császár búcsúverset írt hozzá. A mai Ningpo () városában, Csöcsiang () tartományban telepedett le. A Tienji-pavilon () parkjában ma is áll egy kis épület az ő emlékére. A kor jellegzetes alakja volt. Li Paj ()t ő nevezte el száműzött halhatatlannak.
Keveset írt, de egy költeménye ott van a Tang-kor (618–907) legszebb háromszáz verse közt. Munkái nyomtatásban először 1600 előtt jelentek meg.
Egyik leghíresebb verse a Visszatérés:[1]
| „ |
Gyermekkoromban hagytam el, vénen falumba visszatértem. Ugyanaz még a nyelv, a szó, hajam világít csak fehéren. Szülőfalumnak apraja, a gyerekhad már meg sem ismer. Megmosolyognak, kérdezik: honnan jöttél idegen ember? |
” |
| – Galla Endre fordítása | ||
Magyarul[szerkesztés]
- A három királyság története. Hat fejezet Lo Kuan-csung regényéből; ford. Ecsedy Ildikó; MTA Orientalisztikai Munkaközösség, Bp., 1987 (Történelem és kultúra)
- A három királyság története at fejezet Lo Kuan-csung történelmi regényéből; ford. Ecsedy Ildikó; 2. jav. kiad.; MTA Orientalisztikai Munkaközösség–Balassi, Bp., 1997 (Történelem és kultúra)
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ Polonyi: Polonyi Péter. Kína (nagyútikönyv). Panoráma. ISBN 963-243-256-8
- Világirodalmi lexikon IV. (Grog–Ilv). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1975. 517. o.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
