Héderváry Hugó
| Héderváry Hugó | |
| Született | Hadl Hugó 1869. július 19. Újpest |
| Elhunyt | 1930. május 31. (60 évesen) Budapest VIII. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Reismann Vilma (h. 1897–1930) |
| Foglalkozása | gyógyszerész |
| Iskolái |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hévízgyörki Héderváry Hugó, Hadl[1] (Újpest, 1869. július 19.[2] – Budapest, Józsefváros, 1930. május 31.)[3][4] gyógyszerész, gyógyszerészdoktor. Testvére Héderváry Lehel ügyvéd, lapszerkesztő, unokahúga Héderváry Klára.
Élete[szerkesztés]
Apja hévízgyörki Héderváry Sámuel (1830–1922)[5] főorvos, az újpesti kórház alapítója, anyja Luxenberg Cecília (1831–1919) volt. A Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen 1890-ben gyógyszerészi, a Budapesti Tudományegyetemen pedig 1903-ban gyógyszerészdoktori oklevelet szerzett. Alkalmazott évei után, 1898-tól az erzsébetfalvi (Pesterzsébet) Arany Sas Gyógyszertár, majd 1904-től haláláig a budapesti Szent Lajos Gyógyszertár tulajdonosa volt. Tagja volt a Budapesti Gyógyszerész Testületnek és pénztárnoka a Magyarországi Gyógyszerész Egyesületnek, s ez utóbbi minőségében sokat tevékenykedett az Egyesület segélyalapjáért. 1921-ben kilépett a Budapesti Gyógyszerész Testületből és az úgynevezett „disszidens csoport” élére állt. Szerepet vállalt a Magyar Gyógyszerész szaklap 1927. évi megalapításában. A Magyarországi Gyógyszerész-Egyesület, a kari ügyek körül szerzett érdemeiért, tiszteletbeli tagjává választotta. A Budapesti Unitárius Egyház keblitanácsosa volt.
A Fiumei Úti Sírkertben helyezték végső nyugalomra.
Családja[szerkesztés]
Házastársa Rácz (Reismann) Vilma (1874–1951)[6] volt, Reismann Jakab és Schlesinger Ilka lánya, akivel 1897. november 14-én Budapesten kötött házasságot.[7] Felesége 1913-ban kikeresztelkedett az unitárius hitre, nevét pedig 1946-ban Ráczra változtatta.
Gyermekei
- Héderváry Melinda Vilma (1899–?). Férje (1921-ig) Vári Tibor főorvos.
- Héderváry Klarissza Magdolna (1904–1967). Férje Halász János (1902–1968) ügyvéd, Halász Frigyes fia.
Főbb művei[szerkesztés]
- A chlorvíz és az ammoniumhydroxyd egymásra való hatásáról. Gyógyszerészdoktori értekezés. (Budapest, 1903)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 48992/1881. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1881. év 10. oldal 18. sor
- ↑ Születési bejegyzése az újpesti izraelita hitközség születési akv. 26/1869. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 18.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 1782/1930. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 18.)
- ↑ Gyászjelentése (1930). (Hozzáférés: 2021. június 18.)
- ↑ „Meghalt Héderváry Sámuel”, Az Újság, 1922. június 24. (Hozzáférés: 2021. június 18.)
- ↑ Héderváry Hugóné halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi állami halotti akv. 370/1951. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 18.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 1022/1897. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 18.)
Források[szerkesztés]
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- (1930. június 8.) „Dr. Héderváry Hugó”. Gyógyszerészi Közlöny (Magyarország) 46 (23).
- Héderváry Hugó. http://www.gyogyszeresztortenet.hu/. (Hozzáférés: 2021. június 18.)