Gyurits Antal

Gyurits Antal
Született	1819. május 23. Szombathely
Elhunyt	1892. május 1. (72 évesen) Szatmárnémeti
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	tanár író fordító
Sablon • Wikidata • Segítség

Gyurits Antal (Szombathely, 1819. május 23. – Szatmárnémeti, 1892. március 1.) ismeretterjesztő és pedagógiai író, műfordító.

Életpályája

Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte el. 1834–1837 között a pesti egyetemen tanult jogot; 1848-ban ügyvédi, 1850-ben tanári képesítést szerzett. 1837–1839 között Nagyváradon volt gyakornok; Kornis Károly fiának nevelője volt. Az 1843-as pozsonyi országgyűlésen gyorsírt, 1847–1849 között az országgyűléseken mint hivatalos gyorsíró működött. 1849 után csak a tudományokkal és az irodalommal foglalkozott. 1859–1890 között szatmári gimnáziumi tanárként dolgozott. 1864-ben klasszika-filológia vizsgát tett.

Munkássága

Főleg nyelvtudományokkal és klasszika-filológiával foglalkozott. Több görög, latin, magyar nyelvtant, Horatius- és Cicero-művet, Vergilius- és Julius Caesar-fordítást készített, történelmi és filológiai tanulmányokat, tankönyveket írt. Természettudományokkal, szépirodalommal is foglalkozott. Megalkotta a Magyar helyesírás szabályai (Pest, 1855) című munkát. Foglalkozott gyorsírással is. A gyorsírásról elméleti és gyakorlati tekintetben (Pozsony, 1844) című ismertetőjében elsőnek adott áttekintést a gyorsírás hazai állapotáról.

Művei

• A gyorsirásról elméleti és gyakorlati tekintetben (Pozsony, 1844)
• Emlékezettan (Mnemotechnica). Reventlow rendszere után magyar nyelvre alkalmazva (Pozsony, 1846)
• Menekvés Debreczenbe az 1849. év kezdetén. Történeti rajz. (Pest, 1850)
• Virgil pásztori dalai (Pozsony, 1851)
• Virgil Aeneise (Pozsony, 1851) Két kötet (Magyar hexameterekben)
• Róma és Loretto (Pozsony, 1851) (Francziából Veuillot Lajos után fordította)
• Kritika és pártszellem (Pozsony, 1852)
• A XIII. századbeli Anacharsis (Walter Vilmos után fordította; Pozsony, 1852)
• Az ember és a teremtés, vagy a végokok elmélete a mindenségben (Desdonits után fordította; Pozsony, 1853)
• A társadalom testén rágódó féreg (Gaume J. után franciából fordította; Eger, 1852)
• A keresztes hadak története. Németből magyarázva. (Pest, 1853)
• Rövid és bizalmas feleletek a religió ellen leginkább elterjedt ellenvetésekre (Ségur után franciából fordította; Pest, 1854)
• A magyar helyesírás szabályai (Pest, 1855)
• Cantu Caesar, Világtörténelem. A VII. olasz kiadás után fordította. (Pest, 1856–1863. I–VII. kötet.)
• A nőnevendékek könyvtára, tanodai s magánhasználatra (Pest, 1856–1857. Négy kötet öt részben
  • I. Magyar nyelvtan (1856, 1864)
  • II. Mondattan (1861, 1874)
  • III. Természetrajz (1863)
  • IV. Természettan
• Csillagászat, Tanodai és magánhasználatra (Pest, 1857)
• A katholika nő (Ventura Joakim után olaszból fordította; I. kötet. Pest, 1858)
• Magyarok története. Tanodai használatra az első oktatásban (Pest, 1858, 1863, 1864, 1876)
• A természettan előcsarnoka, tanodai és magánhasználatra (Pest, 1860, 1873)
• Aranka, vagy az alázatosság diadala a kevélység fölött (Pest, 1861, 1891)
• Fordítási előgyakorlatok magyarból latinra (Schulze után; Pest, 1863)
• Vezérkönyv a latin fordításokra (Döring W. F. után magyarra átdolgozta; Pest, 1863)
• A magyar nyelv viszonyszavai. Tanodai használatra (Pest, 1864)
• A latin igerendszer (Pest, 1866)
• Virgil Aeneise (Pest, 1866)
• J. Caesaris Commentarii de bello gallico. Magyarázta. Pest, 1868–1869. Három füzet. (1. füz. 2. kiadás. Bpest, 1873. Görög és latin remekírók 3., 6., 8. és 23.)
• Ciceronis Orationes selectae, Magyarázta. 1. füzet. Pest, 1868. (Görög és római remekírók 5.)
• Horácz ódái. Nauck művei nyomán értelmezi. Két füzet. Pest, 1868. (Görög és római remekírók 4., 7., 2. kiadás: Q. Horatii Flacci Carmina cz. Bpest, 1879. Görög és latin remekírók 4.)
• Gyakorlati latin nyelvtan. Ollendorff-Traut tanmódszere alapján, tanodai és magánhasználatra a magyar nyelv szellemében átdolgozva. Pest, 1871–1872. Két rész.
• Kulcs az Ollendorff-Traut tanmódszere alapján írt latin nyelvtanhoz (Pest, 1871)
• A latin főnevek nemei és végzetei. Melléklet a latin nyelvtanhoz (Pest, 1872)
• Görög nyelvtan (Budapest, 1872)
• Ékes irálytan tanodai és magán használatra (Budapest, 1873)
• A latin praepositiók rendszeres osztályozása (Szatmár, 1874)
• Latin mondattan (Szatmár, 1875)
• De carminibus Homeri epicis (Szatmár, 1877)
• Szatmármegyebeli hajdankori régiségek (Budapest, 1878)
• A szalánczi rózsakirályné. Négy énekben (Szatmár, 1879)
• Horatius Flaccus válogatott ódái. Folyó beszédben magyarítva (Szatmár, 1885)
• Budavár visszafoglalása 1686. Freschot után olaszból fordította (Szatmár, 1886)
• M Tullii Ciceronis Orationes selectae. Halm Károly nyomán értelmezi. 1. füzet: L. Sergius Catilina elleni négy heszéd. Szatmár, 1886. (2. kiadás. Szatmár, 1886.)

Források

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Magyar katolikus lexikon
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891-1914.

További információk

• Kéky Lajos: A magyar verses elbeszélő költészet a 19. sz.-ban
• Ferenczy Jakab-Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. Pest, Szent István Társulat, 1856.
• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Budapest, Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Magyar irodalmi lexikon I. (A–K). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963.  
• Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8  
• Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6805-5  
• Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. Budapest: Studium. 1926.