Gusztáv svéd királyi herceg
- További személyeket hasonló néven lásd itt.
| Gusztáv svéd királyi herceg | |
 | |
| Gusztáv herceg szobra Uppsalában | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1827. június 18.[1][2][3] Stockholm |
| Elhunyt | 1852. szeptember 24. (25 évesen)[1][3] Christiania |
| Sírhely | Bernadotte crypt |
| Szülei | Jozefina svéd királyné I. Oszkár svéd király |
| Iskolái | Uppsalai Egyetem |
| Tevékenység | zeneszerző |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gusztáv svéd királyi herceg témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ferenc Oszkár Gusztáv svéd és norvég királyi herceg (Frans Oscar Gustav, Frans Gustaf Oscar) (Stockholm, 1827. június 18. – Christiania (ma Oslo), 1852. szeptember 24.); a Bernadotte-házból származó királyi herceg, Uppland hercege, zeneszerző. Közismert néven az „Énekes herceg” (sångarprinsen).
Élete[szerkesztés]
1827-ben született a Haga-kastélyban. Édesapja Oszkár svéd koronaherceg, a későbbi I. Oszkár svéd király, édesanyja Joséphine de Beauharnais, Itália alkirályának lánya volt. Szüleinek ő volt második gyermeke, testvérei:
- Károly Lajos Jenő (1826–1872), később XV. Károly néven Svédország és Norvégia királya.
- Ferenc Gusztáv Oszkár
- Oszkár Frigyes (1829–1907), később II. Oszkár néven Svédország és Norvégia királya.
- Sarolta Eugénia Auguszta svéd királyi hercegnő (1830–1889).
- Károly Miklós Ágost, Dalarna hercege (1831–1873).
Apja törvénytelen kapcsolataiból további három féltestvére született. Bár édesanyjuk katolikus volt a házassági szerződés értelmében a gyermekeket evangélikus hitre nevelték. Nevelőik között volt a svéd filozófus, Christopher Jacob Boström és Otto Aubert norvég tanár.
Fiatalon belépett a hadseregbe, ahol 1850-ben alezredesi rangig jutott. Tanulmányait az Uppsalai és az Oslói Egyetemen végezte. Nagy érdeklődést tanúsított a történelem és művészetek iránt. A svéd Royal Academy of Arts kancellárja volt, szeretett rajzolni, de igazán a zene érdekelte. Zenei képzését Adolf Fredrik Lindblad, a kor neves zongoristája és énekese irányította. Több mint 50 indulót és más zeneművet is írt zongorára, G**** álnév alatt. Két zeneműve a mai napig nagy ismeretségnek örvend, az egyik a Studentsången (Diák-dal), melyet az érettségiző diákok szoktak énekelni a másik a Vårsång (Tavasz-dal), melyeknek szövegét Herman Säther Berg írta.
Többször tett kirándulást Svédországban és Norvégiában is. 1851 februárjában apja megvásárolta neki a Stjernsund-kastélyt, Askersund közelében, Norvégiában, ahol sokat időzött korábban is.
1852 júliusában a gyenge egészségű Oszkár király két gyermekével, Gusztávval és Eugéniával és feleségével Bad Kissingenbe utazott gyógykezelésre. A király egészségi állapotának javulása után a királyi család szeptemberben haza indult, az út során azonban Gusztáv herceg tífuszt kapott és 16-án már magas lázzal érkezett meg Oslóba, ahol nemsokára elhunyt. A király és Eugéniai is megbetegedett, de később felgyógyultak.
Emléke[szerkesztés]
- 1854-ben a Haga-parkban helyezték el mellszobrát[4]
- 1927-ben Carl Eldh öntötte szoborba a herceg alakját, mely az Uppsalai Egyetem parkjában áll.
- 1944-ben a Schamyl Bauman rendező filmesítette meg életét a Prince Gustavo című filmben
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Gustav (svéd nyelven)
- ↑ The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Genealogics (angol nyelven), 2003
- ↑ http://members.virtualtourist.com/m/p/m/250e46/[halott link]