Goldzieher Vilmos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Goldzieher Vilmos
1895 körül
1895 körül
Született1849. január 2.
Köpcsény
Elhunyt1916. június 15. (67 évesen)
Állampolgárságaosztrák–magyar
Gyermekeikét gyermek:
Románné Goldzieher Klára
Foglalkozásaszemész
Tisztségeegyetemi tanár
Iskolái
SírhelyeSalgótarjáni utcai zsidó temető (B-57-11)
A Wikimédia Commons tartalmaz Goldzieher Vilmos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Goldzieher Vilmos (Köpcsény, 1849. január 2.[1] – Budapest, Terézváros, 1916. június 15.)[2][3][4] szemészorvos, egyetemi tanár, magyar királyi udvari tanácsos, Románné Goldzieher Klára apja, Goldziher Ignác unokatestvére. Sógorai Bacher Vilmos orientalista, rabbi és Herzog Ödön államvasúti főfelügyelő.

Élete[szerkesztés]

Goldzieher Izsák (1821–1892) kereskedő és Strasser Júlia (1826–1917) gyermekeként született zsidó családban. Középiskolai tanulmányait Pozsonyban, Pesten és Bécsben végezte, majd Bécs és Heidelberg egyetemeinek hallgatója lett. 1871 februárjában a Bécsi Egyetemen szerzett orvosi oklevelet. Ezután visszatért Heidelbergbe, ahol két évet töltött Otto Becker klinikáján tanársegédként. 1874-ben Budapesten telepedett le. Itthon tehetségére felfigyelt Hirschler Ignác, akinek közbenjárására egy esztendeig tartó tanulmányi ösztöndíjat kapott, amit Berlinben, Prágában és Lipcsében töltött. Hazatérése után gyakorló orvosként működött a fővárosban. 1874-ben tagja lett a Budapesti Orvosegyesületnek. 1877-ben a Budapesti Tudományegyetemen a látószerv kórbonctana tárgyköréből egyetemi magántanári képesítést szerzett, majd 1895-ben rendkívüli tanárnak nevezték ki. 1883-ban kinevezték az akkor alapított Vöröskereszt Erzsébet királyné Kórházának szemészfőorvosá, illetve párhuzamosan az Általános Poliklinika szemészeti osztályát is vezette. 1895 és 1901 között a Szent János Kórház szemészeti osztályának és rendelőintézetének élén állt. 1902-től – Siklóssy Gyula nyugalomba vonulása után – a Szent Rókus Kórház szemész­főorvosa lett, amelyet haláláig vezetett.[5] Az 1895-ban megalakult Vakokat Gyámolító Országos Egyesület megalapításának egyik kezdeményezője volt, ahogy később is a vakokat támogató társadalmi összefogás és az egyesület munkájának legfőbb ösztönzője és irányítójaként tevékenykedett. Egyik alapítója volt a Vakok Intézetének, 1898-ban a csökkent látásúaknak intézetet és iskolát alapított. Alapítótagja volt 1888-ban a Közkórházi Orvostársaságnak, amelynek első alelnökének (1888–1892), majd 1892-től főtitkárának is megválasztották. 1903-ban megkapta a Ferenc József-rend tiszti keresztjét az orvosképzés és a szakirodalom terén végzett munkájáért, majd 1911-ben udvari tanácsosi méltósággal is kitüntették a Vöröskereszt körül szerzett érdemei elismeréséül.[6][7] A Budapesti Orvosi Ujság mellékleteként megjelenő Szemészeti Lapok szerkesztőjeként is dolgozott.

Az első világháború kitörése után egyik kezdeményezője volt a háborús cselekmények során látásukat vesztett katonák gondozásának és támogatásának.

Több külföldi szemorvosi társaságnak (bécsi, berlini, prágai, párizsi, lembergi és krakkói) volt levelező és tiszteletbeli tagja. A zsidó felekezeti életben is részt vett: tagja volt az Izraelita Magyar Irodalmi Társulatnak és titkára a Pesti Izraelita Hitközségnek.[8]

A Salgótarjáni utcai zsidó temetőben nyugszik (B-57-11).

Családja[szerkesztés]

Felesége tószegi Freund Berta (1848–1924)[9] volt, Freund Henrik és Herz Zsófia lánya.

Gyermekei:

  • Goldzieher Klára (1881–1962). Férje Román Aurél (1874–1944) banktisztviselő.[8]
  • Goldzieher Miksa (1883–1969). Felesége Strasser Margit.

Főbb művei[szerkesztés]

  • A szaruhártya szalagszerű elhomályosodásáról: Bandförmige Hornhauttrübung (Budapest, 1879)
  • Die Therapie der Augenkrankheiten (Stuttgart, 1881)
  • Az idült ragályos szemgyulladások: a trachoma, klinikai tanulmány (Budapest, 1888)
  • Über die Anwendung des Atropins in der Augenheilkunde (Bécs, 1888)
  • A szemészet kézikönyve (Budapest, 1891)
  • Emlékbeszéd Helmholtz Hermann fölött (Budapest, 1895)
  • Adatok a conjunctivitis blennorrhoica gyógytanához (Budapest, 1903)
  • A szembetegségek gyógyítása (Budapest, 1903)
  • A szemtükör az általános diagnostika szolgálatában (Budapest, 1904)
  • Adalékok a látóideg pathologiájához (Budapest, 1904)
  • Adalék a glaukoma therapiájához (Budapest, 1904)
  • Szemtekekörüli (peribulbaris) felhámdaganatokról: egy ábrával (Budapest, 1904)
  • A trachoma kórtana: referátum: előadta a Magyar Szemorvosok Kongresszusán 1905. június 11-én (Budapest, 1905)
  • Adalék a hályogműtétek után keletkező endogén fertőzés kérdéséhez (Budapest, 1906)
  • Glaucomakérdések (Budapest, 1906)
  • A cyklodialysis megitéléséhez: közlemény a Szent Rókus Közkórház szemészeti osztályáról (Budapest, 1908)
  • Az uvea iris, corpus ciliare, chorioidea, az üvegtest, a retina és nervus opticus megbetegedései, amblyopia és amaurosis (Budapest, 1911)
  • Mikor szabad a szürke hályogot operálni? (Budapest, 1912)
  • Atrophia nervi optici és salvarsan (Budapest, 1912)
  • Közlemények a gyakorlati szemészet köréből (Budapest, 1912)
  • Adatok a galvanokaustikus eljárás technikája és indicatióihoz (Budapest, 1913)
  • Adalék a sympathiás szemgyuladás pathologiájához: a Szent Rókus-kórház szemészeti osztályáról (Budapest, 1913)
  • A galvanokaustikus eljárás a szemészetben (Budapest, 1913)

Emlékezete[szerkesztés]

2010. november 22–én dr. Méhes József orvos-gyógypedagógus 90. születésnapja alkalmából rendezett tudományos emléknapon avatták fel emléktábláját a Vakok Intézetében.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Születési bejegyzése a köpcsényi izraelita hitközség születési akv. 1/1849. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 19.)
  2. ↑ „Dr. Goldzieher Vilmos halála”, Pesti Napló, 1916. június 16. (Hozzáférés: 2021. február 19.) 
  3. ↑ „Gyászjelentése”, Az Est, 1916. június 17. (Hozzáférés: 2021. február 19.) 
  4. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1307/1916. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 19.)
  5. ↑ „Kinevezés”, Szemészet, 1902. február 23. (Hozzáférés: 2021. február 19.) 
  6. ↑ „Ferenc József-rend”, Magyar-zsidó Szemle, 1903. május 21. (Hozzáférés: 2021. február 19.) 
  7. ↑ „Udvari tanácsos”, Egyenlőség, 1911. február 26. (Hozzáférés: 2021. február 19.) 
  8. ↑ a b „Goldzieher Klára házasságkötése”, Egyenlőség, 1900. december 16. (Hozzáférés: 2021. február 19.) 
  9. ↑ Goldzieher Vilmosné halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 454/1924. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 19.)

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Goldzieher_Vilmos&oldid=26899872”