Girókuti Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Girókuti Ferenc
SzületettPinczker Ferenc
1816. július 23.
Juta
Elhunyt1895. november 6. (79 évesen)
Budapest
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásamezőgazdasági szakíró
lapszerkesztő
múzeumigazgató
SablonWikidataSegítség

Girókuti Ferenc (Pinczker Ferenc, Juta, Somogy megye, 1816. július 23.Budapest, 1895. november 6.) mezőgazdasági szakíró, lapszerkesztő, a Budapesti Gazdasági Múzeum igazgatója és a tanszermúzeum felügyelője.

Élete[szerkesztés]

A gazdasági pályán nevelkedett, majd a Dunántúlon többfelé is gazdatiszt volt. Az 1850-es évek végén Kemény Sámuel gróf gazdatisztje volt Girókután Erdélyben; ekkor Pinczker családi nevét Girókutira változtatta (egy ideig előnévként használta a Pinczkéri nevet). Később Pestre ment és az országos magyar gazdasági egyesületnél nyert alkalmazást. Kiváló érdemeket szerzett a kertészet és gyümölcsészet terén.

Gazdasági cikkei a Girókuti Erdélyi Naptárában (1859.), a Budapesti Naptárban (1860.), a Gazdasági Lapokban (1860-61., 1872-73. sat.), a Magyar Gazdában (1860.), a Falusi Gazdában (1861-64.), az Országos Nagy Képes Naptárban (1861-62.), a Remény-Naptárban (1865.), a Kertészgazdában (1865-73.), a K. M. Természettud. Közlönyben (VII. 1867.), a Népiskolai Könyvtárban (1868. A gazdagulás mestersége), a Magyar Gazdában (1874.) sat. jelentek meg.

Munkái[szerkesztés]

  • Kertészgazdászati ügynöksége első magárjegyzéke. Pest, 1861 (2. Magárjegyzéke. Pest, 1862)
  • Magyarország gyümölcsészete szinezett rajzokban. Pest, 1862-63, hat füzet
  • Gyakorlati dinnyetermesztés melegágyban s a szabadban. Pest, 1866
  • A fák alak- és fejlődéstana. Kertészgazdák, erdészek, tanítók és a fák iránt érdeklődő művelt közönség számára. Bpest, 1881 (Kozocsa Tivadarral együtt)

Kiadta dr. Miskolczy Mihály Magyar szőlő isméjét (Pest, 1867)

Szerkesztette és kiadta Budapesten a Falusi Gazdát 1861-től 1865. március végéig; a Kertész-Gazdát 1865. április 2-től 1873. június 29-ig, a Népkertészét 1881-től; továbbá szerkesztette a Girókuti Erdélyi Naptárát 1859-60, az Országos Nagy Képes Naptárt 1861-62-re, a Budapesti Naptárt 1861-63-ra, a Kertészgazdászati Képes-Naptárt 1863-ra (báró Nyáry Gyulával együtt), a Remény Naptárt 1864-65. és a Falusi Gazda Naptárát 1868-ra.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]