Galambos Ferenc (irodalomtörténész)
| Galambos Ferenc | |
| Született | Gruber Ferenc 1910. augusztus 1.[1] Rimaszombat[1] |
| Elhunyt | 1988. szeptember 13. (78 évesen)[1] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Ciszterci Szent István Gimnázium (–1928) |
| Sírhelye | Új köztemető (128-1-124) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Galambos Ferenc (eredeti nevén: Gruber Ferenc; 1940-ig) (Rimaszombat, 1910. augusztus 1. – Budapest, 1988. szeptember 13.) jogtanácsos, irodalomtörténész, bibliográfus. A Kisgrafika Barátok Köre egyik alapító tagja, a Kisgrafika Értesítő (majd annak jogutódja, a Kisgrafika) szerkesztője, a Könyvtáros folyóirat két állandó rovatának – „Könyvtárosok és bibliográfusok”, „A Könyvtáros galériája” – egyik leggyakoribb munkatársa.
Életpályája[szerkesztés]
Székesfehérváron a cisztercita gimnáziumban érettségizett. Budapesten tanult jogot. 1920–1970 között összeállította A magyar ex libris irodalom bibliográfiáját, melyet Egerben adtak ki 1972-ben, Ebergényi Tibor könyvtárigazgató bevezetésével. 1948-ig fővárosi tisztviselő volt; majd több vállalatnál dolgozott. 1970-ben nyugalomba vonult.
Munkássága[szerkesztés]
Több száz művészettörténeti publikációt írt hazai és külföldi (olasz, spanyol, portugál, dán, holland) lapokban. Számos albumhoz írt bevezetőt, művészéletrajzot, kiállítási katalógusokhoz ismertetőt. 1961-ben védetté nyilvánított kb. 16000 könyvtárában számos bibliofil ritkaságot őrzött, főként bibliográfiai, könyvtártudományi, szociológiai, irodalom- és művészettörténeti tárgyú könyveket és folyóiratokat gyűjtött. Jelentékeny irodalomtörténeti és könyvészeti munkásságot fejtett ki, irodalomtörténeti tanulmányokat írt, bibliográfusi munkát végzett, foglalkozott régi folyóiratok, újságok repertóriumainak elkészítésével. Élete végéig több mint 50 bibliográfiát készített. Legjelentősebb munkája a Nyugat repertórium (1959) volt. Ezt követte az Irodalomtörténet, az Irodalomtörténeti Közlemények, a Magyar Könyvszemle, a Könyvtári Szemle, a Múzeumi és Könyvtári Értesítő repertóriuma. Nagy hetilapokat is feldolgozott: A Hét, Magyar Géniusz, Új Idők, Vasárnapi Újság. Személyi bibliográfiái közül kiemelkedik Herman Ottó, Takáts Sándor, Károlyi Mihály műveinek jegyzéke, a tematikus bibliográfiák közül pedig A magyar reklámirodalom bibliográfiája és A magyar ex libris irodalom bibliográfiája. Sokat beszélgetett Kozocsa Sándorral. Bibliográfiai munkásságával a tudományos kutatást akarta elősegíteni, közben hatalmas szakműveltségre tett szert. A kisgrafika, ex libris téma népszerűsítésére a magyar mellett írásai jelentek meg olasz, spanyol, dán, portugál, holland folyóiratokban is.
Sírja a Rákoskeresztúri temetőben található (128-1-124).[2]
Művei[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2022. szeptember 14.)
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Galambos Ferenc repertóriumok
- Galambos Ferenc, a jeles bibliográfus, szakíró és műgyűjtő
- Kortárs magyar írók
- https://epa.oszk.hu/03400/03468/00037/pdf/EPA03468_kisgrafika_2013_4.pdf
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar irodalmi lexikon I. (A–K). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963.
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6805-5