Gáspárdy Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gáspárdy Sándor
Született1909. március 19.
Orsova
Elhunyt1986. március 20. (77 évesen)
Kapuvár
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • festőművész
  • rajztanár
Iskolái
SablonWikidataSegítség

Gáspárdy Sándor (Orsova, 1909. március 19.Kapuvár, 1986. március 20.) festő, rajztanár.

Életpályája[szerkesztés]

1918-ban családjával Balatonarácson telepedett le. 1928–1933 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt[1], ahol Réti István oktatta. Később jogi diplomát is szerzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen. Egy ideig közigazgatási pályán dolgozott, hosszú ideig rajztanár volt a jászapáti és dombóvári gimnáziumban. Az erdélyi részek visszatérése után, 1941-ben, a marosvásárhelyi tankerületi főigazgatóság titkára volt, majd Budapesten a szakminisztérium művészeti osztályán dolgozott. Másodszor is bevonult katonának 1944-ben, 1945 májusában esett fogságba, ahonnan három és fél év múlva tért haza. A fiatal tanárt tanügyi főtanácsossá nevezték ki, s 1949-ben ő lett Győr-Sopron megye általános tanulmányi felügyelője. 1954–1976 között Sopronban a megye rajz szakfelügyelőjeként működött. Festészettel rendszeresen 1955-től foglalkozott. 1957-ben, Ágoston Ernő halála után, ő került a soproni művészcsoport élére, majd a Területi Szervezet megalakulásától városi titkárként tartotta a kapcsolatot a székesfehérvári központtal. 1964-től a Képzőművészeti Alap tagja volt. 1976-ban nyugdíjba vonult. Utolsó kiállítása 1984-ben a győri városi könyvtárban volt.

Munkássága[szerkesztés]

Tájképeket, városképeket és csendéleteket festett. A látottak lényeges jegyeinek kifejezésére törekedett a vonalak, színek ritmusával, foltszerű ábrázolásával. A valóságnak rendszerint egy kisebb részletét ábrázolta, olykor monumentálisra törekvően, színesen, lírai hangvétellel.

Családja[szerkesztés]

Szülei: Gáspárdy Aladár (1878–1948) botanikus, újságíró és Spaller Gizella (1888–1959) voltak. 1954-ben kötött házasságot Bedy Máriával (1917-?). Egy fiuk született: Gáspárdy Tibor (1960) festőművész.[2]

Kiállításai[szerkesztés]

Egyéni[szerkesztés]

Válogatott, csoportos[szerkesztés]

Díjai[szerkesztés]

  • Munka Érdemrend bronz fokozata (1955)
  • Székely Bertalan-díj (1960)
  • a Megyei Tárlat 2. grafikai díja (1965)
  • Lackner Kristóf-érem (1971)
  • Győr-Sopron megyei művészeti díj (1972)
  • Munka Érdemrend ezüst fokozata (1974)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatói 1871-től a mai napig. [2022. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. június 6.)
  2. Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Salamon Nándor: A festészet nem könnyű mesterség, Hogyan? (1973/20)
  • Gáspárdy Sándor (Új Tükör, 1983. 47. sz.)
  • Salamon Nándor: Gáspárdy Sándor tárlata (Szentendre, Művelődési Központ, 1983)
  • Sarkady Sándor: Gáspárdy Sándor születésnapjára In: Soproni szemle 39. évf. 1. sz. (1985)
  • M. Kiss P.: Gáspárdy Sándor kiállítása a soproni Festőteremben (Soproni Füzetek, 1985)
  • Fejér Z.: Gáspárdy Sándor (1909-1986) (Soproni Füzetek, 1988)
  • Kortárs magyar művészeti lexikon I. (A–G). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999. ISBN 963-8477-44-X
  • Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8  
  • Révai új lexikona IX. (Gym–Hol). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-268-X  
  • Salamon Nándor: Kisalföldi művészeti lexikon: festők, szobrászok, építészek, műgyűjtők, művészeti írók, művészeti csoportok, egyesületek, galériák: XVI-XXI. Század Vasszilvágy: Magyar Nyugat Könyvkiadó, 2012.