Gábor György (író)
| Gábor György | |
| Született | Lederer György 1902. március 6.[1] Budapest |
| Elhunyt | 1973. augusztus 2. (71 évesen)[2] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Raiss Izabella Lucia Gábor Ignác |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Polytechnic University of Milan (–1924) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (D-666. fülke)[3][4] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gábor György (1905-ig: Lederer György) (Budapest, 1902. március 6. – Budapest, 1973. augusztus 2.)[5] magyar újságíró, író, esztéta, műfordító, tanár.
Életpályája[szerkesztés]
Milánóban műegyetemen tanult. 1924–1925 között a drezdai operaház segédrendezője volt. Irodalomtörténeti, romanisztikai tanulmányait a firenzei, heidelbergi, berlini és párizsi egyetemen végezte el. 1925–1940 között édesapja Munkácsi utcai fiú-nevelőintézetének tanára, az intézet igazgatóhelyettese volt. 1928-ban Berlinben doktorált. 1945 után a háború és az üldözések következtében elhagyottá vált gyermekek gondozására Fóton, a volt Károlyi-kastélyban gyermekotthont alapított. 1950-től német, francia, olasz, angol, spanyol nyelvről fordított. 1957–1973 között a Nagyvilág olasz-spanyol rovatvezetője volt.
Munkássága[szerkesztés]
Esztétikai és dramaturgiai tanulmányai, kritikái a Pester Lloydban és az Erdélyi Helikonban jelentek meg. Sajtó alá rendezte Csehov, Dreiser, E. E. Kisch, Maltz műveit. Munkássága leginkább a kortárs olasz irodalom fordítására és ismertetésére összpontosult. Válogatta és szerkesztette Heltai Jenő és Komját Aladár írásait. Több kiadásban megjelent az általa szerkesztett és fordított francia aforizmagyűjtemény. Utolsó műve egy művelődéstörténeti antológia összeállítása volt.
Családja[szerkesztés]
Szülei Gábor Ignác (1868–1945) irodalomtörténész, műfordító és Raiss Izabella Lucia (1880–1944) műfordító, pedagógus. Testvérei Gábor Marianne (1917–2014) festőművész és Gábor Judit (1915–1986).[6] Felesége Gárs Marianna, házasságot kötöttek 1945-ben Budapesten.[5]
Sírja a Farkasréti temetőben található.
Művei[szerkesztés]
- Die Misanthropie Chamforts (Berlin, 1928)
- Gondolatok könyve. Az aforizma francia rnesterei (Budapest, 1958)
- Ingrès hegedűje (művelődéstörténeti adalékok és antológia, Budapest, 1972)
Műfordításai[szerkesztés]
- Embertelen világ. 14 amerikai elbeszélés (1950)
- Michael Gold: Kivándorlók (regény, 1950)
- Alexander Saxton: A nagy vasút (regény, 1950)
- Theodore Dreiser: A dollár uralma alatt (regény, rövid kiadás, 1951)
- Albert Maltz: Több mint az élet (regény, rövid kiadás, 1951)
- W. G. Burchett: Épül az új Kína (1952)
- L. Lombardo-Radice-G. Carbone: Antonio Gramsci élete (1952)
- S.-R.-Nicolas Chamfort: Aforizmák (1960)
- Fritz Busch: Egy muzsikus élete (regényes önéletrajz, 1963)
- Giuseppe Tomasi di Lampedusa: Lighea (elbeszélés, 1967)
- Antonio Gramsci: Levelek a börtönből (Zsámboki Zoltánnal, 1974)
- Joseph Conrad-Arthur Koestler-Václav Cerny: Folytatásos önéletrajz (Bojtár Péterrel, V. Detre Zsuzsával, 1994)
Díjai, elismerései[szerkesztés]
- A Munka Érdemrend ezüst fokozata (1964)
- Premio Calabria díj (1973)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Gábor György, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC04834/04875.htm
- ↑ halotti anyakönyv
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ a b Budapest XIII. kerületi állami halotti anyakönyv, 1537/1973.
- ↑ https://www.centropa.org/sites/default/files/person/family_tree/gabor_marianne_tree.pdf
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Nemzeti Örökség Intézete
- Kortárs magyar írók
További információk[szerkesztés]
- Kardos Tibor: Gábor György (Élet és Irodalom, 1973. 32. sz.)
- Gábor György olasz kitüntetése (Nagyvilág, 1973. 12. sz.).
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Budapest, Béta Irodalmi Rt., 1937.
- Magyar irodalmi lexikon I. (A–K). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963.
- Révai új lexikona IX. (Gym–Hol). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-268-X
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6805-5
