Friedrich László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Friedrich László
SzületettFriedrich László Sándor
1895. március 25.
Budapest
Elhunyt1958. november 6. (63 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaWinter Lívia
(h. 1932–1958)
SzüleiFriedrich Vilmos
Foglalkozása
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1914)
SablonWikidataSegítség

Nyitrazsámbokréti Friedrich László Sándor (Budapest, 1892. március 25.[1] – Budapest, Józsefváros, 1958. november 6.)[2] orvos, belgyógyász, az orvostudományok doktora (1958). Nagybátyja Friedrich Tivadar újságíró, lapszerkesztő.

Élete[szerkesztés]

Friedrich Vilmos (1864–1945) orvos, egészségügyi tanácsos és Pick Olga (1870–1948) fiaként született zsidó családban.[3] A VII. kerületi magyar királyi állami gimnáziumban érettségizett 1908-ban.[4] Egyetemi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte, ahol 1914-ben orvosdoktori oklevelet szerzett. 1912–1919-ben az egyetem Kórbonctani Intézetében Krompecher Ödön professzor mellett működött. Részt vett az első világháborúban és szolgálataiért megkapta a koronás arany érdemkeresztet és a Vöröskereszt II. osztályú érmét. 1919-ben kikeresztelkedett a katolikus vallásra.[1] 1919–20-ban Berlinben Ehrmann tanár, majd 1921–1923-ban Frankfurt am Mainban Bergmann professzor asszisztense volt. 1923-tól az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) központi gyomor- és bélosztályának vezetőjeként működött. 1937-ben a brüsszeli Gastroenterologiai Társaság főtitkárának választották. 1939-ben meghívást kapott New Yorkba, Burnett professzor klinikájára, s a Medical Flower Hospitalba került főorvosnak és tudományos munkára nevezték ki. 1945-ben a Korányi Kórház II. számú belgyógyászati osztályának vezető főorvosa lett. 1946-ban „A gyomor-bél megbetegedések vizsgálati módszerei és elkülönítő kórisméje“ tárgykörből egyetemi magántanári képesítést nyert. 1952-ben addigi tudományos munkássága elismeréseként megkapta az orvostudományok kandidátusa címet. 1956-tól a Balassa János Kórház belgyógyász főorvosává nevezték ki. 1958-ban – gasztroenterológiai tudományos munkáinak eredményeként – elnyerte az orvostudományok doktora kitüntető címet. Jelentős tevékenységet fejtett ki az emésztőszervi betegségek klinikumával és a gasztroszkópia gyakorlati megvalósításával kapcsolatosan, illetve a gyomorfekély sebészeti gyógyítása terén. Felfedezte a gyomorfekély ún. gy­rus-tünetét. A második világháború után jelentős szerepe volt a Magyar Gasztroenterológiai Egyesület megalapításában, amelynek előbb főtitkárává, 1948-ban alelnökévé választották.

Házastársa Winter Lívia volt, Winter Ármin és Hőnig Rozália lánya, akit 1932. augusztus 29-én Budapesten vett nőül.[5]

A Fiumei Úti Sírkertben helyezték végső nyugalomra.[6]

Művei[szerkesztés]

  • A hányásról (Budapest, 1917)
  • A visszatérő lázról (febris recurrens): közlemény a péterváradi várkórházból (Budapest, 1918)
  • Gyógyszerhatásvizsgálatok a gyomron (Bársony Tivadarral, Budapest, 1924)
  • Gyomoraciditás és pylorus (Bársony Tivadarral és Bokor Györggyel, Budapest, 1925)
  • Az icterusról (Budapest, 1925)
  • Adalékok az obstipatio diagnostikájához és therapiájához (Budapest, 1926)
  • Chronikus gyomorvolvulus esete (Budapest, 1926)
  • A gyomor és bél neurósisairól (Budapest, 1926)
  • Therapiás vizsgálatok gyomorduodenum-fekélyeseken (Bársony Tivadarral, Budapest, 1926)
  • Adatok az epehólyagbetegségek diagnostikájához (Bársony Tivadarral, Budapest, 1926)
  • Adatok a gyomorduodenum-fekélyek Röntgen-kezeléséhez (Bársony Tivadarral, Budapest, 1927)
  • Az epehólyag-megbetegedések diagnostikájáról (Budapest, 1927)
  • Szakaszos gyomornedv-vizsgálatok gyomor és nyombél-fekélyeseknél 200 eset kapcsán (Budapest, 1927)
  • A cholelithiasisról (Budapest, 1928)
  • Levonhatók-e következtetések a gyomorbennék vizsgálatából? (Budapest, 1929)
  • Antivírussal kezelt colitis esetek (Budapest, 1930)
  • A cholecystektomiák utáni panaszok analysise és azok kezelése (Budapest, 1933)
  • A tiszta alkohol hatása a gyomor motilitásra (Bokor Györggyel, Budapest, 1933)
  • A gyomorsüllyedésről (Budapest, 1933)
  • A gyomor-bélfekély diaetás kezelése (Budapest, 1936)
  • A cholecystographiáról különös tekintettel annak társadalombiztosítási vonatkozásáról (Budapest, 1937)
  • Taenia, echinococcus, trichinosis (Budapest, 1938)
  • Érdekesebb gyomortükrözéssel (gastroskoppal) vizsgált esetek (Budapest, 1939)
  • Összehasonlító vizsgálatok gastritises esetekben gastroscopos és Röntgen relief eljárással (Debrecen, 1940)
  • Gastroskopos megfigyelések hasi műtétek után (Budapest, 1941)
  • A gyomorbetegségek kórismeretének és gyógykezelésének újabb eredményei (Budapest, 1942)
  • A gyomor belvilága epehólyagkiirtás után (Budapest, 1942)
  • A fekélybetegség exogén tényezői, az ambuláns fekélykúrák, valamint a gastroskopia jelentősége (Budapest, 1943)
  • Műtét utáni gyomorpanaszok elemzése (Budapest, 1943)
  • A gyomorfekélyek megszaporodása a háború óta (Budapest, 1944)
  • A hasi diagnosztika taktikája (Budapest, 1945)
  • A gastrokopia helye a gyomor-diagnostikában (Budapest, 1947)
  • Új májpunctiós eljárás (Policzer Miklóssal, Budapest, 1948)
  • Új gastroskópos tünet nyombélfekélynél (Budapest, 1948)
  • Anguillula intestinalis esete (Budapest, 1949)
  • A gastroscopia jelentősége a gyomorfekély diagnosztikájában (Budapest, 1953)
  • A laparoscopia szerepe a gyomorcarcinomák operabilitásának eldöntésében (Medgyes Árpáddal és Dénes Zoltánnéval, Budapest, 1959)
  • Gastroskópia (átdolgozta és sajtó alá rendezte Fóti Mihály, Budapest, 1960; román–magyar közös kiadásban is)

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Koronás arany érdemkereszt
  • Vöröskereszt II. osztályú érme
  • Boas-díj (1921, Deutsche Gesellschaft für Gastroenterologie, Verdauungs- und Stoffwechselkrankheiten)
  • Kiváló Orvos (1957)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]