Florencia (Caquetá)

Florencia
Florencia címere Florencia zászlaja
Becenév: La Puerta de Oro de la Amazonia Colombiana („a kolumbiai Amazónia aranykapuja”)
Közigazgatás
Ország	Kolumbia
Megye	Caquetá
Alapítás éve	1902
Népesség
Teljes népesség	191 867 fő (2021)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	242 m
Időzóna	COT (UTC-5)
Elhelyezkedése
é. sz. 1° 36′ 51″, ny. h. 75° 36′ 42″1.6141666666667, -75.611666666667
Florencia Pozíció Caquetá megye térképén

Florencia a kolumbiai Caquetá megye székhelye.

Földrajz

A város Kolumbia délnyugati, azon belül Caquetá megye nyugati részén található, az Andok keleti kordillerájának lábánál, Amazónia határvidékén, az Hacha folyó partján. A hegyekből számos vízfolyás érkezik, ami amellett, hogy bőséges természetes vízzel látja el a várost, egyben áradásveszélyt is jelent. A város a tenger szintje felett nagyjából 242 méterrel fekszik, az éves átlaghőmérséklet 27 °C.

Története

A spanyol hódítás előtt különféle indián törzsek (például az andakik, a vitotók és a koregvahék) éltek a mai város területén (főként a folyók közelében), leszármazottaik ma is jelen vannak. Az első spanyol felfedező, aki a területen járt, Hernán Pérez de Quesada volt 1542-ben, később pedig számos spanyol konkvisztádor, katolikus hittérítő, portugál kereskedő és szökött afrikai rabszolga érkezett ide, de jelentős települést nem alapítottak.

A mai Florencia várost 1902. december 25-én alapította meg a nariñói származású Doroteo de Pupiales kapucinus atya. A Florencia név eredetére két magyarázatot adnak: az első szerint a flor spanyol szóból ered, amely „virág”-ot jelent, és a számos színpompás virágra utal, amelyek annyira megtetszettek a vidéken az alapító atyának. A második magyarázat jóval prózaibb: az új település ugyanis egy, a La Perdiz nevű szakadék mellett elhelyezkedő, a környéken tevékenykedő kaucsuktermelőkhöz tartozó épület körül alakult ki, és ennek az épületnek a tulajdonosi köréhez kötődő olasz Paolo Ricci tiszteletére nevezték el így a települést, ő ugyanis Firenzéből származott, és Firenze spanyol neve Florencia.

Néhány év múlva, 1908 és 1909 között egy újabb szerzetes, Fidel de Montclair volt az, aki új városépítészeti terveket ötlött ki: neki köszönhető a mai belváros szerkezetének megtervezése is, és az is, hogy városközpontul a Santander (Pizarro) parkot jelölték ki.

1912-ben község rangra emelkedett a település, amelynek első polgármestere Isaías Cerquer lett. 1950. március 14-én, amikor létrejött Caquetá megye elődje, a Caquetá nevű intendencia, ennek székhelyévé Florenciát tették meg. A következő évtizedben több, vallási jellegű iskolát is alapítottak a településen, amelynek köszönhetően jelentősen javult az írni-olvasni tudás a lakosság körében. Ugyanekkor az ország más részein tomboló politikai erőszak elől menekülve számos letelepedő érkezett Florenciába, így új városrészek épültek fel. Ugyancsak átalakította a városképet, és szintén hozzájárult új városnegyedek (Siete de Agosto, Torasso, Los Alpes, La Libertad, Juan XXIII) kialakításához az Hacha folyó 1962-es nagy áradása.

1981-ben létrejött Caquetá megye, amelynek Florencia maradt a székhelye. 1984-ben az Április 19. Mozgalom gerillái próbálták meg bevenni a várost. A 20. század végén és a 21. század elején jelentős fejlődésen ment át a város, ekkor épült fel többek között a községi palota, a megyei kormánypalota és a Torre Jorge Eliécer Gaitán nevű toronyház. Ugyanebben az időszakban épült ki Bellavista, Villamónica és Yapurá városrész is.

Gazdaság

A városban jelentős számú embernek ad munkát a kereskedelem, a vendéglátás és a szállodák. A város környékén zajló állattartás technológiai szintje alacsony, és főként a tej- és hústermelésre van berendezkedve. A fő termesztett növények a kávé, a kaucsuk, a banán, a manióka, a kukorica, valamint virágok és gyümölcsök. Florencia határában épült fel a Nestlé tejipari üzeme, amely naponta mintegy 300 000 liter tejet dolgoz fel, és a megye legnagyobb, a COFEMA (Compañía de Ferias y Mataderos del Caquetá) tulajdonában álló vágóhídja is a székhelyen működik. Emellett jelentős a szénsavas italok gyártása és a kávéfeldolgozás. A lakosság nem elhanyagolható része dolgozik a kézműiparban, jellegzetes termékeik a bútorok és a guadua nevű bambuszféléből készülő tárgyak.

Képek

• 
  A székesegyház és környéke
• 
  A Torre Gaitán
• 
  A COMFACA-épület
• 
  A Pizarro tér