Fekete lóri
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Chalcopsitta atra (Scopoli, 1786) | ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Fekete lóri témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete lóri témájú médiaállományokat és Fekete lóri témájú kategóriát. |
A fekete lóri (Chalcopsitta atra), korábban gyászlóri, a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjének, és a szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae) családjába, azon belül a lóriformák (Loriinae) alcsaládjába tartozó faj.
Származása, elterjedése[szerkesztés]
Új-Guinea szigetének nyugati területein vidékén él.
Alfajai[szerkesztés]
- Chalcopsitta atra bernsteini Rosenberg, 1861
- Chalcopsitta atra atra (Scopoli, 1786)
- Chalcopsitta atra insignis Oustalet, 1878
Megjelenése, felépítése[szerkesztés]
Testhossza 30–32 centiméter, szárnyának hossza 16–18 cm. Testtömege 230-260 gramm; a hím feje és csőre a nőstényénél valamival nagyobb. Mindkét nem tollazata bíborral átszőtt fekete. A fej és a nyak tollai lándzsahegy alakúak; a hát tollain szürkésbarna szegély fut körül. Szárnyán a külső zászlók mélyfeketék, a belsők sötétszürkék. Begyén és hasán a mélyfekete tollak viola árnyalatúak. A fartő és a hát farok felőli része kékesfekete, a farktollak hasi oldala vöröses, a végük sárga.
Írisze vörösesbarna, csőre fekete. Farkának alsó felülete piros és sárga. A nemek hasonlóak.
 |
Életmódja[szerkesztés]
A nyílt erdőségek és szavannák lakója.
10–30 fős csapatokban él. Hangja magas, csivitelő.
Szaporodása[szerkesztés]
Fészkét 30–40 méter magasan fákra rakja. Egy fészekalja 2 tojás. A fészkelési idő 60–70 nap, ebből maga a költés 25 nap.
Tartása[szerkesztés]
Csak fiatal példányai szelídíthetők. Fogságban szaporítása ritkán sikeres.
Tágas röpdét igényel. Főleg gyümölccsel táplálható.
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. augusztus 22.)
- Romhányi: Romhányi Attila, 1987: Papagájok. Natura. 71–72. old. ISBN 963 233 126 5
- BirdLife International. [2009. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva].
- Parrots.org
- Parrotland.hu - magyar neve
- Hivatalos magyar neve
