Fejér Gyula
| Fejér Gyula | |
| Született | Weisz Gyula 1868. június 17.[1][2] Sarkad[1] |
| Elhunyt | 1936. október 10. (68 évesen)[3] Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Zimmermann Szidónia (h. 1900–1936) |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Bécsi Egyetem ( – 1891. május 2., orvostudomány) |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (1B parcella, 23. sor, 19. sírhely) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fejér Gyula, születési és 1898-ig használt nevén Weisz Gyula[4] (Sarkad, 1868. június 17.[5] – Budapest, 1936. október 10.) szemész, kórházi főorvos.
Életpályája[szerkesztés]
Weisz Ignác nádudvari földbirtokos és Bleier Ernesztin (Netti) fiaként született. Orvosi tanulmányait a Bécsi Egyetem Orvostudományi Karán végezte. 1891. május 2-án avatták orvosdoktorrá. 1891 és 1898 között a Pesti Izraelita Hitközség Szabolcs Utcai Kórházának Szemészeti Osztályán alorvosaként működött. 1898-ban kinevezték a budapesti Szent Margit Kórház rendelő-főorvosává. Az első világháború idején az Izraelita Siketnémák Intézetében működő hadikórházban is gyógyított.[6] 1924 márciusában a hitközség elöljárósága egyhangúlag megválasztotta a Mohr Mihály egyetemi tanár elhalálozásával megüresedett szemészfőorvosi tisztségre. 1934-es nyugalomba vonulásáig a Zsidókórházban dolgozott.
Tagja volt az Izraelita Szünidei Gyermektelep Egyesületnek és Magyar Szemorvos Társaságnak. Szakcikkei megjelentek angol, német és magyar szaklapokban. 1915-től haláláig a Nádor utca 11. lakója volt.
Felesége Zimmermann Szidónia (1874–1956)[7] volt, Zimmermann Adolf mádi földbirtokos és Lőwy Amália lánya, akivel 1900. május 17-én Mádon kötött házasságot.[8]
A Kozma utcai izraelita temetőben helyezték nyugalomra a Szentegylet által felajánlott díszsírhelyen. A temetésen a Pesti Izraelita Hitközséget Rosenák Miksa, Zahler Emil és Kippler Sándor képviselte. A gyászszertartáson Linetzky Bernát főkántor funkcionált, a gyászbeszédet Hevesi Simon vezető főrabbi mondta. A hitközség elöljárósága nevében Rosenák Miksa, a hitközség kórházai nevében pedig Acél Dezső igazgatófőorvos mondott búcsúztatót.[9]
Művei[szerkesztés]
- Adatok a blenorrhoa sacci lacrymalis kórképéhez és gyógykezeléséhez. (Orvosi Hetilap, 1900, 33.)
- Myxo-sarcoma retrobulbare operált esete. (Orvosi Hetilap, 1900, 51.)
- A szemhéjgörcs neuropathikus alakjairól. (Orvosi Hetilap, 1901, 25.)
- Mintaszerű szemészeti klinika. Tárca. (Gyógyászat, 1904, 2.)
- Az ideges (neurasthenias) szempanaszokról és ezzel összefüggő koradatokról a szemészeti gyakorlatban. (Gyógyászat, 1905, 36–37.)
- Az újszülöttek veleszületett könytömlő genyedéséről. Előadta a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók szegedi vándorgyűlésén. (Gyógyászat, 1905, 50.)
- Adatok az ophthalmoplegia interna kórtanához. (Budapesti Orvosi Újság, 1906, 42.)
- A vakok újságja. (Jó Egészség, 1907, 1.)
- A látóidegfő szemölcsszerű elváltozásáról. (Gyógyászat, 1909, 28.)
- A szem sérüléseiről, az ipari balesetek szempontjából. (Budapesti Orvosi Újság, 1910, 40.)
- A látásról – a szem boncztana és élettana kapcsán. (Jó Egészség, 1911, 11.)
- Adatok a szem balesete elhárításának kérdéséhez. (Munkásügyi Szemle, 1913, 11.)
- A mindennapi szembetegségek diagnostikája és therápiája. (Budapesti Orvosi Újság, 1913, 49.)
- Egy szem értékéről – a munkaképesség csökkenésének szempontjából. (Munkásügyi Szemle, 1914, 4.)
- A járványos szemgyulladásról. (Jó Egészség, 1919, 1.)
- Az iris szövetének egy sajátságos elváltozásáról. (Gyógyászat, 1923, 13.)
- Faszéngőzök belégzése által okozott kétoldalú vakság gyógyult esete. (Gyógyászat, 1923, 50.)
- Adatok az irido cyclitis sympathica aetiologiájához és kórképéhez. (Gyógyászat, 1926, 27.)
- A tarsitis-ről. (Gyógyászat, 1930, 45.)
- A bulbusba jutott és bent maradt idegentestek sorsáról. (Orvosi Hetilap, 1932, 8.)
- Cholesterinjegecek a szem mellső csarnokában. (Orvosi Hetilap, 1932, 30.)
- Tenniszlabda által okozott szemsérülésekről. (Gyógyászat, 1932, 34.)
- A látásról és a szemüveg viselésről. (Jó Egészség, 1933, 11–12.)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2022. december 17.)
- ↑ FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2022. december 17.)
- ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2022. december 17.)
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 14924/1898. Forrás: MNL-OL 30792. mikrofilm 879. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1898. év 102. oldal 22. sor
- ↑ Születési bejegyzése a sarkadi izraelita hitközség születési akv. 15/1868. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. december 17.)
- ↑ Egyenlőség, 1914. november 29. (33. évfolyam, 48. szám)
- ↑ Fejér Gyuláné halotti bejegyzése a Budapest XIV. kerületi állami halotti akv. 653/1956. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. december 17.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a mádi polgári házassági akv. 16/1900. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. december 17.)
- ↑ Pesti Napló, 1936. október 13. (87. évfolyam, 234. szám)
Források[szerkesztés]
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929.
