Esterházy Vállalat

Esterházy Vállalat
Típus	vállalkozás
A Wikimédia Commons tartalmaz Esterházy Vállalat témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az Esterházy Vállalat (Esterházy Betriebe AG – továbbiakban EBAG) a (galántai) Esterházy család hercegi ágának történelmi örökségét és a vagyonát birtokló és kezelő magánalapítványok közös szervezete.

Létrejötte

V. Esterházy Pál herceg végrendeletében a feleségét, Esterházy Ottrubay Melindát nevezte meg egyedüli örökösének. Melinda férje végakaratát szem előtt tartva legfontosabb feladatának azt tartotta, hogy egyben tartsa a 20. század közepéig családi hitbizományban összefogott vagyont, és ezáltal megőrizze az utókor számára a jelentős kulturális javakat. E célból az Esterházy hercegi család történelmi örökségét, azt ezt képező birtokokat és egyéb vagyontárgyakat Ottrubay Melinda 1994-től három, megszüntethetetlen magánalapítványba – F.E. Familien-Privatstiftung Eisenstadt, Domänen Privatstiftung és Esterhazy Privatstiftung – szervezte, amelyek megteremtették a mai vállalkozási sikert döntően meghatározó, erőteljes növekedésre képes gazdasági vállalkozások előfeltételét. Az alapítványok missziója a nagy történelmi műemlékek és a gyűjtemény állagmegőrzése, felújítása és bővítése, a jelenkornak megfelelő használata és hogy minél szélesebb nyilvánosság számára elérhetővé, valamint kutathatóvá tegyék azokat.

Az alapítványokkal megteremtődött az alap a vagyont kezelő gazdasági vállalkozások létrehozására, amelyek menedzsmenttársaságaként jött létre 2002-ben az Esterházy Vállalat (Esterházy Betriebe GmbH, majd 2023-tól AG – továbbiakban EBAG). Ennek a modellnek a segítségével két jól körülhatárolható cél valósulhat meg: az egyik, hogy a gazdasági vállalkozásoknál az elérhető optimális növekedés érdekében modern vezetési struktúrát tartsanak fent. A másik, hogy a növekvő bevételekkel a regionális jelentőségű, épített örökség fenntartását, valamint a történelmi gyűjtemények megőrzését, restaurálását, színvonalas bemutatását biztosítsák. A három Esterházy Alapítvány gazdasági programjának megvalósítására 2002-ben alapított Esterhazy Betriebe GmbH részvénytársasággá alakulását 2023. szeptember 5-én jelentették be. Ottrubay István, az Esterhazy Betriebe GmbH korábbi vezérigazgatója, az újonnan létrehozott felügyelőbizottság elnöki tisztét vette át. Tekintettel az Esterhazy Betriebe egyes vállalatainak folyamatos növekedésére, ez a változás fontos mérföldkő a szervezeti és jogi struktúrák jövőbeli kihívásokra való optimalizálása és a folyamatos fenntartható gazdasági növekedés biztosítása érdekében.

Az Esterházy alapítványok önálló gazdasági egységként működnek, az alapszabályuk értelmében elnökeik irányítják őket. 2013-ban egy határozattal hozták létre a különböző ellenőrző és irányító funkciókat ellátó igazgatótanácsot.

Az Esterházy Vállalat tevékenysége

Az Esterházy Vállalat kezeli az alapítványok vagyonát és menedzseli a mára teljesen modernizált gazdasági tevékenységeket. A mintegy 550 embert foglalkoztató Esterházy Vállalat fő tevékenységi körei az erdő- és mezőgazdálkodás, természetvédelem, a szőlőművelés és borászat, az ingatlankezelés- és fejlesztés, a történelmi műemléki örökség fenntartása és üzemeltetése, valamint a vendéglátás, kultúra és a turizmus. Mindezeket öt fő tevékenységi terület alá szervezték:

Pannatura

• Ingatlanok
• Turizmus, kultúra és rendezvények
• Esterházy Borászat
• Vendéglátás

Az öt terület önálló vezetés alatt áll, a felelősségek és célkitűzések decentralizált meghatározásával. Ugyanakkor az EBAG számos központi szolgáltatást végez a négy fő terület részére: a pénzügyi, számviteli, kontrolling, személyzeti, jogi, IT- és fejlesztési részleg az egész vállalatcsoportot kiszolgálja tevékenységével.

A hagyomány és a haladás összekapcsolása, valamint az erős regionális kötődés biztosítja a vállalat vezető szerepét. Az Esterházy Vállalat Ausztriában számos területen – így a biogazdálkodás, a diverzifikált erdőgazdálkodás és a tóparti üdülőtelepek fejlesztése és működtetése terén is – úttörő szerepet tölt be. Fraknó vára, a kismartoni Esterházy-kastély és a lakompaki kastély, a lánzséri várrom, valamint a majorságok és régi lakóházak, a kulturális rendezvények helyszínei (köztük a szentmargitbányai kőfejtő) Burgenland legtöbb látogatót vonzó látványosságaivá nőtték ki magukat, így jelentős idegenforgalmi tényezőnek számítanak Kelet-Ausztriában, illetve a teljes pannon régióban. A folyamatos fejlődés elvéhez tartozik a régióra jellemző, összetéveszthetetlen építészeti stílus megőrzése, egyúttal pedig a meglévő épületállomány korszerű, a felhasználói igényeknek megfelelő továbbfejlesztése is.

A fenntarthatóság az Esterházy Vállalat működésének alapja, mely sok évre visszanyúló hagyományon nyugszik, és tényleges elkötelezettséget jelent.

A fenntarthatóság három pillére – a természet, a gazdaság és a társadalom – meghatározó szerepet tölt be az Esterházy Vállalat valamennyi gazdasági döntésében. Hosszú távú cél a pannon térségben vezető vállalkozásként betöltött szerep folyamatos erősítése és a fenntarthatósággal egyet jelentő „Esterházy” márkanév nemzetközi ismertségének megalapozása.

Az Esterházy Vállalat számokban:

Az alapítványok 30 éves fennállásuk alatt 2023-ig közel 224 milió eurót fektettek be a régióba. A 2023-as konszolidált árbevétel elérte a 77,6 millió eurót (2022-ben 67,0 millió euró), ebből 38,4 millió euró a Pannatura márkanév alatt működő erdő-, mező- és természetgazdálkodásból, 15,8 millió euró pedig az ingatlanszegmensből származik. A Paulibergi Bazaltbánya 2023-as árbevétele elérti a 4,7 millió eurót.

Az Esterházy Vállalat mintegy 550 embert foglalkoztat.

Évente több mint 500.000 látogató a kulturális és turisztikai programok keretében.

Az üzleti vállalkozások bevételeiből származó eredményt nagyrészt a turizmus, a kultúra és a rendezvények területébe forgatják vissza.

Coviddal összefüggő fejlesztések:

• A virtuális kurturális platform, esterhazy@home kialakítása, a nagy sikerre való tekintettel továbbfejlesztése
• Kastélynegyed kiszállítás: A Henrici Éttrem, a Selektion Vinotéka és a Kulinárium Vásárcsarnok megszervezték a munkahelyek biztosításának érdekében a termékeik kiszállítását
• Rövidített munkaidők bevezetése, de a Covid-helyzet javulásával visszaállás a teljes munkaidőre
• Nyári gyerekfelvigyázás, a szülők tehermentesítésére, valamint szülő-gyermek-irodák kialakítása

Pannatura

Az Esterházy Vállalathoz összesen 44 000 hektár terület tartozik: ebből több mint 22 400 hektár erdő, 5600 hektár mezőgazdasági terület, 15 000 hektár pedig természetvédelmi terület (nádasok, legelők, vízterületek a Fertő-tó környékén). A csoport vezető szerepet tölt be az ökológia és a fenntartható gazdálkodás terén, amelyeknek fontosságára széles körben felhívja környezete figyelmét is. 2017-ben az első osztrák vállakozások között kapták meg a „Wildlife Estates Label” kitüntetést, mellyel nemzetközi szinten is elismerték tevékenységét. Az erdő- és mezőgazdaság, valamint a természetvédelem terén sokkal többet tesznek a meglévő területek kezelésénél, ápolásánál és megóvásánál: 2002-ben átálltak a biológiai gazdálkodásra.

2017-ben hívták életre a Pannatura védjegyet, mely az erdő-, mező- és természetgazdálkodási tevékenységeit, illetve a saját termelésből származó élelmiszereket foglalja magában.

Az Esterházy Vállalat bevételének legnagyobb része a jelenleg 22 400 hektárnyi területen folytatott, fenntartható erdőgazdálkodásból származik. Az Esterházy-erdőkben több mint 30 különböző fafajta található, főként erdei fenyő, a bükk és a tölgy. Évente közel 130 ezer köbméter fát termelnek ki, és 380 ezer köbméter fát értékesítenek.

A fertőfehéregyházai gazdaság foglalkozik elsősorban a földterületek megművelésével a biológiai gazdálkodás módszereit követve. Ezen tevékenység középpontjában a környezetkímélő munkagépek alkalmazása, az állatok számára megfelelő élettér biztosítása, valamint egy, a biológiai standardokat és a fenntartható körforgást szem előtt tartó, körültekintő termelési mód áll. 2006-ban kezdték el az Angus-marhák tenyésztését. A Biogazdálkodási Napok életre hívásával (2018) egy újszerű, a diverzitást szem előtt tartó, ökogazdálkodás témájú rendezvény indult el Ausztriában, amelyen a gyakorlati szakemberek, a szakma, a tudomány képviselői és az érdeklődő közönség ismerheti meg jobban a jövőtudatos termelési módot.

2017 óta a saját termelésből származó élelmiszereket az Esterházy Vállalat a PANNATURA márkanév alatt értékesítik. Az Esterházy PANNATURA márkanevet viselő élelmiszerei esetében ügyelnek a termelő és a fogyasztó közötti legrövidebb útra. A donnerskircheni gazdaság számos együttműködési szerződést kötött, amelyek a vállalatcsoporttól származó nyersanyagok és élelmiszerek egész Ausztria területén történő feldolgozását és forgalmazását biztosítják.

A fertőfehéregyházai Seehof-majorban létesített húsfeldolgozó üzem a szomszédos erdő- és mezőgazdasági területeken hagyományos vadászati tevékenységre, vadgazdálkodásra és a Bio-Angus-marha tenyésztésre épül. A további termőföld beépítést nem igénylő, energia-önellátással, modern felszerelésekkel és átlátható folyamatokkal működő látványüzem jelentős beruházást jelentett a régió számára is. A húsfeldolgozóban évente 100 tonna vadhúst, 25 tonna bio-marhahúst dolgoznak fel. A major területén az ökológiai gazdálkodást szemléletesen bemutató látogatóközpontot alakítottak ki.

Az Esterházy Vállalat tíz fűtőerőmű működtetésében vesz részt Burgenlandban, hozzájárulva ezzel a tartomány teljes energia-önállátásának megteremtéséhez. A paulibergi kavicsbánya 2009-ben történt átvétele óta az építőipari vállalkozásoknak is a beszállítói, jelenleg 17 millió euró értékben zajlik a bánya fejlesztése.

Ingatlanok

Az ingatlanágazat tevékenységének középpontjában történelmi örökség megőrzése és luktratív hasznosítása állnak. A történelmi épületek állandó fejlesztésével, tóparti és szabadidőparkok modernizálásával és kiépítésével, szállodák és éttermek kialakításával, jövőbe mutató projektek fejlesztésével foglalkozik.

Az alapítványok fennállása óta több mint 58,4 millió eurót fordítottak a történelmi műemlékek, Fraknó vára, a kismartoni és lakompaki Esterházy-kastély és a szentmargitbányai kőfejtő fenntartására és továbbfejlesztésére.^[1] Az Esterházy Vállalat szabadidős létesítményei Burgenland 11 pontján mintegy 5000 bérlőnek kínálnak kikapcsolódást. A másodlakos lakóhelyekkel keletkező értékteremtés évente mintegy 190 millió euróra rug, az ingatlanok tavasztól őszig terjedő rendszeres használata legalább 3-4 hónappal meghosszabbítja a burgenlandi turisztikai szezont.

Kismarton (Eisenstadt)

A kismartonváraljai kastélynegyed átalakítását 2004-ben kezdte meg az Esterházy Vállalat. A kastélynegyed központi elemét az Esterházy-kastélyt a történelem során többször építették át, a kastéllyal szemben találhatók, korábban az istállónak és az őrségnek helyt adó épülettraktusok azonban ezzel az átépítéssel kapták meg mai funkciójukat. Az egykori istállóban ma a Henrici étterem található, mögötte pedig az EBG igazgatósági irodái húzódnak meg. Az őrség épületében 2011 óta működik a burgenlandi borvidék sokszínűségét több mint 800 féle borával bemutató Selektion Burgenland Vinotéka, valamint egy évvel később a Kulinarium Burgenland Vásárcsarnok és a a MICE rendezvények szervezésével foglalkozó Panevent jegyiroda is.

Kismarton korábbi betegbiztosítójának helyén egy többfunkciós, szállodának, lakásoknak és irodáknak helyet biztosító épületegyüttest 2022 szeptemberében adták át a nagyközönségnek. A szálloda létesítésével nem titkoltan az a cél, hogy fellendítsék a burgenlandi főváros és a régió gazdaságát és idegenforgalmát. A négycsillagos, Galántha névre keresztelt szálloda 118 szobával és céges valamint családi rendezvények számára alkalmas rendezvényterekkel várja az odalátogatókat. Ebben a törekvésben is tetten érhető a Vállalat fő vezérleve: az Esterházy a minőségi és a regionális értékeket közvetítő építészeti kultúrát képviseli, és az eddigiekhez képest másfajta megközelítésből kívánják felhívni az itt élők és az ide látogatók figyelmét Burgenland tartomány értékeire.

Fraknó (Forchtenstein)

A fraknói vár belső udvara

Fraknó vára Burgenland tartomány jelképe. A Fertő-tó felett, a 13. században, a Rozália-hegység nyúlványain megépült erődítmény, Fraknó vára 1626-ban került az Esterházy család tulajdonába. Fontos katonai szerepet töltött be az Oszmán birodalom terjeszkedése alatt, a nyugat védőbástyájaként szolgáló vár átépítése után az Esterházy uradalom közigazgatási központja lett.

Fraknó várában 2018-ban alakították ki a Grenadier (Gránátos) névre hallgató éttermet, mely egyaránt alkalmas a vársétát befejező látogatók felfrissülésére, valamint családi és céges rendezvények lebonyolítására is.

A lakompaki kastély (Lackenbach)

A lakompaki kastély

1612 óta az Esterházyak birtokában álló reneszánsz stílusú építmény újjáalakított, illetve felújított terekkel áll a látogatók rendelkezésére.  A műemlékvédelem alatt álló kastély egykori birtokigazgatói melléképülete 2018-tól Das Boutiquehotel Zum Oberjäger néven hotelként funkcionál. A boutiquehotel jelenleg 13 kétágyas szobával rendelkezik, ezen belül 10 db suite-tel. Egy további, bővítéssel összesen 24 vendégszoba áll majd a vendégek rendelkezésére. Rendezvénytermei és adottságai miatt mind privát ünnepségekre, mind pedig céges rendezvényekre, megbeszélésekre kitűnően alkalmas. Befogadóképessége 150 fő. Az épület egyik központi eleme a közös konyha, melyet privát főzésekre is ki lehet bérelni.

A szentmargitbányai kőfejtő

Opera a szentmargitbányai kőfejtőben

A Bécstől 70 km-re délkeletre, a magyarországi határtól, Soprontól pedig 17 km-re északi irányban mintegy félórás autóútra található szentmargitbányai kőfejtőt és a Fertő-tó vidékét (mely kiemelt természetvédelmi terület is) az UNESCO 2001-ben a világörökség részévé nyilvánította.

Az Esterházy Vállalat a 2007/2008-as üzleti években mintegy tízmillió eurót fordított a szentmargitbányai kőfejtő modernizálására és kibővítésére. A nagyszínpad 4500 látogató befogadására alkalmas nézőtere mellett megépült a kisebb Ruffini-színpad 2.500 férőhelyes nézőtere is.

Breitenbrunn

Jelenleg kiemelkedő projektjük, a 2019 elején az igazgatásuk alá visszakerült Breitenbrunni Tófürdő és szabadidő-komplexum fejlesztése, melynek során nagy gondot fordítottak a tófürdő érzékeny környezetére, a Fertő-tó különleges természeti adottságaira. A Bécsi Talajkultúra Egyetem szakértői 2050-re valószínűsítik a tó kiszáradását, amennyiben nem történnek ezt megelőző intézkedések. Az Esterházy Vállalat ezért jelenleg több megelőző projektben is részt vesz, és olyan jelentős beruházásokba invesztál, mint a környékbeli infrastruktúra fejlesztése és a Fertő-tó vízminőségének javítása. A tájépítész és környezetvédelmi szakemberek bevonása mellett átfogó egyeztetést folytattak Breitenbrunn községgel és a Világörökségi Bizottsággal. A projekt kezdetétől a helyi lakosságot is bevonták, akiknek lehetőségük volt javaslataikkal aktívan hozzájárulni a fejlesztés sikeréhez. A létesítmény 2024-re tervezett elkészültével a vállalatcsoport új impulzust ad a Fertő-tó és környéke idegenforgalmának, az munkálatok terv szerint zajlanak.

Kultúra, turizmus és rendezvények

Több mint félmillió látogató érkezik évente az Esterházy Vállalat idegenforgalmi és kulturális helyszíneire. Az Esterházy Alapítványok fennállásuk óta közel 224 millió euró összeget fektettek be a kulturális turizmusba a Pannon régióban. Az Esterházy Vállalat alapítványai közül az Esterházy Privatstiftung végez széleskörű kulturális tevékenységet Ausztriában. Magyarországon a 2018-ban létrejött Esterházy Magyarország Alapítvány révén az oktatás, a képzőművészet és a zene területén fejt ki támogatói és szervezői tevékenységet, melynek középpontjában a történelmi múlt megismerésének, és tudományos kutatásának elősegítése, az Esterházy-örökség védelme és új kulturális és társadalmi értékek teremtése áll. Mindezek művészeti és kulturális rendezvények, oktatási projektek, konferenciák, publikációk révén valósulnak meg.

2018-ban az Esterházy Vállalat alapszerződést kötött Burgenland tartománnyal, mely közös kulturális projektek megvalósítását is magában foglalta. Ennek keretében jöttek létre a Fertő-tavi Fesztiválnyár rendezvénysorozat eseményei, a Burgenlandi Ünnepi Hetek.

Az Esterházy Vállalat burgenlandi kulturális tevékenysége alapvetően a négy alábbi helyszínhez köthető: kismartoni Esterházy kastélyegyüttes (Eisenstadt), Fraknó vára (Forchtenstein), Lakompak várkastélya (Lackenbach) és a szentmargitbányai kőfejtő (St. Marghareten).

Kismarton (Eisenstadt)

Az Esterházy kastély Kismartonban (Eisentadt)

A kismartoni Esterházy-kastély, Magyarország első barokk kastélya a 17. század közepén, reprezentatív négyszárnyas épületként épült. Később a klasszicista Charles de Moreau átfogó átépítési tervei alapján alakították át. Az akusztikájáról híres, Capoforo Tencalla freskóival díszített díszterme, a mai Haydn Terem napjainkban is koncertek reprezentatív helyszíneként szolgál.

A  kastélyban az Esterházy-család 18. és 19. századi életét, valamint a hercegi udvar Joseph Haydn működésének idején kialakult zenei hagyományait bemutató öt állandó kiállítás mellett időszaki kiállítások is láthatók, a kastély terei pedig olyan színvonalas kulturális rendezvényeknek adnak helyet, mint a classic.Esterházy koncertsorozat és a kismartoni HERBSTGOLD Fesztivál. A kastélypark nem saját szervezésű eseményeket is befogad, így a nagysikerű Lovely Days valamint a Groove Quake fesztiválokat is.

Kiemelkedő esemény volt 2009-ben a Haydn előtt tisztelgő, Kismartonban megrendezett első Esterházy Vonósnégyes Fesztivál (mára HERBSTGOLD), melynek vendégországa Magyarország volt. A rendezvényen magyar szerzők művei is elhangzottak, valamint magyar zenészek is felléptek. Díszvendégként Esterházy Péter tartott felolvasást saját, illetve Kertész Imre műveiből.

Fraknó (Forchtenstein)

Fraknó vára 1626-ban került az Esterházy család tulajdonába. A mai napig eredeti állapotában áll. Itt található az Esterházy-kincstár, az Esterházy I. Pál herceg (1635-1713) által a 17. században létrehozott, Európa egyetlen, eredeti helyszínen fennmaradt, barokk művészeti kamrája, mely királyi gyűjteményekkel vetekszik. (Ld. bővebben a Történelmi gyűjtemények szakasz alatt) A vár ékessége a mai napig felszentelt kápolnája, mely kedvelt esküvői helyszín.

A lackenbachi kastély (Lackenbach)

Az egykor vízivárként megépített Lakompaki-kastély a legrégebbi Esterházy-birtokok egyike. 1612-ben került az Esterházyak birtokába, és akkoriban a lánzséri vár (Höhenburg Landsee) mindennapi lakhatásra alkalmas párjaként használták. A reneszánsz stílusú építmény eredetileg egy négyszárnyas belső kastélyból és egy háromszárnyas külső épületrészből állt. Ebből az építményből mára többek közt az egykori díszterem (Granarium) maradt fenn, a kastély jó néhány részét azonban elbontották vagy leégett.

A történelmi létesítmény egyik gyöngyszeme a kastélyt körülölelő 22 hektáros park, melynek a reneszánszra jellemző szimmetrikus, kiegyensúlyozott elrendezése ma is nyomon követhető: a fasorok, sövények, vizesárkok, utak, a parkot körülvevő fal vonalvezetése, a gyümölcsöskert fáinak elrendezése, a kilátópontként funkcionáló Királydomb mind erre utalnak. Korábban a lackenbachi kastély szolgált az Esterházy-család erdőgazdálkodásának központjául. Ebben az időben a környező erdőkben különböző fafajok kutatására és megfigyelésére szolgáló területeket alakítottak ki. Egzotikus fákkal is kísérleteztek.

A kastély mintegy ellenpontja a kismartoni udvartartást bemutató Esterházy-kastélynak, és a gazdasági feladatok, a természet iránti felelősség, valamint a szabadidő minőségi eltöltése felé fordul. Múzeuma 2008 óta a természetközeli és a család vadászati hagyományaival kapcsolatos témák bemutatását tűzte ki célul.

Az Esterházy Privatstiftung ingatlankezeléssel foglalkozó divíziója együttműködik a grazi Műegyetem Építészeti - és Médiaintézetével. Ennek keretében a hallgatók minden évben új tárgyakat terveznek a lakompaki kastély parkjába és meg is építik azokat.

Szintén a parkban található 2020 óta Lois Weinberger – a természeti és civilizációs terekkel foglalkozó művészet egyik legismertebb képviselője – A MEZEI ÚT elnevezésű tanösvénye. Az ösvénynek nincs eleje és vége, egy körút, amely a természet körforgását szimbolizálja.

A Lackenbachi kastély műemlékvédelem alatt álló, egykori birtokigazgatói melléképülete 2018-tól Das Boutiquehotel Zum Oberjäger néven hotelként funkcionál. A hat vendégszobában a régió faunája és flórája jelenik meg, a közösségi terekben kortárs képzőművészek, köztük az Esterházy Art Award díjjal jutalmazott Ezer Ákos képzőművész alkotásai láthatóak.

A szentmargitbányai kőfejtő (St. Marghareten)

A szentmargitbányai kőfejtő Európa egyik legnagyobb és legrégebbi kőfejtője.

Már az ókorban felhasználták értékes mészkövét, amely egy őskori beltenger helyén keletkezett. A kőfejtőben ma is folyik a jó minőségű építőanyag kitermelése. Az innen származó mészkövet használták fel a bécsi Stephansdom építéséhez és restaurálásához, és a bécsi Ringstraße épületeinek anyagát is az itt kitermelt kő adta. A földtörténeti őskorban kialakult területen a 20. században számos nagy jelentőségű, köztük 25 millió éves leletet is találtak. A szentmargitbányai kőfejtőt és a Fertő-tó vidékét az UNESCO 2001-ben a világörökség részévé nyilvánította, a Fertő-tó kiemelt természetvédelmi terület. Ezt rögtön a kőfejtőben is érzékelhetjük, hiszen a kőfejtő területén ritka vadnövényeket és egy ürgekolóniát is találhatunk.

A szentmargitbányai kőfejtő területén épült meg Európa egyik leglátványosabb szabadtéri színpada. A kőfejtő ad otthont 2014 óta az Esterházy Vállalat saját produkciójában létrehozott operaelőadásoknak Daniel Serafin művészeti vezetésével. Az elmúlt években a TOSCA (2015), a Szerelmi bájital (2016), Rigoletto (2017), A varázsfuvola (2019), Turandot (2021), Nabucco (2022), Carmen (2023) operákat láthatta a nagyközönség, 2024 nyarán Verdi Aida című operáját viszik színre.

A szabadtéri színpad mellett kialakított Opernlounge az operaelőadások szünetében fogadások helyszíneként szolgál, és kisebb rendezvényekre is bérelhető.

A Szentmargitbánya (St. Margarethen) melletti Kogelberg mágikus szépségű hely, neves természeti látványosság és kultúrtáj. Ezen a helyen álmodta meg 1959-ben Friedrich Czagan, Heinrich Deutsch és Karl Prantl a nemzetközi szobrász-szimpóziumokat. Innen indult a közös művészi munka és a határokat átlépő szoborút ötlete világhódító útjára. Ma Johann Georg építész kolostorokra jellemző egyszerűséggel megépült szobrászháza és kereken ötven, a hegyen elszórtan található kőszobor tanúskodnak minderről.

Az Esterházy Contemporary Now Út a hegyen át elnevezésű projektje egy körútra fűzi fel a műemléki védelem alatt álló kogelbergi szobrok együttesét. Mindezt Hans Schabus Híd-szobra teszi lehetővé, amely a kétezer éves kőfejtőbe vezető, mélyen futó utat íveli át.

Fertő tavi Nemzeti Park

Az Esterházy Privastiftungnak köszönhető, hogy 2010 óta speciális vezetett túrákon lehet felfedezni a Fertő-tavi Nemzeti Parkot és a Fertő-tó nádasövét.

Történelmi gyűjtemények

A család befolyásos helyzetének és kivételes mecénási tevékenységének kifejezőeszközei az Esterházy hercegek hatalmas tudományos és művészeti gyűjteményei voltak. A „tündérbirodalom hercegei” a 16. század elejétől kezdődően mesés műgyűjteményre tettek szert: gyűjtötték, készíttették, megvásárolták, elajándékozták, adományozták és megőrizték a műkincseket.

Gyűjteményeikben a kincsek, a zenei művek, a festészeti, grafikai, szobrászati, ötvösművészeti remekművek, kertművészeti és az étkezési kultúrával kapcsolatos alkotások éppúgy megtalálhatók voltak, mint a fegyverek, az uniformisok, a könyvek vagy az ásványok. A gyűjtemények összeállítását egyaránt jellemezte a dilettantizmus és a szisztematikus gyűjtés, a maradandó értékek megszerzése és a nagyvonalú adakozás.

Az Esterházy hercegek gyűjteményeinek története majd 400 évre nyúlik vissza: Magyarország nádora, Esterházy Miklós gróf (1583-1645) a család első ismert műgyűjtője. 1625-tól a király helytartójához méltó udvart tartott a lackenbachi kastélyban, ahol megalapította a később fia, Esterházy Pál által Bibliotheca Esterhazyana névre keresztelt hatalmas könyvtárat, melynek polcain a jelentősebb magyar könyvtárak állományai voltak fellelhetők.

Ugyancsak Miklós gróf alapította az Esterházy-kincstárat, melyet fia, Pál herceg (1635-1713), a család fejeként 1692-ben, Fraknó várának szívében, vaskos falak és bonyolult zárszerkezetek mögé rejtve barokk művészeti és csodakamraként rendezett be. Méretét, felépítését és felszereltségét tekintve az Esterházy család kincstára méltó versenytársa volt a németországi hercegi udvarok művészeti és csodakamráinak, és Pál érdeme, hogy a korábbi koncepció nélküli műtárgy halmazból saját arculattal bíró, valódi gyűjtemény jött létre.

Pál herceg nyomatokkal bővítette az édesapjától örökölt könyvtár állományát és lefektette az Esterházy-képgyűjtemény alapjait is az „imagines pretiosae”, azaz kortárs itáliai, németalföldi és német festőiskolák műveinek beszerzésével.

Fraknó várában létrehozta a család ősi mivoltát reprezentáló képgalériát. Mivel a család eredete a 17. század előtt homályba vész, ezért a hiátusokat fantom ősök sorával töltötték ki. A bibliai Ádámot és Noét, Attila hun királyt, sőt még Drakula grófját is felvonultató barokk képgaléria az annak idején nem túl hosszú múltra visszatekintő család főrendi rangját volt hivatott igazolni.

1713-at követően már nem lakták a várat, mely ezután elsősorban az Esterházy-seregek hadszertárának és fegyvergyűjteményének biztos őrzőhelyéül szolgált. A harmincéves háborúból származó muskéták, mellvértek és sisakok, Ausztria Poroszország ellen vívott háborúiból, valamint a napóleoni háborúkból származó egyenruhák és zsákmányolt tárgyak mellett főleg az Esterházyak pompás díszítésű vadászfegyverei és -szerkezetei méltók említésre.

A gyűjtemény legértékesebb darabjai az augsburgi automaták és órák, az ezüstbútor-gyűjtemény , a számtalan elefántcsontból esztergált dísztárgy, családi ékszerek és emléktárgyak, valamint a törökök ellen vívott háborúkban zsákmányolt kincsek.

A Fraknó várában található, jelenleg a vár huszonöt termét plafonig betöltő uradalmi gazdasági levéltár, melynek története a 17. századra nyúlik vissza, és jól szemlélteti az Ausztriában és Magyarországon, valamint a mai Szlovákia és Ukrajna területén is birtokokkal rendelkező család gazdasági jelentőségét.

Esterházy II. Pál Antal herceg (1711-1762) kitűnt könyvgyűjteményével, a profán és szakrális zeneművek kottáit tartalmazó ún. zenei archívum megalapításával. Nevéhez köthető Joseph Haydn 1761-ben, az udvari zenekar karmestereként történt alkalmazása is. Kismartonban jelenleg több mint ötezer kézzel írott, Albrechtsberger, Haydn, Hummel, Mozart és Beethoven műveit tartalmazó partitúrát őriznek.

A „fényes” vagy „pompakedvelő” jelzőkkel illetett Esterházy I. Miklós herceg (1714-1790) pazar udvartartásából a bútorok mellett, a hercegi porcelán- és ezüstgyűjtemény darabjai maradtak fent. Említésre méltó a hintó- és szánkógyűjtemény is.

II. Miklós herceg (1765-1833) egyesítette az időközben mintegy 70 000 kötetesre bővült hercegi könyvtárat, melyet aztán könyvtárosok segítségével leltároztatott, majd bővített tovább.

Bécsi palotájában berendezett, festményekből és rézmetszetekből álló képtára számára a legjelentősebb gyűjteményekből vásárolt (pl. Borghese, Barberini, Bourke), és olyan alkotók műveivel büszkélkedhetett, mint Rubens, van Dyck, Correggio, Tintoretto, Lorrain és Goya. Raffaello manapság Esterházy Madonna néven ismert festménye az Esterházy-képtár bizonyára egyik legismertebb darabja. Az Esterházy-képtárat a magyar királyság 1870-ben megvásárolta. Ez alapozta meg az Országos Képtár, majd a mai budapesti Szépművészeti Múzeum gyűjteményét. A 19. század második felében a grafikai gyűjtemények is a magyar állam tulajdonába kerültek, a szoborgyűjtemény darabjai viszont szétszóródtak. Értékes családi kincsek Londonban kerültek kalapács alá.

Esterházy V. Pál herceg (1901-1989) idejére esik a Fraknó várában őrzött és a 18. századtól kezdődően teljesen feledésbe merült kincstár újrafelfedezése. Az 1919. március 21-én kikiáltott Tanácsköztársaság Kormányzótanácsának döntése következtében majd 300 műtárgy – aranytárgyak, ékszerek és textíliák – került Fraknó vára kincstárából budapesti közgyűjteményekbe.

Fraknó várában egy külön tárlat foglalkozik a 100 évvel ezelőtt történtekkel, amely szemléletesen mutatja be, mekkora veszteséget okozott a főúri gyűjteményekben a Tanácsköztársaság által végrehajtott „szocializálás”.

1920-ban az Iparművészeti Múzeumban mutatták be a gyűjteményt, majd ezt követően egy letéti szerződés keretében, a legértékesebb darabok közül néhányat Esterházy Pál itt helyezett el. 1945-ben, Budapest ostromától tartva, Pál herceg a gyűjtemény egy részét a budai várban található Esterházy-palotába szállíttatta, melyet azonban földig bombáztak, így a gyűjtemény ezen darabjai komoly sérülést szenvedtek.

Az Alapítványok az 1995-ben megnyílt tartományi kiállítás keretében az egyes területeken és ingatlanokban fellelhető valamennyi állományt fokozatosan átvizsgálták, és leltárba vették. Jelenleg a következő részgyűjtemények alkotják az ausztriai Esterházy-gyűjtemény vázát:

• Kincstári gyűjtemény
• Fegyvertár, hadszertár, fegyvergyűjtemény
• Vadászati és ruharaktár
• Porcelán, étkészletek és ezüstgyűjtemény
• Az ősök galériája
• Hintók és szánok
• Grafikai gyűjtemények
• Könyvtár
• Térképgyűjtemény
• Gazdasági levéltárak és tervgyűjtemények
• Zenei gyűjtemény

Ezt egészítik ki a kastélyok berendezései, enteriőrjei, szobrai, iparművészeti kincsei és festményei.

A kincstárat 2005-ben nyitották meg a nagyközönség előtt, azóta három állandó kiállítás keretében fedezhetik fel az érdeklődők a várat. Ismerkedhetnek a barokk udvartartással, az Esterházy-család őseivel és történetével, az Európában jelenleg a legnagyobb magánkézben található fegyverarzenállal, mely jól szemlélteti a 300 évre visszatekintő hadászati tradíciókat.

Az egykori fraknói gyűjtemény egyes részeit napjainkban a budapesti Iparművészeti Múzeumban őrzik, ahol az Esterházy-kincsek a kora újkorhoz tartozó arany- és ezüstékszer-, értéktárgy- és textilgyűjtemény kiemelkedő darabjait képezik. A kincstár gyűjteményébe tartozó érmék a budapesti Nemzeti Múzeumban tekinthetők meg. A zenei archívum az OSZK Zenetörténeti gyűjteményében, a családi levéltár pedig a Nemzeti Levéltár gyűjteményében található meg.

Az értékes tárgyak megőrzése és bemutatása, valamint kiállítások szervezése mellett az Esterházy Vállalat intenzíven foglalkoznak a család, valamint az épületek és a műkincsek történelmének kutatásával is. A tudományos kutatási projektek a gyűjtemények és levéltárak anyagait kiemelt témakörök mentén dolgozzák fel. Ezzel kapcsolatban együttműködéseket alakítottak ki az Országos Széchényi Könyvtárral, a bécsi Alkalmazott Művészeti Egyetem Restaurálási Intézetével, a Bécsi Egyetem Történeti Intézetével, az USA-ban található williamsburgi College of William and Mary Zenei Tanszékével, valamint számos művészettörténésszel és történésszel Németországban, Ausztriában és Magyarországon.

Külföldi tudósok is lehetőséget kapnak arra, hogy a Közlemények az Esterházy Privatstiftung gyűjteményéből című kiadványsorozatban publikálják kutatómunkájuk eredményeit. A kiadványsorozat a következő területeket foglalja magában: restaurálás, történelem, katonai tárgyak, művészet, építészet, kincstár, udvari kultúra és zene.

Az Esterházy Alapítvány alapító tagja a Magán Művészeti Gyűjtemények Hálózatának (Private Art Collections).

A magyarországi múzeumokkal és az Esterházy-kincseket kezelő gyűjteményekkel kialakított együttműködés különösen nagy jelentőségű: a budapesti Iparművészeti Múzeummal folytatott együttműködés keretében 2006/2007-ben elsőként állították ki és kutatták közösen az 1921 óta osztrák és magyar állományra bontott kincstári gyűjteményt.

A pannon térségben található nemesi könyvtárakhoz kapcsolódó közös kiállítási projekt az Országos Széchényi Könyvtárral együttműködésben valósult meg.

A budapesti Szépművészeti Múzeummal összefogva, 2007-ben ismét közösen állították ki Esterházy II. Miklós festménygyűjteményét és az Esterházy Magánalapítványtól származó darabokat a franciaországi Compiègne-ban.

Az Esterházy hercegek műgyűjteményeit gyakran adják kölcsönbe a világ számos, nagy tekintélyű múzeumának, kiállítóhelyének, amelynek célja a gyűjtemény jelentőségének hangsúlyozása. A kölcsönzések leginkább olyan műtárgyakat érintenek, melyek korábban sosem hagyták el az Esterházy udvart, első alkalommal tárják őket a nagyközönség elé, éppen ezért gyakran művészettörténeti szenzációként hatnak.

Az elmúlt években az Esterházy-kincsek Rómában, Versailles-ban, Koblenzben, Compiègne-ben, Zágrábban, Pozsonyban, Martinban, Berlinben, Vadúzban, Moszkvában, New York-ban és több alkalommal Bécsben és Budapesten kerültek bemutatásra.

Jelenleg is zajlanak egy drezdai, a Grünes Gewölbe tereiben megrendezendő kiállítás előkészületei, melyen az Esterházy-gyűjtemény darabjai is szerepelnek majd.

A kismartoni Esterházy-kastélyban rendezett Central Europe Revisited 2007 kiállítással több mint 100 év után ismét elindult a kortárs művészet gyűjtése: a tárlat kurátora Hegyi Lóránd, a Musée d'Art Moderne de Saint-Étienne Métropole igazgatója volt. A bemutatott osztrák, magyar, horvát és szlovák fiatal kortárs művészek munkái a jövőben felépítendő kortárs gyűjtemény alapját hivatottak megteremteni.

2009-ben megalapították az Esterházy Art Award kortárs képzőművészeti díjat, melynek célja a fiatal, tehetséges magyar művészek felkarolása és a nemzetközi párbeszéd támogatása. Az egyenként 5000 euróval dotált elismerést kétévente, minimum kettő és maximum három 45 év alatti magyar képzőművésznek ítéli oda a független szakmai zsűri. A pályázaton festészettel és festészettel határos technikákkal (fotóalapú festészet, kollázs, frottázs) lehet indulni. A díjat 2023-ban nyolcadik alkalommal adták át.

Restitúciós vagyonmegőrzés

Az Esterházy Magánalapítvány jelenleg két, egy polgári és egy közigazgatási pert folytat a Magyar Állammal szemben, melynek keretében az Esterházy-kincsek 589 tételének tulajdonjogát kívánja tisztázni. Első körben, mindkét eljárásban az Esterházy Alapítványok számára kedvező ítélet született. A Kúria legutóbbi határozatai szerint a közigazgatási perben a Magyar Államnak meg kell ismételnie a restitúciós eljárást.

A II. világháború után Kismartonból hadizsákmányként a Szovjetunióba hurcolták a Bibliotheca Esterházyana jelentős részét. A tárgyalások a könyvek visszaszolgáltatása kapcsán már a 90-es években megindultak. 2003-ban ünnepélyes keretek között kerültek vissza az Esterházy Vállalat birtokába a kismartoni Esterházy Könyvtárnak a II. világháború után hadizsákmányként a Szovjetunióba, majd a volt NDK-n keresztül az Országos Széchenyi Könyvtárba került részei, összesen 334 könyv

2006-ban magyar támogatással elindult egy kutatás, amelynek keretében Monok István és Zvara Edina felmérték és katalogizálták a Bibliotheca Esterhazyana állományát. Ezen projektnek, és a több mint 15 éves tárgyalási és egyeztetési folyamatnak köszönhetően 2013-ban 977 kötet került vissza Oroszországból az Esterházy Privatstiftunghoz az eredetileg mintegy 70 000 kötetet számláló Bibliotheca Esterházyanából.

Esterházy Borászat

Az Esterházy Borászat Darázsfaluban (Trausdorf) jött létre 2006-ban. 2015-ben a borászat mögötti majorság átépítésével egy további rendezvényteret alakítottak ki. A borászat a legmodernebb borászati technikákkal felszerelt üzemmé alakult, 2023-ban pedig megkapták a biológiai gazdaságról szóló tanúsítványt. A borászat mellett található Kalanda-ház felújításával pedig a stílusos környezetben lehet a bort, a kultúrát és családi vagy céges ünnepeket élvezni.

A borkészítés régi hagyományokra tekint vissza a pannon térségben, és több mint 250 éve szorosan kapcsolódik az Esterházy névhez is. A borászatot mindig is az innovatív és fenntartható gazdálkodás jellemezte. Míg a 18. század közepén a Pinot Noir bevezetésével a szőlőfajták tekintetében újítottak, a XXI. században az ökológiailag fenntartható gazdálkodás kialakítására helyezték a hangsúlyt.

Jelenleg évente 800 000 palack vörös és fehérbor előállításához szükséges szőlő terem mintegy 90 hektáron. Az ehhez szükséges szőlő a Lajta-hegység dűlőiről származik. A borokat nem csak Ausztriában kínálják színvonalas rendezvényeken, de több mint negyven százalékuk külpiacokon kerül eladásra. Az Esterházy Borászat a burgenlandi és osztrák borok egyik legfontosabb nagykövete. A kínálatban megtalálhatók a könnyű klasszikus borok, a minerális Leithaberg-borok, valamint a karakteres dűlőszelektált tételek is.

Borpartnerség Magyarországon

Az Etyeki Kúria 2009 óta stratégiai partnerségben működik együtt a trausdorfi Esterházy Borászattal. A szőlőterületek nagysága a kezdeti 2 hektárról az elmúlt több, mint 25 év során mára 54 hektárra nőtt, a borászat az Etyek-Budai, valamint a Soproni borvidéken is művel szőlőterületeket. Az együttműködés keretében a két pincészet szakemberei a szőlészeti és borászati szakmai kérdések mellett, kereskedelmi témákban is egyeztetnek, annak érdekében, hogy segítsék egymás munkáját a nemzetközi borpiacon is.

Jótékonysági és társadalmi tevékenység

Az Esterházy Vállalat a VisFontis közhasznú egyesület támogatója, amely hátrányos helyzetű közép- és kelet-európai fiatalok segítésével foglalkozik. Különböző pénzadományokból, mint például a kőfejtői operaelőadás után eladott díszletekből befolyt összegekből iskolatáskával és tízórais csomagokkal, szabadidős tevékenységek, festés- és táncterápiák, valamint a tanulást segítő módszerek finanszírozásával támogatja a rászoruló fiatalokat.

A classic.Esterházy koncertsorozat 2022-es nyitókoncertjének bevételét az ukrajnai rászorulók részére ajánlotta fel. A sokféle nemzetiségű tagot számláló, és az Esterházy-kastélyban rezidens zenekari státuszát most elfoglaló Chamber Orchestra of Europe a legjobb példa arra, hogy a zene a békés egymás mellett élés nyelve és a párbeszéd révén összeköti a különböző kultúrákat. A koncert bevételeit fele-fele arányban két szervezet, a „NACHBAR IN NOT”(Bajbajutott szomszédaink) és az „Ärzte ohne Grenzen“ (Orvosok határok nélkül) részére juttatta el az Esterházy Privatstiftung.

Források

• https://turizmus.com/desztinaciok/jol-fialnak-az-osztrak-esterhazy-csoport-muemlekei-1158108
• https://esterhazy.at/hu/r%C3%B3lunk