Engel József (orvos)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Engel József
Született1807. május 2.
Bécs
Elhunyt1870. június 2. (63 évesen)
Kolozsvár
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
GyermekeiEngel Gábor
SzüleiEngel János Keresztély
Foglalkozásaorvos
IskoláiPesti Királyi Tudományegyetem (–1836, orvostudomány)
SírhelyeHázsongárdi temető
SablonWikidataSegítség

Engel József (Bécs, 1807. május 2.Kolozsvár, 1870. június 2.) orvos, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja

Élete[szerkesztés]

Engel János Keresztély és Maucksch Katalin kolozsvári lány fia volt. A szülői házban német nevelésben részesült és 1813-ban Lőcsén járt iskolába; 1819-ben elküldték Rozsnyóra, hogy magyarul tanuljon és ott volt két évig. 1821-ben visszatért Lőcsére, ahol 1823-ban a gymnasiumot végezte, majd két évig Pesten az egyetemen a bölcseleti tudományokat hallgatta. Szülei vagyoni viszonyai miatt a 18 éves ifjúnak kenyérkereset után kellett látnia; ezért Marosvásárhelyt mint gyakornok belépett egy rokona gyógyszertárába, ahol három év alatt a gyakorlatot megszerezte. 1828-ban Pestre ment, ahol egy évig hallgatta az elméleti gyógyszerészetet és 1829-ben mesteri oklevelet nyert. De a magasabbra törekvő ifjú ekkor az orvosi pályát választotta és 1830-tól 1836-ig folytonosan anyagi küzdelmek között a pesti egyetemen elvégezte az orvosi tanfolyamot; orvosdoktori és szülészmesteri oklevelet nyert és visszament Marosvásárhelyre, ahol mint gyakorló orvos 1857-ig működött; ez évben átköltözött Kolozsvárra, ahol mint széles körökben ismert orvos hunyt el. A Magyar Tudományos Akadémia 1859. december 16. választotta meg levelező tagjának és 1872. október 27. Finály Henrik tartott fölötte emlékbeszédet.

Munkái[szerkesztés]

  • Gyógyszeres értekezés a langról (Alcohol) és az égető hamagról (Lixiva pura). Pest, 1829. (Gyógyszeres Értekezések 1829-ben, kiadta Schuster János tanár IV. sz.)
  • De morbillis. Dissertatio inaug. medica. Pest, 1836. Online
  • A magyar nyelv gyökérszavai. A m. tud. társaság jutalomkérdésére előterjeszté. Első rangú pályamunka. Uo. 1839. (Nyelvtudományi pályamunkák II. kötet. Nagy János munkájával együtt.)

Kiváló előszeretettel foglalkozott az ásvány- és vegytannal; 1859-ben nyelvészeti pályamunkával első rangú díjat nyert az akadémiában; ezért megválasztották levelező tagnak, be is küldte székfoglaló értekezését, mely nyelvészeti pályamunkájának folytatása, illetve bővítése volt, ezt azonban még kivonatilag sem közölték, miután nyelvészeti fejtegetése visszatetszést szült. Ezen értekezésnek elveit a szerző halála után, Finály bőven magyarázza emlékbeszédében.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]