Engel József (orvos)
| Engel József | |
| Született | 1807. május 2. Bécs |
| Elhunyt | 1870. június 2. (63 évesen) Kolozsvár |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Gyermekei | Engel Gábor |
| Szülei | Engel János Keresztély |
| Foglalkozása | orvos |
| Iskolái | Pesti Királyi Tudományegyetem (–1836, orvostudomány) |
| Sírhelye | Házsongárdi temető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Engel József (Bécs, 1807. május 2. – Kolozsvár, 1870. június 2.) orvos, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
Élete[szerkesztés]
Engel János Keresztély és Maucksch Katalin kolozsvári lány fia volt. A szülői házban német nevelésben részesült és 1813-ban Lőcsén járt iskolába; 1819-ben elküldték Rozsnyóra, hogy magyarul tanuljon és ott volt két évig. 1821-ben visszatért Lőcsére, ahol 1823-ban a gymnasiumot végezte, majd két évig Pesten az egyetemen a bölcseleti tudományokat hallgatta. Szülei vagyoni viszonyai miatt a 18 éves ifjúnak kenyérkereset után kellett látnia; ezért Marosvásárhelyt mint gyakornok belépett egy rokona gyógyszertárába, ahol három év alatt a gyakorlatot megszerezte. 1828-ban Pestre ment, ahol egy évig hallgatta az elméleti gyógyszerészetet és 1829-ben mesteri oklevelet nyert. De a magasabbra törekvő ifjú ekkor az orvosi pályát választotta és 1830-tól 1836-ig folytonosan anyagi küzdelmek között a pesti egyetemen elvégezte az orvosi tanfolyamot; orvosdoktori és szülészmesteri oklevelet nyert és visszament Marosvásárhelyre, ahol mint gyakorló orvos 1857-ig működött; ez évben átköltözött Kolozsvárra, ahol mint széles körökben ismert orvos hunyt el. A Magyar Tudományos Akadémia 1859. december 16. választotta meg levelező tagjának és 1872. október 27. Finály Henrik tartott fölötte emlékbeszédet.
Munkái[szerkesztés]
- Gyógyszeres értekezés a langról (Alcohol) és az égető hamagról (Lixiva pura). Pest, 1829. (Gyógyszeres Értekezések 1829-ben, kiadta Schuster János tanár IV. sz.)
- De morbillis. Dissertatio inaug. medica. Pest, 1836. Online
- A magyar nyelv gyökérszavai. A m. tud. társaság jutalomkérdésére előterjeszté. Első rangú pályamunka. Uo. 1839. (Nyelvtudományi pályamunkák II. kötet. Nagy János munkájával együtt.)
Kiváló előszeretettel foglalkozott az ásvány- és vegytannal; 1859-ben nyelvészeti pályamunkával első rangú díjat nyert az akadémiában; ezért megválasztották levelező tagnak, be is küldte székfoglaló értekezését, mely nyelvészeti pályamunkájának folytatása, illetve bővítése volt, ezt azonban még kivonatilag sem közölték, miután nyelvészeti fejtegetése visszatetszést szült. Ezen értekezésnek elveit a szerző halála után, Finály bőven magyarázza emlékbeszédében.
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.
További információk[szerkesztés]
- Finály Henrik: Emlékbeszéd Engel József l. tag felett. Pest: Eggenberger. 1873. = Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből (3. 5),
- Oláh-Gál Róbert: Dr. Engel József: A magyar nyelv gyökérszavai. Népújság, (2012. november 23.)
