Dyscophus insularis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dyscophus insularis
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Neobatrachia
Család: Szűkszájúbéka-félék (Microhylidae)
Nem: Dyscophus
Faj: D. insularis
Tudományos név
Dyscophus insularis
Grandidier, 1872
Szinonimák
szinonímák
  • Dyscophus insularis Grandidier, 1872
  • Dyscophus grandidieri Boulenger, 1896
  • Dyscophus beloensis Mocquard, 1902
  • Phrynocara quinquelineatum Boettger, 1913
  • Discophys quinquelineatusNoble & Parker, 1926
  • Dyscophus quinquelineatus — Parker, 1934
  • Discophus insularisGuibé, 1950
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Dyscophus insularis témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Dyscophus insularis témájú kategóriát.

A Dyscophus insularis (Dyscophus antongilii) a kétéltűek (Amphibia) osztályába és a békák (Anura) rendjébe és a szűkszájúbéka-félék (Microhylidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Madagaszkár endemikus faja. A sziget nyugati felén, Ambanjától a Tsimanampetsotsa Nemzeti Parkig, a tengerszinttől 400 m-es magasságig honos.

Megjelenése[szerkesztés]

Ebihal

Közepes méretű békafaj. Testhossza 40–-50 mm, a hímek a nőstényeknél kisebbek. Morfológiailag hasonlít a többi Dyscophus fajhoz. Színe barna vagy szürkés, gyakran szimmetrikus, tekergős, sötétebb árnyalatú mintázattal. Hasi oldala egységesen fehér. A hímeknek sötét árnyalatú hanghólyagja van.

A nembe tartozó másik két faj nagyobb méretű és színük inkább narancsos, továbbá a sziget keleti felén honosak.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

A vörös lista a nem fenyegetett fajok között tartja nyilván. Elterjedési területe nagy, sokféle élőhelyhez képes alkalmazkodni, egyedszáma vélhetően nagy. Számos védett területen megtalálható, ennek ellenére élőhelye fokozatosan csökken a mezőgazdaság, a fakitermelés, a szénégetés, a legeltetés és a lakott települések terjeszkedése következtében.

Források[szerkesztés]