Dmitrij-székesegyház (Vlagyimir)
|
Ez a székesegyház a Világörökség része |
| A vlagyimiri Dmitrij-székesegyház. | |
| |
 | |
| Dmitrij-székesegyház, Vlagyimir | |
| Vallás | ortodox keresztény |
| Egyházmegye | Vlagyimir-Szuzdali egyházmegye |
| Építési adatok | |
| Építése | 1194 |
| Stílus | orosz építészet |
| Világörökségi adatok | |
| Világörökség-azonosító | 633-005 |
| Felvétel éve | 1992 |
| Település | Vlagyimir |
| Elhelyezkedése | |
 A vlagyimiri Dmitrij-székesegyház.
Pozíció a Vlagyimiri terület térképén
| |
 é. sz. 56° 07′ 45″, k. h. 40° 24′ 39″Koordináták: é. sz. 56° 07′ 45″, k. h. 40° 24′ 39″ | |
 | |
| Az A vlagyimiri Dmitrij-székesegyház. weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz A vlagyimiri Dmitrij-székesegyház. témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A vlagyimiri Dmitrij-székesegyház (Дмитриевский собор; előfordul a Дмитровский változat is) az oroszországi Vlagyimir város egyik leghíresebb műemléke, a 12. század végi orosz egyházi építészet egyik kiemelkedő alkotása.
Története[szerkesztés]
A Dmitrij-székesegyház III. Vszevolod vlagyimiri nagyfejedelem uralkodása idején (1194-1197) és megbízásából épült, thesszaloniki Szent Demeternek szentelték.
Az 1185. évi tűzvész után, mely szinte az egész (fából épült) várost elpusztította, a fejedelem egy kiemelkedő ponton építtette fel palotáját. A Dmitrij-székesegyház eredetileg a fejedelmi udvar része volt, udvari templomként is szolgált. Galérián és két sarki tornyon keresztül kapcsolódott a palotához. A palota régen elpusztult, a két lépcsőtornyot a 19. századi felújítás során elbontották, a templom azóta elszigetelten áll.
A központi elrendezésű, egy kupolás, négy pilléres, három hajós épület a vlagyimir-szuzdali építészet egyik legszebb alkotása. Jóval kisebb és körülbelül fele akkora területű, mint az Istenanya elszenderedése székesegyház; nem annyira méltóságteljes, de könnyedebb, elegánsabb.
A fehér faragott kövekből emelt székesegyház elsősorban a külső falait borító domborműveiről híres. Az épület három oldalán párkányzat fut körbe, és a három oldalon több száz kis lapos dombormű díszíti, valósággal elborítja a falak sík felületeit, sőt még a kupoladobot és az oszlopvégződéseket is. A népi ihletésű, növényeket, sárkányokat, madár- és állatfigurákat, bibliai személyeket ábrázoló plasztikák között feltűnik az építtető fejedelem, III. Vszevolod alakja is. Ezek a kőfaragások egy átmeneti kor hangulatát idézik, amikor a végleg gyökeret vert kereszténység mellett még hatottak a pogány kor emlékei is. A domborműveknek csak egy töredéke eredeti, a többi faragvány részben vagy teljes egészében restaurátorok alkotása.
A világörökség része[szerkesztés]
A székesegyház 1992 óta az UNESCO világörökség része, a Vlagyimir és Szuzdal fehér műemlékei elnevezésű helyszín részeként került fel a világörökségi listára. Napjainkban a Vlagyimir–Szuzdal Múzeum kezelésében áll, kizárólag múzeumként működik.
Források[szerkesztés]
- Dmitrijevszkij-székesegyház (oroszul nyelven). Vlagyimir–Szuzdal Múzeum portálja. [2015. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 25.)
- Gerő László. Régi orosz építészet. Budapest: Műszaki Könyvkiadó, 60. o. (1977). ISBN 963 10 1850 4
- Szalai Attila. Hagymakupolák. Középkori orosz templomok. Budapest: Dunakönyv Könyvkiadó, 63–64. o. (1995)
