Deneb
| Deneb | |
 | |
| A Deneb a Hattyú csillagképben az Északi Kereszt legfelső csillaga | |
| Megfigyelési adatok | |
| Csillagkép | Hattyú csillagkép |
| Epocha | 2000 |
| Rektaszcenzió | 20h 41m |
| Deklináció | +45,3° |
| Távolság | 1500 fé |
| Látszólagos fényesség | 1,25[1] |
| Abszolút fényesség | -7,5 |
| Színkép típusa | A2 |
| Változócsillag típusa | Alfa Cygni típusú |
| Pályaadatok | |
| Évi parallaxis | 0,001" |
| Radiális sebesség | −4,9 km/s |
| Sajátmozgás | |
| rektaszcenzióban | 2,01 mas/év |
| deklinációban | 1,85 mas/év |
| Fizikai adatok | |
| Sugár | 200 R☉ |
| Tömeg | 20 M☉ |
| Hőmérséklet | |
| Felszín | 8400 K |
| Luminozitás | +210000 L☉ |
| Forgási adatok | |
| Radiális forgási sebesség | 39 km/s[2] |
A Deneb (Alfa Cyg, Alfa Cygni, α Cygni) a Hattyú csillagkép legfényesebb csillaga.
Róla nevezték el az Alfa Cygni típusú változócsillag kategóriát.
Leírása[szerkesztés]
A Deneb színképtípusa A2. Átmérője a Napénak 200-szorosa. (Ha a Naprendszerben helyezkedne el, majdnem a Föld pályájáig érne).
A Deneb távolsága bizonytalan. A legvalószínűbb minimális érték 1500 fényév. Ez alapján az abszolút fényessége -7,5 magnitúdó. (egyes források 1600-1700 fényéves távolságot adnak meg). Ha ezt az 1500 fényéves távolságot adottnak vesszük, akkor a Deneb egyetlen szeptemberi éjszaka alatt annyi fényt sugároz ki, mint a mi Napunk száz év alatt.
Egyes becslések szerint a távolsága 2100 vagy akár 2600 fényév is lehet. Ezek alapján a Deneb 160 000-szer fényesebb a Napunknál.
A magjában már elhasználódott a hidrogén. James Kaler szerint a Deneb 100 000-szeres anyagmennyiséget veszít a Napunkhoz viszonyítva, ez azonban nem akadályozza meg, hogy csillagászati távlatban rövid időn belül szupernovává váljék.
Róla nevezték el az Alfa Cygni típusú kategóriát.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve az arab dhanab szóból származik, jelentése: farok. A Deneb tehát a Hattyú csillagkép farkát jelképezi. (Maga a Deneb szó több más csillag nevében is előfordul „farok” jelentéssel: Denebola (az oroszlán farka - Oroszlán csillagkép), Deneb Kaitos (a cet farka, Cet csillagkép), Deneb Algiedi (az egyszarvú farka - Bak csillagkép).
A középkori arabok még a „dhanab al-dadzsadzsa” nevet használták, aminek jelentése: „a tyúk farka”, manapság azonban hattyúként gondolunk rá.
Ezer évvel korábban az arabok még az „al-ridf” nevet használták a Denebre. Paul Kunitzsch fordítása szerint ennek jelentése: „aki a lovas mögött ül”, vagy: „a követő”. R. H. Allen úgy fordította: „a leghátsó”. Kunitzsch megjegyzi, hogy ez a megnevezés a Deneb helyzetére vonatkozhat a Delta, Gamma, Epsilon és Zeta Cygnihez viszonyítva, amik neve „al-fawarisz”, vagyis „a lovasok”. Az „al-ridf” névből alakult ki a Denebre régebben alkalmazott név: Arided.
Megjelenése a kultúrában[szerkesztés]
- A Hatalomérzet (angolul: The Feeling of Power) Isaac Asimov tudományos-fantasztikus novellája. Ebben a Földi Föderáció háborúban áll a Denebbel.
- Az Uncommon Sense Hal Clement 1945-ös tudományos-fantasztikus novellája. A novella 1996-ban visszamenőleg megkapta az 1946-os Hugo-díjat a „Best Short Story” kategóriában.[3]
- Az AMD 45 nanométeres technológiájával készült 4 magos processzorainak jó része egy Deneb kódnevű lapkára épül.
Források[szerkesztés]
- Fred Schaaf: Brightest Stars - Discovering the Universe Through the Sky's Most Brilliant Stars, 2008, ISBN 978-0-471-70410-2
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ [1]
- ↑ Rotational velocities of A-type stars in the northern hemisphere. II. Measurement of v sin i, SIMBAD
- ↑ 1946 Retro Hugo Awards. thehugoawards.org. (Hozzáférés: 2011. február 21.)